Trump szerint fake news, hogy atommal menne a hurrikánok ellen

Publikálás dátuma
2019.08.26. 12:53

Fotó: Stefani Reynolds / AFP / DPA PICTURE-ALLIANCE
Twitteren reagált az elnök, nevetségesnek nevezve az Axios hírét.
A Népszava is átvette, hogy az amerikai elnök több ízben fölvetette, nincs-e mód arra, hogy nukleáris fegyverrel oszlassák szét az Egyesült Államok partjai felé tartó trópusi viharfellegeket. Trump most Twitter-üzenetben reagált a hírre: nevetségesnek és fake news-nak minősítette a hírt.  
Szerző

Visszatérnek a sárgamellényesek

Publikálás dátuma
2019.08.26. 11:00
A rendőri erőszak ellen vonultak utcára
Fotó: Xose Bouzas / AFP/Hans Lucas
Emmanuel Macron elnök tekintélyének visszaszerzését reméli. Ez azonban akkor sikerülhet, ha a jövőben sem hanyagolja el a szociális kérdéseket.
Hónapokon át a sárgamellényesek határozták meg a francia politikát és közéletet. Első, november 17-én tartott megmozdulásukon országosan 288 ezren vonultak utcára, s tiltakoztak kezdetben a benzin tervezett emelése ára, majd Emmanuel Macron köztársasági elnök és kormányzata ellen. Az akkori felmérések szerint a franciák hetven százaléka értett egyet követeléseikkel, de még Emmanuel Macron szavazóinak 54 százaléka is úgy vélte: jogosak követeléseik. A tüntetések módjával azonban csak 45 százalék értett egyet, bár egy idén februárban készült felmérés szerint a megkérdezettek 15 százaléka még az erőszak alkalmazásával is egyetértett. A résztvevők száma ugyan a tavalyi év végéig folyamatosan esett, január 19-én is 84 ezren tiltakoztak, s még május elsején is volt egy fellángolás, a munka ünnepén 164 ezren tüntettek. Egyre több botrány övezte felvonulásaikat, a Champs Elysée-n üzleteket, gépkocsikat gyújtottak fel. Antiszemita jelszavak is elhangzottak, kirekesztő plakátok és graffitik jelentek meg ott, ahol a mozgalom tagjai elhaladtak. Idén februárban Alain Finkielkraut ismert filozófust becsmérelték, őt a rendőrségnek kellett megvédenie. Részint ezek az események vezettek ahhoz, hogy idén júniusban már csak legfeljebb 12 ezren jelentek meg a megmozdulásokon. A rendőrség hónapról hónapra egyre keményebben lépett fel a tüntetőkkel szemben, rendszeresen vetett be könnygázt és egyéb eszközöket. Idén áprilisban, az egyik tüntetés során például egy ember meghalt, 248-an fej-, 23-an szemsérülést szenvedtek. Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa egy 2019 februárjában kelt jelentésében élesen bírálta a biztonsági erők fellépését, s azt követelte, tiltsák be a gumilövedékek használatát. Május 5-én több mint ezer francia művész (több ismert színész, így Juliette Binoche, Emmanuelle Béart, Jeanne Balibar, Swann Arlaud, Jean-Claude Petit zeneszerző, Frank Margerin író) nyílt levélben álltak ki a sárgamellényesek mellett, s ítélték el a rendőri erőszakot. A sárgamellényesek a fennálló politikai elit ellen is felléptek, ugyanúgy, mint például a jobboldali populisták, ideológiailag azonban nem lehet a hagyományosan ismert politikai csoportok közé sorolni őket. Akadtak közöttük jobb- és baloldali radikálisok is. Alain Finkielkraut filozófus kezdetben például támogatta a sárgamellényeseket, később azonban úgy vélte, túl sok az ellentmondás követeléseiket illetően. A publicista Bernard-Henri Lévy szerint összefüggést látott a harmincas évekbeli francia fasiszta mozgalmak és a sárgamellényesek fellépése között.  A túlkapások elsősorban azért történhettek meg, mert nem volt igazi vezetője a mozgalomnak. Tüntetések során ily mértékű erőszakra utoljára a 68-as megmozdulások idején volt példa az V. Köztársaságban. Daniel Cohn-Bendit, az európai parlamenti Zöldek volt vezetője, 1968 ikonikus alakja bírálta a sárgamellényeseket, amely „autoriter törekvéseket mutat”. Úgy vélte, groteszk hasonlóságokat keresni köztük és 68 ideológiája között.
A franciák egyre kevésbé értettek egyet a sárgamellényesekkel, tavaly decemberben 45 százalékra, februárra pedig 38 százalékra esett azok száma, akik egyetértettek velük, illetve radikális módszereikkel. Ugyanakkor a sárgamellényesek elérték, hogy Emmanuel Macron felfüggessze a nyersanyagokra kivetett adó emelését és egyéb kedélyjavító intézkedéseket helyezett kilátásba, összesen 17 milliárd euró értékben. Például a minimálbér emelését, könnyítéseket helyezett kilátásba a nyugdíjasok számára. Elutasította ugyanakkor a tüntetők egyik követelését, az ingatlanadó újbóli bevezetését. Felmérte a franciák igényeit, ebből kiderült, hogy a lakosság nagy része a magas adókkal elégedetlen. Macron helyzete rendkívül súlyossá vált, sok lap már esetleges távozásáról cikkezett, ám népszerűsége lassan elindult felfelé a lejtőn, jelenleg 30 százalék körüli, ami nem magas, de szerencséjére más pártvezetőkben sem igazán bíznak a franciák. A kormány azután is folytatta reformprogramját, hogy a tüntetéseken egyre kevesebben jelentek meg. A kabinet szigorítani kívánja a munkanélküli segéllyel kapcsolatos intézkedéseket. Mára normalizálódott a helyzet Franciaországban, az üzletek egy része nem az erőszak okozta félelem, hanem a nyári szünet miatt zárt be. A Champs-Elysée-n feldühödött tömegek helyett turisták bóklásznak. Semmi jele sincs annak, hogy a sárgamellényesek mozgalma új erőre kap majd. Nyerésre áll a kormány? Ez azért nem annyira biztos. A sárgamellényesek szociális mozgalomként kezdték, s a kabinetnek azóta sem sikerült kezelnie a probléma gyökereit, a Macron által bejelentett intézkedések ellenére sem. Sok francia ma is bizalmatlansággal tekint a nehezen magyarázható sebességgel gazdagodó politikusokra, az „elitet védő” újságírókra, egyre többen hisznek a Russia Today orosz hírtelevízió francia adásának, amely véleményformáló erővé vált. A sárgamellényesek dühét ez a bizalmatlanság szülte, e tekintetben azonban alig történt pozitív változás. A választóvonal ma már nem jobb és baloldal között van függetlenül attól, hogy 2017-ben a jobboldali radikális Marine Le Pen és a liberális világ megtestesítőjének tartott Macron között dőlt el, hanem a globalizáció nyertesei és vesztese között. Macront még a tüntetések előtt többször érte a vád, amely szerint a gazdagok érdekeit tartja szem előtt és nem foglalkozik az átlagpolgárok gondjaival. Az a vélemény alakult ki az elitiskolát végzett elnökről, ő az, aki „a fentieket” védi. A „fentieket”, azaz a tehetőseket, azokat, akik kiváltságai elérhetetlenek egy jelentős réteg számára. A „lentiek” úgy érezték, hogy a sárgamellényesek végre az ő érdekeiket védik. Kérdés tehát, hogy Macron miként tudja folytatni programjának megvalósítását, az ellenzék megosztottsága azonban mindenképpen az ő kezére játszik. Függetlenül attól, hogy nem túlzottan népszerű, felmérések szerint egy elnökválasztást megnyerne, mert nincs hozzá hasonlóan karakteres személyiség a francia belpolitikában, Marine Le Pent, a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés elnökét pedig a többség továbbra is elfogadhatatlannak tartja. Ősszel fontos reformok elfogadása vár a kormányra, a munkanélkülieket, illetve a nyugdíjbiztosítást illetően, amely ismét a társadalom egy részének ellenállását válthatja ki. Csak akkor költözik nyugalom az ország életébe, ha Macron bizonyságát tudja adni annak, hogy politikája javítja a társadalmi és szociális helyzetet, s az esélyegyenlőség terén is előrelép az ország. A sárgamellényesek mozgalma intő jel lehet számára: nem szoríthatja háttérbe a szociális intézkedéseket. A sárgamellényesek több városban próbálják újraéleszteni mozgalmukat, hogy szeptemberben már jelentős tömegeket sikerüljön mozgósítaniuk. A megmozdulásukat kísérő erőszak, a vandalizmus miatt azonban aligha lesznek képesek valóra váltani terveket.
Európa-szerte is különösen keménynek számít a francia rendőrség
Fotó: Amaury Cornu / AFP/ Hans Lucas

Egyre agresszívebb a politikai kultúra

A franciák egy részét egyre jobban felbőszítik a rendőrség túlkapásai. Az ország több részén ez olvasható a falakra írt graffitiken: „Igazságot Steve-nek”. Máig számos kétely merül fel egy nantesi fiatalember, Steve Maia Canico halála ügyében. Június végén egy technopartiról tartott hazafelé, ám végzetes volt ez a kora hajnal számára. Több fiatallal együtt ugyanis a Loire-ba ugrott, amikor a rendőrség könnygázt vetett be velük szemben. A fiú életét vesztette, a rendőrség később arra a következtetésre jutott, hogy a kemény fellépés megalapozott volt. Canico halálából azonban politikai ügy kerekedett. Videofelvételek alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a rendőrök nem a helyzetnek megfelelően reagáltak. A Journal du Dimanche mintegy száz szemtanút idézve arra a következtetésre jutott, a rendőrség nem is hagyott más lehetőséget a fiataloknak, csak azt, hogy a Loire-ba ugorjanak. Steve azóta a rendőri túlkapások jelképévé vált. Ám szinte naponta vannak újabb és újabb példák erre, különösen Párizs elővárosaiban. Videofelvételek mutatják, amint civilbe öltözött rendőrök vernek meg brutálisan kábítószerfogyasztással vádolt fiatalokat. A politikai kultúra egyre agresszívabbá válik, figyelmeztetett Nizza polgármestere, Christian Estrosi. Franciaországban nem először téma a kemény rendőri fellépés, most azonban különös jelentősége van ennek a sárgamellényesek megmozdulásai, illetve amiatt, hogy Macron vissza akarja nyerni az emberek bizalmát. Ez azonban nem megy könnyen. Augusztus elején egy kis provence-i településen a helyi polgármester két rabló útját akarta állni, a gépkocsijuk elé lépett, de elütötték. Macron méltatta ugyan a bátor városvezetőt, de több polgármester bírálta az elnököt, hogy egyetlen pillanatra sem hagyta el nyaralásának helyszínét, Fort de Bregancont, csak a G7-ek tegnap befejeződött biarritzi csúcsa kedvéért.

Tovább udvarol az M5S-nek Salvini

Publikálás dátuma
2019.08.26. 09:30

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
Túlzás lenne azt állítani, hogy nagyon közeliek lennének az álláspontok az olasz Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Demokrata Párt között az új kormány létrejöttét illetően.
Egyelőre abban a kérdésben sem jutottak közös nevezőre, ki álljon a következő kormány élén. Az M5S szerint továbbra is Giuseppe Conténak kell maradnia a miniszterelnöki székben. Luigi Di Maio pártelnök szerint ő a legalkalmasabb a posztra. A Demokrata Párt azonban nem ért egyet ezzel. Nicola Zingaretti, a PD főtitkára szerint mindenképpen más személyt kell jelölni kormányfőnek. A PD úgy véli, a „változások kabinetjére” van szükség, ezért nem maradhat az előző miniszterelnök, új arculatot kell adni a kormánynak, ebbe beletartozik az is, hogy új kormányfő legyen. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egyéb kérdésekben ne közeledtek volna az álláspontok. A következő kormány programját illetően egyre kevesebb a vitás kérdés – közölték a két párthoz közeli források. A megbeszélések alapját az a tízpontos javaslatcsomag képezi, amelyet az M5S csütörtökön tett le a válságban közvetítő Sergio Mattarella elnök asztalára. Az Öt Csillag Mozgalom továbbra is a parlament létszámának csökkentését tartja a legfontosabbnak. Ennek már több kormány is nekifutott, de egyik sem járt sikerrel. Az M5S szerint a csökkentéssel évi 100 millió eurót spórolnának. Mivel az alkotmányt is módosítani kellene, ezért várhatóan 2020-ban referendumot tartanának a javaslatokról. Ha előrehozott választást rendeznének, ahogy ezt az eddigi koalíciós partner, a jobboldali radikális Liga követeli, akkor az új parlamentben még a régi szisztéma lenne érvényben, azaz nem csökkenne a törvényhozás létszáma. Emellett minimálbér bevezetését követeli az Öt Csillag Mozgalom, továbbá adókönnyítéseket a vállalatok számár A PD nem ellenzi a parlament zsugorítását, de ezt egy választójogi reformmal akarja összekötni, így a folyamat az M5S által tervezettnél lassabban haladna – hangoztatta a PD egyik vezető politikusa, Graziano Delrio. Mint mondta, a környezetvédelem és a munkaügy kérdésében mutatkozik a legtöbb egyetértés a két párt között. A PD szerint nincsenek áthidalhatatlan ellentétek a két párt között. Keddig van idejük a megegyezésre. Giuseppe Conte világossá tette Luigi Di Maio számára: a Ligával biztos, hogy nem hajlandó folytatni a közös munkát. Mind a La Repubblica írta, az M5S vezetője ígéretet is tett arra, hogy erre nem kerül sor. Közben a Liga továbbra is hevesen udvarol az Öt Csillag Mozgalomnak, s folytatni akarja a koalíciós kormányzást. Gian Marco Centinaio mezőgazdasági miniszter szerint folytatni kell az együttműködésüket méghozzá oly módon, ahogy ezt az európai parlamenti választás előtt tették. Szerinte az EP voksolás idézte elő a szakítást. Akadnak az M5S-ben olyan hangok, amelyek szerint maradnia kell a koalíciónak. Alessandro Di Battista, az Öt Csillag Mozgalom egy vezető személyisége a Ligával való koalíció folytatását szorgalmazta de úgy, hogy pártja adja a miniszterelnök személyét.
Frissítve: 2019.08.26. 09:52