Kiadták a figyelmeztetést: viharos szél, jégeső és felhőszakadás érkezhet

Publikálás dátuma
2019.08.21. 07:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Többnyire visszaesik a hőmérséklet, de keleten, délkeleten még mindig 25-27 fok várható.
A fővárosban és PestBorsod-Abaúj-ZemplénGyőr-Moson-Sopron, HevesKomárom-Esztergom, NógrádJász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében is riasztások vannak érvényben a zivatarok veszélye miatt. Heves és Nógrád megyében felhőszakadásokra is figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az előrejelzés szerint a hajnalban érkező hidegfront hatására a Dunántúlon megerősödik, főként a Nyugat-Dunántúlon, a Dunántúli-középhegységben és a Balatonnál helyenként viharossá válik az északnyugati szél, majd estére itt már veszít erejéből. A délutáni, esti órákban ugyanakkor északkeleten (leginkább a Zemplén környezetében, Észak-Alföldön a Tisza vonalához közeli térségekben) fokozódhat átmenetileg viharossá a szél. Szerda délután, estefelé leginkább az Északi-középhegység térségében, Alföld északi részén, majd estétől, késő estétől Pest megyében és környékén, Dunántúl északkeleti részén valószínű helyenként zivatarok kialakulása. Elsősorban a Heves-Borsodi-dombság, Bükk, Mátra, Nógrád térségében intenzív zivatarok is kialakulhatnak felhőszakadással, nagyobb méretű jéggel és erős széllel.
Az ország döntő részén visszaesik a hőmérséklet, de keleten, délkeleten még 25-27 fok körüli középhőmérséklet várható. A hőség miatt Békés és Csongrád megyére másodfokú figyelmeztetést adtak ki, míg Bács-KiskunHajdú-BiharSzabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében elsőfokú riasztások vannak érvényben.
A csúcshőmérséklet nyugaton 22, 30, keleten 30, 37 fok között alakul. Késő estére 20 és 26 fok közé hűl le a levegő.
Szerző

Még a szakács és a konyhai dolgozók is felmondtak a Vakok Intézetében

Publikálás dátuma
2019.08.21. 06:40
Vakok Intézete
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A szociális ágazat alacsony bérei miatt kiürülnek a fogyatékosok nagy állami intézményei is.
Egyre nagyobb a létszámhiány a Vakok Állami Intézetében (VÁI), ahol - nevük elhallgatását kérő dolgozók elmondása szerint - felmondott már a szakács és a konyhai kisegítők csapata is. Az alkalmazottaknak ez azért különösen fájó pont, mert az alacsony fizetések mellé a kedvezményes munkahelyi étkezés volt az egyetlen kedvezmény, amit kaptak. Azt írták: „a néhány éve végzett 1 milliárdos nagyságrendű épületfelújítás során vadonatúj konyha létesült a régi, elavult helyett, új berendezésekkel - és ez most leállt. Az intézet lakóinak valami külső cég fog kaját szállítani, a dolgozók haljanak éhen”. A levél szerint folyamatos az elvándorlás, és egyre több a betöltetlen álláshely is. Lapunk megkérdezte az intézet vezetőit és a fenntartót, mit tesznek a dolgozók megtartásáért, ám a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság lapzártánkig nem adott engedélyt a megszólalásra a VÁI igazgatónőjének. Ennek megfelelően csak a nyilvános adatok között tudtunk keresgélni: a meghirdetett állások közt szakácsot és kisegítőt is keresnek, a pályázat 26-án zárul, ami azt mutatja, még nem adta fel teljesen az intézet a reményt, hogy megtarthatja a saját konyhát. Az is biztos ugyanakkor, hogy ápolóból és fejlesztő pedagógusból kevesebb van a szükségesnél, de hiányzik adminisztratív dolgozó, raktáros, sőt segédmunkás is. Az intézet 221 álláshelyéből 152 közalkalmazotti, a többiek a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak, még a szakdolgozóknál is kisebb fizetésért. A béremelésekről szóló központi hírek ellenére a KSH adatsoraiból is egyértelműen kitűnik, hogy a szociális területen foglalkoztatottak nem tudnak elmozdulni a bérrangsor utolsó helyéről, sőt, leszakadásuk inkább nőtt 2010 óta. A Magyarország 2018 című kiadvány adatai szerint a bentlakásos szociális ellátó intézmények 17 százaléka gondoskodik valamilyen fogyatékossággal élőkről, ezeknek az intézeteknek 79 százalékát az állam tartja fenn. Nyilvános belső elemzésekből egyértelműen az tűnik ki, mára a szociális terület kiürülése, a szakemberek menekülése olyan szintet ért el, hogy a bérek rendezése sem lenne elég megtartó erő, az itt dolgozóknak jövőképet kínáló életpálya bevezetése mégis csak nagyon halvány ígéret.
Az egyes ágazatok jövedelmi viszonyait bemutató országos kereseti statisztika szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott szociális munkások nettó átlagkeresete 155 ezer forint környékén van, de az átlag itt is jelentősen torzít, a medián bért pedig nem ismerjük. A szociális szakma szakszervezeteinek közösségi oldalain indított kampányban mindenesetre sok 120-130 ezer forintos fizetési papírt tartanak fel maguk elé az alkalmazottak, ráadásul az évtizedek óta dolgozók is. A központilag megemelt,szakmai papírhoz kötött garantált bérminimum hatására ugyanis a nyugdíjhoz közeledők előnye néhány ezer forintra zsugorodott a pályakezdőkkel szemben.

Vakok és gyengénlátók

A világról szerzett információink túlnyomó részét a látás útján kapjuk, de a terület szakemberei szerint mégis kevés figyelmet szentelünk azokra, akiknek épp a szeme sérült. 2016-ban a Lions Klubok Magyarországi Szövetsége kezdeményezett egy országos felmérést, hogy megtudjuk, hányan élnek ezzel a fogyatékossággal. Kiderült, hogy 33 ezer vak és 218 ezer látássérült ember van az országban. A Vakok Állami Intézetében végzett rehabilitáció célja, hogy hozzásegítsék őket a minél önállóbb élet lehetőségéhez.

Frissítve: 2019.08.21. 12:03

Papíron nincs rendőri túlkapás a határon

Publikálás dátuma
2019.08.21. 06:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Négy ügyben nyomozott az ügyészség az utóbbi két évben menedékkérők bántalmazásának gyanúja miatt, de bíróság elé még egyik sem jutott el.
Az utóbbi majdnem két évben – 2017. novembere és 2019. augusztus 12-e között – négy feljelentés érkezett migránsok sérelmére elkövetett rendőri túlkapások gyanúja miatt – közölte lapunk érdeklődésére a Legfőbb Ügyészség. Elmarasztaló döntés azonban eddig egyik esetben sem született. Mint írták: a „feljelentések tárgya mindegyik esetben hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette volt, amely alapján az ügyészség elrendelte a nyomozást”. Két ügyben a vádhatóság bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást, jogsegély-kérelem miatt egy ügyet felfüggesztettek, míg egy esetben a nyomozás még tart.  A kérdés azután került elő ismét, hogy a hónap elején az európai határvédelmi ügynökség, a Frontex belső jelentéséből kiderült: Magyarországon, Bulgáriában és Görögországban tapasztaltak leginkább rendőri túlkapásokat a menedékkérőkkel szemben. Magyar rendőrök tíz menekültet állítottak meg a szerb-magyar határon, és rájuk engedtek egy kutyát – olvasható az egyik jelentésben, amelyet a Frontex munkatársai küldtek az uniós ügynökség emberi jogi képviselőjének. Az anyagból a Süddeutsche Zeitung közölt részleteket. A beszámoló szerint a 10-17 éves fiatalokból álló menekültcsoport tagjai azt mondták: a kutya közülük hármat megharapott, a rendőrök gumibotot és paprikaspray-t is használtak, majd visszaküldték a csoportot Szerbia felé. A jelentésekben szerepel kábeldarabbal való verés, a menekültekkel szembeni rossz bánásmód, de az is, hogy adott esetben a Frontex munkatársai is megsértették a menekültek jogait vagy nem szólaltak fel az ellen, ha ilyet tapasztaltak.

Az ORFK határozottan visszautasította a vádakat. Mint írták: nem először híresztelik  hazai és nemzetközi híroldalak minden alapot nélkülözve, hogy a magyar rendőrök erőszakot alkalmaznak az illegális határátlépőkkel szemben. A Frontex folyamatosan jelen van a magyar-szerb határon, de a Magyarországon szolgálatot teljesítő vendégtisztek nem tapasztalták az illegális migránsok emberi jogainak megsértését vagy bántalmazásukat – fogalmaztak. Tagadta a vádakat az uniós határvédelmi ügynökség is. Azt írták: nem igaz, hogy munkatársai illegális bevándorlókkal szemben jogsértéseket követtek volna el. A német lap cikkében egyébként sem időpont, sem más részlet nem szerepelt az említett esettel kapcsolatban.
– Nem mondható, hogy tömegével fordulnának elő ilyen esetek, évente néhány jelzés érkezik hozzánk, de ez azért is lehet, mert az illegális határátlépők nem tartózkodnak Magyarországon – mondta a Népszavának a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Zádori Zsolt. Ha előfordul ilyen bántalmazás, akkor annak általában része az is, hogy az érintettet visszaküldik Szerbiába, tehát ezek az emberek vagy ott vannak – és adott esetben többször megpróbálnak átjutni a határon –, vagy már sikerült eljutniuk a célállomásukra, jellemzően Németországba. Őket nehéz megtalálni és kétséges, hogy utóbb bármekkora energiát fektetnének abba, hogy a magyar hatóságokkal szemben sértettként fellépjenek. Több olyan ügy is lehet, ami el sem jut a hivatalos bejelentésig. Ezt onnan tudjuk, hogy a Szerbiában dolgozó civil szervezetek a kirívó eseteket időnként fényképekkel ellátva felrakják a honlapjukra – tette hozzá.  Vagyis sok esetben rejtve maradnak a bűncselekmények. Azzal kapcsolatban pedig nagyon rosszak a tapasztalataik, hogy az ügyészség mekkora lendülettel lát neki ezeknek a nyomozásoknak. Gyakran a legnyilvánvalóbb nyomozati cselekményeket nem végzik el, és többnyire megszüntetik az eljárásokat – fogalmazott Zádori Zsolt. Mivel ezek bizonyítás szempontjából bonyolult, nehéz ügyek, ezért kellene az ügyészségnek sokkal színvonalasabb munkát végeznie – fogalmazott. Szerint egyébként több évtizede megfigyelhető, hogy az egyenruhások által elkövetett bűncselekmények rejtve maradnak, vagy ha vannak feljelentések, akkor azok ritkán vezetnek el ahhoz, hogy az érintettek bíróság elé kerüljenek.

„Jogszerű” éheztetés

Nem jogellenes a külföldiek éheztetése a tranzitzónában; a menedékkérők saját költségen vetethetnek maguknak ételt a szociális munkásokkal, ami a rendelés másnapjára visznek be nekik. Ezt a megdöbbentő választ adta a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szél Bernadett független képviselőnek, aki a tranzitzónában gyakran előforduló éheztetések miatt tett feljelentést. Az NNI-nél úgy fogalmaztak: „(…) az idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek élelmezésének elmulasztása sem lehet a magyar jog szerint jogellenes, hiszen nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami ilyen tartalmú kötelezettséget a hatóságok részére előírna”. Vagyis: mivel a törvények nem írják elő, hogy ételt kellene adni a menedékkérőnek, ezért ha éheztetik őket, az nem törvénysértés. A 444.hu szerint az NNI a feljelentés elutasításában arra is kitért: az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyan eddig minden esetben arra kötelezte a magyar hatóságokat, hogy hagyják abba a külföldiek éheztetését, de „ebből nem szabad általánosítani”, és arra következtetni, hogy ezeknek az embereknek ételt kellene adni. A Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint az utóbbi egy évben 14-szer kötelezte a strasbourgi emberi jogi bíróság a magyar államot, hogy haladéktalanul adjon enni a zónákban lévő embereknek. A magyar hatóságok „trükkje” egy tavaly július óta hatályos szabály. Ez alapján azoknak a menedékkérőknek nem adnak ételt, akiknek kérelmét elfogadhatatlanság miatt elutasították, de ők ez ellen fellebbeztek. (A kérelem a magyar gyakorlat szerint azért elfogadhatatlan, mert a menedékkérő biztonságos tranzitországon, például Szerbán haladt át.) A hatóságok ilyenkor már nem menekültügyi, hanem idegenrendészeti eljárásként kezelik az ügyet, így a kismamákat és a gyerekeket kivéve nem kötelesek ellátást biztosítani – most tehát épp arra a jogszabályra hivatkozik az NNI, amit a Fidesz vezetett be tavaly.  

Szerző
Frissítve: 2019.08.21. 12:15