Díjnyertes pillanatfelvétel hazánkról

Publikálás dátuma
2019.08.29. 12:30

Fotó: Népszava
A legrangosabb nemzetközi szakmai kitüntetést nyerte el Tokióban Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti környezet című kötet angol kiadása. Ennek jelentőségéről beszélgettünk Kocsis Károly akadémikussal, a kötet főszerkesztőjével.
Ha bármilyen magyar szellemi termék ilyen szintű elismerést kap, igazán büszkék lehetünk rá – vélekedik Kocsis Károly, főszerkesztő a Magyarország Nemzeti Atlasza: természeti környezet című kötet angol kiadásának nemzetközi elismerése kapcsán. A kétévente megrendezett Nemzetközi Térképészeti Konferencia keretében szervezett térképészeti kiállításon az előző két év legjelentősebb kartográfiai munkáit mutatják be, amelyeket aztán a zsűri hét kategóriában értékel. A 2018 szeptemberében, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének szerkesztésében megjelent hazai kötet angol nyelvű kiadása nyerte idén az ICA International Cartographic Exhibition Award Winner címet, megelőzve a második, svájci, illetve a harmadik, lengyel kiadványt. A zsűri méltatásában kiemelte az atlasz kartográfiai sokszínűségét, amellyel Magyarország és környezetének természeti állapotát mutatja be infografikák, grafikonok és szöveges leírások kíséretében.
 
A nemzeti atlaszok komoly hagyományra tekintenek vissza, az adott ország legfontosabb nemzeti jelképei közt tarthatók számon. Eleinte hatalmas méretűek voltak, mára arculatuk, és részben funkciójuk is változott – számolt be róla Kocsis Károly. Hangsúlyozta, a kötetek egyszerre kordokumentumok is, egyfajta pillanatfelvételként szolgálnak az adott időszak természeti, társadalmi, gazdasági vonatkozásairól. A 2018-ban megjelent természeti kötet további hárommal fog kiegészülni, a következő megjelenését az idei év végére tervezik, amely a társadalmat érintő kérdésekkel foglalkozik. A főszerkesztő elmondta, a magyarországi kötetek összeállítása szerteágazó munkát igényel, ugyanis nem kizárólag az ország jelenlegi területét mutatják be, hanem hazánkat, a Kárpát-medencét és annak szomszédságát is.
Ugyan a nyomtatott kötetek nem mindennapi használatra szolgáló információforrást hordoznak – jegyezte meg Kocsis Károly – a hazai kiadvány 2018 őszén két hétig vezette az egyik legnagyobb hazai könyvterjesztő áruház online eladási sikerlistáját. A kiadott hatezer példányból háromezret az EMMI-hez juttattak el, hogy azokat a Kárpát-medence minden magyar tannyelvű középiskolájában és felsőoktatási intézményében elérhetővé tegyék. Bár nem elhanyagolható e kötetek kézzelfogható, papíralapú megjelenése, online is hozzáférhetővé tették annak tartalmát.

A nemzetiatlasz.hu weboldalon – a magyar és angol kiadását – mindenki szabadon letöltheti, használhatja azt, s ez különösen jelentős lépés, ugyanis Földünk mintegy kétszáz országa közül kizárólag két ország nemzeti atlasza érhető el teljes terjedelmében és ingyenesen az interneten, Németországé, és a miénk – emelte ki a főszerkesztő. Míg a korábbiakban húsz-harminc évente adták ki ezeket a munkákat – az első hazai nemzeti atlasz 1967-ben, majd a második 1989-ben jelent meg –, és azok gazdasági részei viszonylag gyorsan el is avultak. Emiatt a jelen nemzeti atlasz (MNA) projekt esetében igyekeznek olyan megoldásokat is eszközölni (digitális, interaktív, e-MNA), amellyel folyamatosan aktualizálhatóvá válik – részletezte Kocsis Károly. Ha a projekt megfelelő támogatást kap – ahogy az részlegesen az eddigiekben is történt –, szeretnék elérni, hogy az atlasz digitális változata állandóan frissíthetővé, interaktívvá váljon, és az elavult információkat azonnal meg lehessen újítani, az egész tartalmat felhasználó-barátabbá lehessen tenni.
Szerző
Témák
könyv

Catherine Deneuve maszkjai - Elindult a 76. Velencei Filmfesztivál

Publikálás dátuma
2019.08.29. 10:00
Régen volt ennyire ösztönös a filmvásznon
Fotó: THE TRUTH FILM
A japán nagymester, Koreeda Hirokazu Az igazság című francia nyelvű filmjével indult a 76. Velencei Filmfesztivál.
Az Oscar-jelölt Koreeda Hirokazu Az igazság (La verité) című művének világpremieres gálavetítésével elindult a világ legrégebbi filmfesztiválja a velencei Lidón. Alberto Barbera igazgató nagyon sok női történetet ígért nekünk, Koreeda pedig ezt biztos kézzel hozta. Szerencsére a japán nagymester nem esett abba a hibába, hogy első angol nyelvű filmjében totális csődöt mond, mint több ázsiai kortársa. Igaz, Az igazság olyan értelmiségi szuperérzékeny giccs, ami viszont már nem annyira markáns, hogy magába foglalja a rendezői kézjegyet. Igaz, abból a szempontból továbbra is konzekvens, hogy olyan dolgokat hoz ki színészekből, karakterekből, mint arra kevesen képesek.

Például, aki már végtelenségig unja Catherine Deneuve rutinszerű időskori játékát, most masszívan elcsodálkozhat, mert a díva régen volt ennyire ösztönös a vásznon. Van egy film a filmben jelenet a műben, amikor az idős színésznőnek meg kell erőltetnie magát, hogy egy jelentben hozza a csodát. Nehezére esik neki, elvégre minél idősebbek vagyunk, annál nehezebb levetni az álarcainkat. Deneuve megoldja, a néző meg lenyűgözve néz – és bámul, ahogy a nagybetűs moziknál muszáj.

Az igazság egyébként egy családi tabló az idős francia filmdívával, Fabienne-nel (Deneuve) az élen, aki nagyon rossz viszonyt ápol forgatókönyvíró lányával, Lumirral (Juliette Binoche), aki férjével, a másodvonalbeli amerikai színész férjével (Ethan Hawke) és közös lányukkal érkezik a családi házba, de végül rendeződnek a viszonyok – persze nem kis csaták és viták után. Ha úgy tetszik, a figurák sötét oldalát hozzák a felszínre, nem mellékesen, mindez intelligens humorral megtámogatva.

Mint Koreeda Velencében elmondta: 2003-ban írt egy színművet, ez egy színész öltözőjében játszódott volna, ez volt a film alapja. Ebből azért lett forgatókönyv, mert Catherine Deneuve megkereste 2011-ben, hogy szeretne egy filmjében főszerepet játszani. Találkoztak Párizsban, Cannes-ban, sőt Japánban is, mire Koreeda úgy döntött, elfogadja a színésznő javaslatait és átírja „nyugati családi keretek közé” a könyvet. Deneuve elmondta, hogy nagyon érdekes volt a közös munka, mivel Koreeda nem beszél, csak japánul, de mimikával és fizikai „jelenléttel” instruálta őt. Arra az újságírói kérdésre, hogy mennyi a közös Fabienne karakterében és Deneuve saját személyiségében, a színésznő azt mondta: semmi, de megérti a figurát. Mint minden karakter, akit életében eddig eljátszott.

Leartól Svejkig – Jövő héten rendezik meg a Vidéki Színházak Fesztiválját

Publikálás dátuma
2019.08.28. 13:05

Fotó: Szalmás Péter
A nyitóelőadás Debrecenből érkezik Ilja Bocsarnikovsz rendezésében, a Lear című darab főszereplője Ráckevei Anna.
Szeptember 2-án nyolcadik alkalommal rendezik meg a Thália Színházban a Vidéki Színházak Fesztiválját. A nyitóelőadás Debrecenből érkezik Ilja Bocsarnikovsz rendezésében, a Lear című darab főszereplője Ráckevei Anna. A színésznő elmondta, hogy a produkció kapcsán elsősorban az anya és gyermekei közötti kapcsolatot akarta megmutatni. Salgótarjánból Kleist vígjátéka az Eltört korsó jön Tarnóczi Jakab színrevitelében. Győrből Heltai Jenő A tündérlaki lányok, Miskolcról Rostand Cyrano című darabja utazik a Nagymező utcába. Már a POSZT-ra is beválogatták, most a Tháliában vendégszerepel a Ványa bácsi, amely a Váci Dunakanyar Színház és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház közös produkciója.  Kecskemétről A király beszéde került be a programba Béres Attila rendezésében, Zayzon Zsolt főszereplésével, aki a mostani évadtól a Thália Színházhoz szerződik. Békéscsabáról a Vénusz nercben, Tatabányáról pedig a Svejk lesz látható a fesztiválon. A rendezvény költségvetése 30 millió forint. Schell Judit, a Thália Színház művészeti vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a volt Mikroszkóp Színpad csúszással ugyan de a tervek szerint szeptember 28-án nyílik meg újra Thália Télikert néven Hauptmann Bernd Róza című darabjával.   
Szerző