Az állami einstand után rögtön nekiment a kutatóknak Maróth Miklós

Publikálás dátuma
2019.09.03. 06:40
Maróth Miklós
Fotó: Czimbal Gyula / MTI
Az államosított kutatóhálózat vezetője még csak most ismerkedik azzal "a rendszerrel", amit épp egy átvilágításra hivatkozva einstandoltak, de máris támadásba lendült.
Meghökkentette a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) elcsatolt kutatóintézetek munkatársait Maróth Miklós, az intézeteket szeptember 1-től irányító Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) elnökének levele, amit néhány napja küldött a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének. Maróth egyebek mellett arról ír: a szakszervezetnek végig kellene gondolnia, mit lehet tenni azokkal a kutatókkal, akiknek egyszerre több állásuk van és "miniszteri szintet meghaladó jövedelemre tesznek szert". Kíváncsi arra is, hogy milyen elvek szerint látják megoldhatónak a teljesítmény szerinti differenciált bérezést, továbbá miként lehetne megfogalmazni a kutatóhálózat munkatársaival kapcsolatos szakmai elvárások rendszerét.
A kutatókat nem is maguk a kérdések, hanem azok a "tények" lepték meg, amelyekre Maróth a felvetéseit alapozza. Az ELKH-elnök szerint "egy átlagos akadémiai kutatóra" 2,3 állás esik, vagyis vannak, akiknek csak egy állásuk van, de vannak olyanok is, akiknek három. Maróth szerint az intézeti teljesítmény zömét előbbiek adják, míg akiknek több állásuk van, a kutatóintézetben "munkát csak keveset végeznek." Szóvá tette azt is, hogy Csehország, miközben "valamivel kisebb Magyarországnál", évente mintegy 360 ezer tudományos munkát "termel", nálunk viszont csak körülbelül 210 ezer születik.
– Az elnök úr rossz adatok alapján, borzasztóan leegyszerűsítő módon gondolkodik – nyilatkozta lapunknak az egyik kutató. Felidézte: az MTA legutóbbi, hivatalos tájékoztatása szerint a párhuzamos állások arányszáma 1,25 a kutatók tekintetében, egyedül a humán- és társadalomtudományi területen dolgozóknál volt kicsivel magasabb. A cseh-magyar összehasonlításról azt mondta: ha Maróth számai helytállóak lennének – az egyszerűség kedvéért 10 ezer magyar kutatóval számolva – azt jelentené, hogy minden egyes magyar kutatónak évi 21, havonta legalább kettő tudományos cikket kellene publikálnia. – A cseh produktivitás egyébként valóban nagyobb, jelenleg 2,5-szerese a magyarnak, a tudományos munkák idézettsége viszont nálunk magasabb, a cseh 1,5-szerese – mondta. Hozzátette: nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Csehország jelenleg a GDP 2 százalékát fordítja tudományos kutatásokra, míg Magyarország csak 1,3 százalékát. Továbbá egymillió lakosra ott körülbelül 3600 kutató jut, nálunk mintegy 2500. Maróth Miklós levelében egyébként elismeri: még csak ezt követően fogja végiglátogatni az intézeteket, hogy tájékozódjon az állapotukról. "Ha a rendszerrel való megismerkedés, a kapcsolattartás csatornáinak kimunkálása megtörtént, akkor láthatunk neki a rendszeres munkának" – írta. A kutatóhálózat munkatársai év végéig nem is várnak nagy változásokat. Az egyik kutatóközpont főigazgatója úgy tájékoztatta kollégáit: az ELKH működését biztosító szabályok még nincsenek kidolgozva, a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) elfogadása csak az ősz folyamán várható. "Szeptember 1-től a nevünkön kívül nem sok minden változik. A bizonytalanság persze több tekintetben is fennáll" – írta

Lovász levélben üzent

 Folytassák ugyanazzal az elhivatottsággal kutatásaikat, ahogyan eddig is tették. Munkájuk során pedig csak a saját maguk számára felállított szakmai mércének, valamint szűkebb tudományterületük hazai és nemzetközi közösségének akarjanak megfelelni – írta kutatótársainak Lovász László. Az MTA elnöke megjegyezte: Széchenyi István Akadémiáját – melynek feladatai részben megváltoztak, de céljai nem - tekintsék továbbra is sajátjuknak. Kitért arra is, ma sem tudja, miért kellett elcsatolni a kutatóintézeteket, de bízik abban, hogy az intézkedések idővel értelmet kapnak.

Szerző
Témák
MTA

Olyan jó ütemben halad a felújítás egy pécsi iskolában, hogy egy hetet csúszik a tanévkezdés

Publikálás dátuma
2019.09.02. 20:14

Egy héttel később kezdődik a tanítás az egyik pécsi iskolában, mert még nem végeztek az épület energetikai felújításával - derült ki az RTL Klub Híradójából. Az ellenzék szerint az önkormányzat rosszul szervezte a munkát, a fideszes alpolgármester szerint viszont szó sincs késéről, csak azért halasztották el a tanévkezdést, hogy "a tíz hónaposra tervezett korszerűsítés később már ne zavarja a tanítást". A pedagógusok közben már annak is örülnek, ha csak egy hét veszik el a tanévből. 
Az emberminisztérium illetékese tegnap még azt mondta, hogy mindenhol sikerrel zárult a felújítás és nincs olyan iskola, ahol ne kezdődne meg időben a tanév.
Szerző
Témák
iskola Oktatás

Trócsányi visszalépett, nem lesz bizottsági alelnök, Hidvéghit megint halaszthatják

Publikálás dátuma
2019.09.02. 19:08

Fotó: Népszava
A volt igazságügyi miniszter az EU-biztosságról nem mondott le.
Trócsányi László fideszes EP-képviselő visszavonta jelöltségét az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának egyik alelnöki posztjára. Antonio Tajani bizottsági elnöknek írott levelében a politikus azzal magyarázta döntését, hogy európai biztosi jelölése miatt nem tudja felelősséggel vállalni a munkát a szaktestület irányító szervében. Az alkotmányügyi bizottságban júliusban kétszer is levették a napirendről Trócsányi megválasztását, mert az őt jelölő Európai Néppárt (EPP) attól tartott, hogy alulmarad a megmérettetésen. A Fidesz EP-delegációjának közleménye szerint az EPP továbbra is a magyar tagpárt valamely képviselőjét kívánja jelölni a pozícióra. A fideszes Hidvéghi Balázs az EP állampolgári jogi bizottságának egyik alelnöki székére pályázik, róla szerdán szavaznának a képviselők. Mivel az ő megválasztása is kétséges a szaktestületben helyet foglaló balliberális ellentábor miatt, hírek szerint a voksolást megint - immár harmadszor - elhalaszthatják. Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő ugyancsak egy alelnöki tisztség várományosa a parlament kulturális bizottságában. Róla szeptember végén döntenének, miután egyszer már elnapolták a megválasztását. Az európai képviselő-testületben helyet foglaló szocialisták, liberálisok, Zöldek és szélsőbaloldaliak meg kívánják akadályozni, hogy a magyar kormánypárt tagjai vezető pozíciókhoz jussanak a szakbizottságokban.  
Frissítve: 2019.09.02. 19:09