Mégsem létesül Fort Trump, de nem Dorian miatt

A washingtoni kormányzat elhárította azt a lengyel felvetést, hogy állandó támaszpontot hozzanak létre az országban.

Elmarad Donald Trump beharangozott második lengyelországi látogatása, amire a második világháború kitörésének 80. évfordulójáról való megemlékezés alkalmából került volna sor. Az amerikai elnök – aki szombaton érkezett volna Varsóba - telefonon arról tájékoztatta Andrzej Duda lengyel államfőt, hogy a Floridát fenyegető Dorian hurrikán miatt lemondja az utat. A vizitre majd valamikor a későbbi hónapokban kerül sor, Trumpot a varsói megemlékezéseken Mike Pence alelnök helyettesíti.

Az amerikai-lengyel együttműködés ettől még kiemelt jelentőségű marad, amit nyilván Pence is buzgón bizonygat majd, főnöke helyett elmondandó beszédében. De a globális léptékben tervező amerikai stratégák még az impulzív, rögtönzésekre hajlamos elnökük árnyékában sem feledkeznek meg a nagypolitikai összefüggésekről. Jó példa erre a napirendről levett „Fort Trump” ügye.

Amikor Andrzej Duda lengyel államfő június 12-én a Fehér Házban járt, Trump beleegyezett abba, hogy a jelenleg Lengyelországban tartózkodó amerikai katonák létszámát 4500-ról további ezer fővel növelje. Ez a NATO-zsargonban „dárdahegynek” nevezett ütőerő hivatott arra, hogy elrettentse az esetleges lengyelországi kalandtól az agresszív tulajdonságait Ukrajnával szemben korábban megmutató Oroszország kedvét.

Ezek az amerikai katonák azonban rendszeres rotációban tartózkodnak lengyel földön. Egy 1997-ben megkötött megállapodás értelmében ugyanis a NATO nem hoz létre állandó katonai támaszpontokat azokban a tagországaiban, amelyek korábban a moszkvai dominanciájú Varsói Szerződéshez tartoztak.

Ez az „önmagtartóztató” magatartás – amelyet azonban az orosz fővárosban nagyon fontos nyugati kötelezettségvállalásként tartanak számon – kivívta mindazon NATO-tagok, elsősorban Lengyelország és a balti országok neheztelését, amelyek a történelem során különösen sok elkeserítő tapasztalatot szereztek a Szovjetunióval, illetőleg Oroszországgal kapcsolatban. Ezek az államok igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy lebeszéljék az Egyesült Államokat ennek a kötelezettségvállalásnak a betartásáról. Júniusi washingtoni látogatása során Duda megpróbált vendéglátója hiúságára hatni, és azt javasolta, hozzanak létre amerikai támaszpontot Lengyelországban, és azt nevezzék el Fort Trumpnak. Az amerikai elnöknek érthető módon megtetszett az ötlet, és arról egy ideig elemzők is úgy beszéltek,mint reálisan megvalósítható elgondolásról. Ahogy azonban kézzelfogható közelségbe került Trump – most egyelőre elmaradó – látogatásának az időpontja, amerikai részről világossá tették, hogy nem hoznak létre semmilyen Fort Trumpot.

Ettől még a katonai együttműködés intenzív marad. Az amerikaiak kézenfekvő módon kiképzést nyújtanak lengyel pilótáknak – Varsó F-35-ös vadászgépek vásárlását tervezi -, és ha támaszpont nem is létesül, hatalmas NATO-raktár már most is van lengyel területen, ahol páncélozott járműveket lehet felhalmozni megfelelő mennyiségben az oroszokkal előálló konfliktushelyzet esetére. A kiegészítésként küldendő ezer amerikai katona pedig minőségi bővítést is jelent, ugyanis elsősorban a felderítő képességeket és a különleges műveletek támogatásának a képességét növelik az újonnan érkezők. Lengyelország egyébként is Washington kedvencei közé tartozik az európai szövetségesek sorában: a 28 tagú NATO-ban annak a mindössze nyolc tagállamnak az egyike, amelyek teljesítik a katonai szövetségen belül vállalt politikai kötelezettségüket, miszerint éves GDP-jük legkevesebb 2 százalékát védelmi célokra fordítják.

A megbékélés jegyében

Andrzej Duda lengyel és Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök beszéde hivatott újfent megerősíteni a lengyel-német megbékélést a második világháború kitörésének 80. évfordulójáról való vasárnapi varsói megemlékezésen.

Duda és Steinmeier vasárnap - még hajnalban - a nyugat-lengyelországi Wielunba is ellátogat. A háború civil áldozatainak emléke előtt tisztelegnek, felidézve ezzel, hogy az alvó lengyel kisvárosra 1939. szeptember elsejére virradóra a német légierő 350 bombát dobott le, és ezzel legkevesebb 1200 lakos halálát okozta. Ők a háború első civil áldozatai a lengyel történészek szerint.

A lengyel-német viszonyban a háborús sérelmek utáni megbékélés már valóban megtörtént - a folyamatot a néhai Willy Brandt nyugatnémet kancellár indította el 1970-ben, amikor letérdelt a Varsói Felkelés áldozatainak emlékművénél. Varsóban ugyanakkor - a viszony ennél jóval prózaibb síkján - ma is idegenkedve szemlélik Berlin és Moszkva együttműködésének egyes vonatkozásait, így például az Északi áramlat gázvezeték építését.

A varsói Pilsudski téren, az ismeretlen katona sírjánál mintegy negyven ország képviselői lesznek jelen, köztük csaknem húsz államfő. A legfontosabb résztvevő az eredeti tervek szerint Donald Trump lett volna, de az amerikai elnök a hurrikánveszélyre hivatkozva otthon maradt, helyette Mike Pence alelnök utazik Varsóba.

Trump híján a lengyel vezetés által legnagyobb érdeklődéssel várt vendég Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, aki nem csak az ünnepségen vesz részt, hanem kétoldalú megbeszéléseket is folytat Varsóban. Lengyel médiaértesülések szerint téma lesz a lengyel-ukrán kapcsolatokat még ma is megterhelő második világháborús kétoldalú konfliktusok tisztázása, a megbékélési folyamat előre lendítése.

Megemlékezést tartanak a vasárnap hajnali órákban Gdansk mellett, a náci Németország által szintén szeptember elsején megtámadott, a második világháború első európai ütközete helyszíneként számon tartott Westerplatte-félszigeten is. Jelen lesz Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

A gdanski megemlékezésre a helyi ellenzéki városvezetés a holland szocialista Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét is meghívta, akinek a Jean-Claude Juncker vezette testületben az elmúlt években az uniós jog tiszteletben tartatása volt az egyik feladata. Ennek ellátása során Timmermans a fő kezdeményezője volt a varsói kormányzat ellen az EU-alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindításának, arra hivatkozva, hogy az igazságszolgáltatási rendszer lengyelországi átalakítása - a bírói függetlenség csorbítása révén – sérti a jogállamisági normákat.