Peking nem kér a narkóvádból

Publikálás dátuma
2019.09.03. 16:42

Fotó: Chang zhongzheng / AFP/Imaginechina
Kínai illetékesek visszautasítják Donald Trump azon állítását, hogy országukból származik az Egyesült Államokban pusztító mennyiségben fogyasztott fentanil tartalmú kábítószer.
Sajtóértekezletén Liu Jüe-csin, a Nemzeti Kábítószer-ellenőrzési Bizottság vezetőhelyettese minden alapot nélkülözőnek minősítette az amerikai elnök vádjait, miszerint Kína a legfőbb forrása ezeknek a rendkívül veszélyes szintetikus drogoknak.  A fentanil a gyógyászatban igen erős fájdalomcsillapító hatású opioid szer, és a fentanil tartalmú szintetikus kábítószerek – amelyeket a szakemberek jelentős része a heroinnál is sokkal veszélyesebbnek tart - évente több tízezer amerikai halálát okozzák.  Egyes minapi Twitter-bejegyzéseiben Donald Trump nem csupán a szokásos vádakkal illette Kínát – például hogy lopja a fejlett amerikai technológiát –, hanem azt is, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök, ígérete ellenére, nem állította le a fentanilkészítmények tömeges kiáramlását Kínából. Trump szerint az amerikai vállalatoknak be kellene szüntetniük a Kínával való üzletelést.  Liu Jüe-csin ezzel szemben kifejtette: Kínában idén májusban az illegális kábítószer-kerdekedelem megfékezése érdekében szigorú ellenőrzés alá helyeztek minden olyan műveletet, ami a fentanillal kapcsolatos. Azóta nem derült fény egyetlen fentanilcsempészési ügyre sem kínai-amerikai viszonylatban – állította a kínai illetékes. Szerinte az a körülmény, hogy Kínában drákói szabályokat foganatosítottak, és ugyanakkor az Egyesült Államokban tovább emelkedik az opioid szerek fogyasztása, arra utal, hogy a fő beszerzési forrást nem Kínában kell keresni. 
Trump sajtótájékoztatót is tartott a témában
Fotó: MANDEL NGAN / AFP or licensors
Az amerikai Virginia állam bűnüldöző hatóságai szerint viszont sanghaji eladótól rendelte a fentanilt annak a közelmúltban lebukott, több államra kiterjedő hálózatnak az egyik résztvevője, amelynek 39 tagja ellen emeltek vádat. A hatóságok a banda felgöngyölítése során akkora mennyiségű olcsó fentanilkészítményt foglaltak le, ami állításuk szerint akár 14 millió ember életének a kioltásához elég lett volna. A virginiai illetékesek tapasztalatai szerint a legtöbb fentanilkészítmény Kínából kerül be illegális úton az Egyesült Államokba, nem ritkán egyszerű csomagküldeménybe rejtve.  Liu ugyanakkor azt hangoztatta, hogy kábítószer-ügyekben együttműködnek egymással a kínai és az amerikai szervek, és hogy az „opioid válság” nem függ össze a két ország kereskedelempolitikai vitáival. A kínai illetékes a közvélemény félrevezetésének tartja, hogy „egyes politikusok” az Egyesült Államokban Kína elleni hangulatkeltést folytatnak ebben a tekintetben.
Témák
USA

Az ukrán parlament eltörölte a képviselői mentelmi jogot

Publikálás dátuma
2019.09.03. 13:15

Fotó: Sergii Kharchenko / AFP/NurPhoto
Csak az oroszbarát párt tagjai ellenezték egységesen.
A kijevi törvényhozás megszavazta kedden a parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörlését tartalmazó alkotmánymódosítást - írja az MTI. Az indítvány elfogadásához minősített többségre, azaz a 450 tagú parlamentben legalább 300 képviselő szavazatára volt szükség, ezért a Volodimir Zelenszkij elnök mögött álló, egyedül kormányzó Nép Szolgája (Szluha Narodu) párt önmagában nem tudta volna keresztülvinni a törvényhozáson. Végül az előterjesztést 373-an szavazták meg az ülésteremben jelen lévő 404 képviselő közül. Csak a Moszkva-barát Ellenzéki Platform - Életért frakciójából nem támogatta egyetlen képviselő sem, az összes többi frakció és a függetlenek zöme is igennel szavazott az indítványra. A módosítás értelmében az alkotmányból törlik azt a részt, amely kimondja, hogy a parlamenti képviselőkkel szemben a törvényhozás hozzájárulása nélkül nem indítható büntetőeljárás, valamint nem lehet őket őrizetbe venni, illetve letartóztatni. Ugyanakkor továbbra is érvényben marad az a norma, hogy a képviselők nem viselnek jogi felelősséget a parlamenti szavazások eredményeiért, továbbá a törvényhozásban vagy annak hivatalaiban tett kijelentéseikért, kivéve, ha azok sértéseket vagy rágalmakat tartalmaznak. A jogszabály 2020. január 1-jétől lép hatályba. Az előterjesztés tárgyalásakor jelen volt az ülésteremben Zelenszkij is. Az elnök a szavazás előtt a képviselőkhöz szólva emlékeztetett: a politikusok a választási kampányok alatt már csaknem húsz éve ígérgették a népnek, hogy megszüntetik a képviselők mentelmi jogát, ám amint parlamenti képviselővé választották őket, elszabotálták a törvény elfogadását, majd az lassan feledésbe merült. Így mindig volt mit ígérni a követező választási kampányban, amivel feltalálták a "politikai perpetuum mobilét" - jegyezte meg. Hozzátette, hogy most is voltak egyes képviselők, akik az utolsó pillanatban megpróbálták megakadályozni az előterjesztés elfogadását. "Az, hogy kik voltak ezek az emberek, kiderül majd a név szerinti szavazási listáról" - jelezte. Az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetése szerint az indítványra igennel szavazott a Nép Szolgája frakciójának 252 tagja, a Julija Timosenko volt kormányfő vezette Haza pártból 23-an, Petro Porosenko exelnök Európai Szolidaritás pártjából 24-en, Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekes Hang pártjából 19-en - azaz csaknem teljes létszámban -, a Jövőért képviselői csoportból 22-en, és 33 független képviselő, viszont a Moszkva-barát Ellenzéki Platformból egy sem. Ellenszavazat nem volt, viszont hárman tartózkodtak, 28-an pedig nem szavaztak a teremben regisztrált képviselők közül.
Szerző

Öt év börtönre ítéltek gyűlöletkeltés címén egy bloggert Moszkvában

Publikálás dátuma
2019.09.03. 12:40

Fotó: AFP/Sputnik
A védelem meg fogja fellebbezni az első fokú ítéletet.
Ötévi szabadságvesztésre ítélte gyűlöletkeltés címén egy moszkvai bíróság kedden Vlagyiszlav Szinyica bloggert, akinek egyik Twitter-bejegyzése szakértők szerint úgy értelmezhető, hogy erőszakra bujtott fel az ellenzéki tüntetések elfojtására bevetett rendőrök gyerekei ellen. Az ügyészség a gyűlöletkeltés címén kiszabható leghosszabb, hatévi börtönbüntetést kérte Szinyicára, aki – bár elismerte, hogy bejegyzése „durva és etikátlan” volt – ártatlannak vallotta magát. A védelem meg fogja fellebbezni az első fokú ítéletet.
„Megnézik majd az aranyos és boldog családi fotókat, tanulmányozzák majd a helymeghatározást, és akkor a jogrend hős védelmezőjének gyereke egyszer csak egyszerűen nem jön haza az iskolából. A gyerek helyett egy CD jön postán egy snuff-videóval”

– idézte híroldalán a Dozsgy ellenzéki online televízió Szinyica bejegyzését.

A snuff-videók valódi emberölést vagy öngyilkosságot bemutató felvételek. Az ítélet a vasárnap esedékes fővárosi választások miatti éles politikai küzdelem egyik epizódja. A moszkvai városi választási bizottság hétfőn közölte annak a 228 képviselőjelöltnek a végleges névsorát, akik versenybe szállhatnak a fővárosi képviselő-testület 45 mandátumáért. A kerületi választási testületek korábban 57 jelöltaspiráns bejegyzését utasították el. A parlamenten kívüli ellenzék képviselői közül egyedül a liberális Jabloko párt színeiben induló Szergej Mitrohinnak sikerült bíróságon sikerrel megfellebbeznie a kizárását. Az ellenzéki és a független jelöltek bejegyzésének elutasítása miatt Moszkvában július közepe óta rendszeressé váltak a hétvégi megmozdulások. A hatóságok a választásból való kizárást a támogató aláírások hamisságával és formai okokkal magyarázták, az érintettek szerint viszont a Kreml akaratából fosztották meg őket a politikai megméretés lehetőségétől. A moszkvai önkormányzat által többnyire nem engedélyezett tüntetések ellen a rendvédelmi szervek keményen léptek fel, és összesen több mint 1700 embert állítottak elő. A bíróságok több tucat szervezőnek minősített embert elzárásra, több százat pedig pénzbírságra ítéltek. Tizennégy ember ellen tömeges rendbontás címén folyik eljárás. Az Állami Duma (a parlament alsóháza) a történtekkel kapcsolatban bizottságot állított fel, amely vizsgálja, hogy történt-e külföldi beavatkozás. Szeptemberben egyébként nemcsak Moszkvában, hanem az Oroszországi Föderáció 45 szövetségi régiójában is folyik kampány, összesen 74. Tizennyolc régióban a legmagasabb szintű vezető tisztségviselőket, 13-ban a regionális törvényhozás képviselőit, 22-ben adminisztratív központok önkormányzati képviselőit, 3-ban pedig ilyen központok vezetőit választják meg szeptember 8-án. A választópolgárok emellett az Állami Duma négy egyéni választókörzetének sorsáról döntenek pótválasztáson, és mintegy ötven referendumon is szavaznak.
Szerző