Sosem lesz vége: még 2,3 milliárdot hozzáadhatunk a 2017-es vizes vb árához

Publikálás dátuma
2019.08.28. 08:01
A vb miatt épült a Duna Aréna is
Fotó: Népszava
A szervező Bp2017 nem fizette ki az Antenna Hungáriát, bár két állami cégről van szó. Utóbbi jogi lépésekkel próbálkozik.
Noha azt nem tudni, pontosan mennyibe került a 2017-es magyarországi vizes világbajnokság, annyi sejthető, hogy nettó 108 és 130 milliárd forint közötti összeget szórt el rá a kormány. De nem elég, hogy követhetetlen az elköltött közpénz útja és mennyisége. Mint a 24.hu írja, a vizes vb-t szervező cég, a Bp2017 Kft. nem áll meg a veszteség termelésében:
a közpénzszórás közepette 2,3 milliárd forinttal adósa maradt egyik beszállítójának, egy másik állami cégnek.

Az Antenna Hungária Zrt. mérlegéhez fűzött kiegészítő melléklete szerint az állami műsorszóró hiába követelte a pénzét a Bp2017-től, így két év alatt bő 2300 millió forint tartozást kellett értékvesztésként leírnia. A májusban leadott beszámolóban homályosan írnak csak arról, hogy a szükséges lépéseket megtették a követelés behajtásáért, a jogi eljárás folyamatban van. A hiányzó milliárdokkal kapcsolatban nem nyilatkozott az Antenna Hungária.
A vb előtt egyébként kistafírozták az Antenna Hungáriát: 2017 elején 21 milliárd, júliusban további csaknem 700 millió forint tőkeinjekciót kapott az állami tulajdonostól. Magán a vb-n egy becslés szerint nagyjából 30 milliárdos szerződés keretében dolgozhattak. Annyi eszközt vettek arra, hogy a beszámoló szerint még a 2018-as évükben is komoly feladat volt azok eladogatása. A cégnél most is szalad a szekér, nemrég 30 milliárd forintos keretszerződést nyert el rendezvényszervezésre a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivataltól.
Ami pedig a Bp2017-et illeti, ott csak gyűlik és gyűlik a veszteség: tavaly 2,6 milliárdos állami támogatás ellenére is 900 milliós mínuszba kerültek, beszállítóik felé bő 3 milliárd forintnyi rövid lejáratú tartozással.
Azt, hogy a vizes vb-k nem szükségszerűen ilyen drágák, és hogy a megszaladt költségekért a körülmények nem felelősek, csak az Orbán-kormány döntései, jól mutatja: feleannyiból hozta ki a rendezést Dél-Korea, mint Magyarország.
Szerző
Frissítve: 2019.08.28. 08:08

Hiába a propaganda, gyorsult a népességfogyás

Publikálás dátuma
2019.08.28. 07:50

Fotó: Shutterstock
Az idei első félév alig 42 ezer újszülöttje alapján sokan kongatják a vészharangot, hogy 2019 lesz a mélypont, csakhogy nem lehet egyszerűen megduplázni az év első felének eredményét, a gyakorlat ennél sokkal bonyolultabb.
Kevesebb gyerek született és többen haltak meg az idei első félévben, mint 2018 januárja és júniusa között, tovább csökkent az ország népessége – adta közre a friss adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Vagyis továbbra sincs családpolitikai áttörés: 2010 óta az egyik évben jobb, a másikban rosszabb eredmények születnek, hol alulról közelít a gyerekszám a 90 ezerhez, hol pedig felülről. Az idei első félév alig 42 ezer újszülöttje alapján sokan kongatják a vészharangot, hogy 2019 lesz a mélypont, csakhogy nem lehet egyszerűen megduplázni az év első felének eredményét, a gyakorlat ennél sokkal bonyolultabb. A KSH 1949-ig visszamenően tárolja a születések havi megoszlását is, ezekből a statisztikákból pedig az derül ki, hogy júliusban, augusztusban és szeptemberben rendre több gyerek születik, mint a téli és tavaszi hónapokban. Az várható tehát, hogy december 31-ig megint alulról közelíthetünk a 90 ezerhez. Figyelembe kell venni a KSH Magyarország 2018 című összesítésében szereplő indoklást is, hogy 2017-ről 2018-ra 20 ezerrel lett kevesebb a szülőképes korú nő az országban, s 2019-re sem lettek többen. Az ország lakosságának egyre növekvő természetes fogyását nemcsak a születések számának csökkenése okozza, hanem főként az, hogy az idén például 25 ezerrel többen távoztak az élők sorából, mint ahány gyerek június végéig született. A KSH magyarázata szerint most éppen a túl korán érkezett influenzajárvány okozta a kimagasló halálozást, de hasonló összefoglalókban okként szerepelt már a járvány új törzse, elhúzódása és az idősekre nézve különösen veszélyes volta is. Az egészségügyi ellátórendszer hibái és területi aránytalanságai még nem kerültek elő a statisztikák állami elemzésében.
A születések és halálozások egyenlege szerint 2018-ban több mint 41 ezer fővel csökkent a lélekszám. A házasságkötések száma viszont 8 százalékkal megugrott a múlt év elejéhez képest: idén június végéig 24 ezren kötötték össze az életüket papíron is, ehhez adódik majd hozzá a nagy nyári esküvői dömping számsora. Tavaly egész évben 50 ezer házasságot anyakönyveztek, várhatóan az idei adat meghaladja majd ezt. Magyar kutatók is részt vettek egy közelmúltban bemutatott uniós felmérésben, amely 19 ország családpolitikai intézkedéseinek hatását vizsgálta. Az adatok azt mutatják, hogy „ a családtámogatási rendszernek összességében véve igen alacsony a hatása a születésszámra”, az intézkedések leginkább a harmadik gyermek vállalását segítik, az első babát azonban csak akkor vállalják a párok, ha az anyának van biztos állása, és jók a kilátásai a munkapiaci visszatérésre. Ahogy a napokban megírtuk, a kormány a jövő évi költségvetésben a családtámogatások közé sorol 2227 milliárd forintot, de még nem bizonyosodott be, hogy valóban van és lesz kézzelfogható haszna a horribilis összeg elköltésének.

Középmezőnyben

Az ezer lakosra jutó születések száma nemzetközi összehasonlításokra is lehetőséget ad. Magyarországon ez a szám a KSH legutóbbi táblázatai szerint 9,7, ugyanannyi mint Romániában. Kicsivel több, mint a német és egytizeddel rosszabb, mint a szlovén statisztika. A legtöbb ezer lakosra jutó gyermeket Izraelben és Indiában találjuk a bemutatott országok közül, de a törököknél is 16 fölött van a szám, míg a spanyolok, görögök, bosnyákok csak nyolc gyereket nevelnek ezer lakos között, az olaszok 7,6, a japánok pedig  7,7 gyereket.

Fodor Gábor: Büszke vagyok, elégedett nem

Publikálás dátuma
2019.08.28. 07:20

Fotó: Népszava
Fodor Gábor lemondott a Liberálisok – Magyar Liberális Párt vezetéséről és napi politikával sem akar már foglalkozni. A Fidesz-alapító, aki több mint harminc éve politizál, azt mondta a lapunknak adott interjúban: voltak rossz döntései, de olyan egy sem, amelyet ne vállalna most is.
– Többek között azzal indokolta lemondását, hogy szeretne egy intézetet, amely a közép-európai rendszerváltás történetét dolgozza fel. Épp kedden lett a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézetnél üresedés. Jelentkezik? – Természetesen fel sem merült bennem. Azért is kell a rendszerváltással foglalkozni, mert az nagyszerű dolog volt, és sokféle értelmezése van. Persze negatívak is, de tartozunk annyival az igazságnak, hogy beszéljünk arról, ami történt. Én úgy gondolom, hogy a 2000-es évek elején Magyarország még sikeresebb volt, mint a többi posztkommunista állam. Ezután siklottak félre a dolgok, elsősorban a populizmus térnyerése miatt. – Miből finanszírozná az intézetét? – Még létre sem jött, így nem tudom. – Orbán Viktor miniszterelnökkel kezdte a politizálást. A kormányfő reagált valamit, miután kiderült, hogy lemond? – Nem. – Ön szerint fog? – Nem tudom. A politika nagyon más irányba vitt minket. Én liberális vagyok, ő az illiberális államot építi. Ettől függetlenül a politikai kultúrának jó lenne ott tartania, hogy egymás politikai ellenfelei legalább a beszélőviszonyt megőrizzék. Sajnos ez most nem így van. – További tervei szerint egyetemi oktató lenne. Hol tanítana? – Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanítottam, a Bibó-szakkollégiumban. Remélem ezt folytathatom. – Utolsó pártját, a Liberálisokat ön alapította 2013-ban. Azóta egy választáson sem indultak, a közvélemény-kutatásokban alig kimutathatóak. – Nem értük el azt a célt, amit kitűztünk magunk elé. Önállóan, tartósan 5 százalék fölé akartunk kerülni. A kudarccal együtt azonban tény: akkor, amikor mindenki szerint reménytelen egy liberális párt helyzete Magyarországon, mi létrehoztunk és hat éve működtetünk egy ilyen formációt. 2016-ban egyébként volt, hogy 3-4 százalék környékére mértek bennünket, de persze ez is kevés. Sermer Ádám és Bősz Anett ugyanakkor pár éve ismeretlen politikus volt, ma pedig már ez nem igaz. Büszke vagyok a pártra, ellenszélben is vannak eredményeink, de elégedettségről nincs szó. – Sokan azt mondták önökről, hogy a Fidesz-szatelit pártja. – Ez nevetséges és felháborító, vissza is utasítom. – Több mint 30 évet töltött el a politikában. Mit bánt meg legjobban? – Követtem el hibákat, amikből tanultam és voltam sikeres is, amelyre büszke vagyok. Sok dolgot másképp csinálnék, más döntéseket hoznék, de olyan ügy nincs, amit ne vállalnék ma is. Mindig tisztességesen és korrekten döntöttem. – Végleg befejezte a politikát? – Napi politikával nem akarok foglalkozni, de a közélettől nem vonulok vissza.
Szerző