Uniós források megnöveléséért lobbiztak Brüsszelben

Publikálás dátuma
2019.09.04. 20:12

Timmermans elmondta, a következő Bizottság feladata lesz újragondolni a közösségi támogatások szabályait.
Magyar ellenzéki polgármesterek, illetve polgármester-jelöltek látogattak a héten Brüsszelbe, hogy az önkormányzatok számára közvetlenül hozzáférhető uniós források megnöveléséért lobbizzanak az Európai Bizottságban. A hat politikust Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője hívta meg. A Hajdúdorogról, Salgótarjánból, Székesfehérvárról, Szolnokról, Szombathelyről és a budapesti 5. kerületből érkezett jelöltek többek között találkoztak Frans Timmermans-szal, az Európai Bizottság első alelnökével, aki támogatásáról biztosította a vendégek javaslatait. Azt mondta, hogy a következő Bizottság feladata lesz újragondolni a közösségi támogatások szabályait. Egyben közölte, hogy a brüsszeli testület kész együttműködni az önkormányzatokkal lakhatási és egészségügyi programok végrehajtásában. Az október 13-iki helyi választásokon induló polgármester-jelöltek sajtótájékoztatójukon kiemelték: szeretnék, ha az EU következő hétéves keretköltségvetésében több támogatási alapra pályázhatnának az önkormányzatok. Elsősorban a városi életminőséget javító projektekre szánnának több pénzt.  
Témák
Európai Unió

Tiborcz után nyomoz Hadházy

Publikálás dátuma
2019.09.04. 20:01

Fotó: MARKOSZOV SZERGEJ
Egy kivételével beazonosította a független országgyűlési képviselő azokat a fiktívnek tűnő szolgáltatói szerződéseket, amelyeken keresztül – a politikus szerint – a Microsoft magyar leányvállalata kenőpénzeket fizethetett ki.
Arról sokszor írtunk, hogy a magyar állam gyanúsan nagy, 30-40 százalékos haszonkulccsal dolgozó közvetítőcégeken keresztül vett szoftvereket. Arról viszont kevesebb szó esett eddig, hogy az ügyletek kapcsán a Microsoft több különös tanácsadói szerződést is kötött. Ezekről tudott meg részleteket Hadházy Ákos. A politikus kiderítette: az Oktatás Fejlesztési Intézet (OFI) a Nemzeti Köznevelés Portál-projektjéhez kötött szerződést a magyar Microsoft-tal. A Microsoft pedig bevont az üzletbe egy alvállalkozót, aki az ügyet vizsgáló amerikai tőzsdefelügyelet szerint akkor az OFI munkavállalója is volt. Hadházy kitért arra is: az Országos Rendőr Főkapitányság az elektronikus útdíj projekt kapcsán köthetett alvállalkozói szerződést egy céggel. Az amerikai jelentés szerint nincs nyoma annak, hogy érdemi munkát végzett volna. Hadházy bejelentette, további közérdekű kérdéseket fog feltenni az ügyben, mert ki akarja deríteni: az érdemi munkát nem végző alvállalkozók között volt-e a kormányfő veje, Tiborcz István HCS Experts nevű cége? Az azóta végelszámolás alá került vállalkozásról megírtuk: a Microsoft ügyletek idején hirtelen százmilliós bevételekhez jutott, majd a cég profitját Tiborczék az utolsó fillérig felvették osztalékként.

A Legfőbb Ügyészség jelenti, nagyon elégedett a saját munkájával

Publikálás dátuma
2019.09.04. 19:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Bár az OLAF lesújtó jelentést tett közzé a hazai helyzetről, Polt Péter hivatala büszke rá, milyen eredményesen dolgoznak.
Buzgón magyarázza a bizonyítványát az  magyar ügyészség, friss közleményüket legalábbis nehéz lenne másként érteni.  Miután kedden kiderült, hogy az uniós csalás elleni hivatal tavaly Magyarországon indította és zárta le legtöbb, EU-pénzek csalásgyanús felhasználása miatt indított vizsgálatát, a Polt Péter felügyelte hivatal saját honlapján alaposan megdicsérte magát.
Közleményükben kifejtik, hogy remek az OLAF-fal folytatott együttműködésük, és bár erre semmi nem kötelezné őket, mindig nyomozást rendeltek el az uniós hivatal ajánlásai alapján, vagy a már folyamatban lévő nyomozáshoz csatolják a befutó ajánlásokat (igaz, az Elios-ügyben azért vádemelésig sem jutottak – a szerk).
És hogy miért tartják kitűnőnek saját munkájukat?
  • Mert az OLAF 2018-ra vonatkozó éves jelentéséből egyértelműen kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 45 %-ában emelt vádat. Ez a szám lényegesen magasabb mint a 36 %-os uniós átlag. Ugyanezen arány például Németországban 21 %, Franciaországban 25 %, míg Finnországban 0 %.
  • Mert bár az OLAF tavaly nálunk indította el a legtöbb, uniós források csalásgyanús felhasználása miatt elrendelt vizsgálatot, a kilenc ellenőrzésből pedig hetet zárt le a magyar hatóságoknak küldött ajánlással, ezek közül csak négy volt igazságügyi ajánlás, és azok közül háromban már amúgy is nyomozás zajlott itthon.
  • Az igazságügyi ajánlások száma pedig folyamatosan csökken, 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás érkezett, 2017-ben már csak 6 ajánlás, 2018-ban az említett 4, míg 2019-ben eddig még nem érkezett az OLAF-tól igazságügyi ajánlás.
Összefoglalva megállapítható – dől hátra elégedetten az ügyészség – hogy Magyarország igazságügyi hatóságai folyamatosan jó teljesítményt nyújtva, az OLAF-al a legszélesebb körű együttműködésben, egyre nagyobb mértékben derítik fel az OLAF által is vizsgált ügyeket.
Hogy a helyzet azért nem ennyire rózsás, azt jól jelzi, hogy 
az uniós csalás elleni hivatal 2014 és 2018 között hazánk esetében ajánlotta a legmagasabb arányú pénzbüntetést a feltárt ügyekben.

 Ennek megfelelően a felzárkóztatási és agrártámogatások 3,84 százalékának visszafizettetését javasolta, ami többszöröse a 0,45 százalékos uniós átlagnak. Magyarországon kívül csak Szlovákia 2,29 százalékos “teljesítménye” haladta meg ezt arányt. Valószínűleg az sem a kiváló teljesítménynek köszönhető, hogy Ville Itälä, az OLAF igazgatója jövőre személyesen egyeztetne Polt Péterrel és más igazságügyi vezetőkkel arról,,miért van nálunk annyi, gyanúsnak talált uniós pályázati ügy.  Itälä az euronews.hu-nak nyilatkozva azt is megjegyezte, hogy szeretné, ha Magyarországon jobban, hatékonyabban követnék az OLAF ajánlásait; ez sem utal éppen az ügyészség által emlegetett példás együttműködésre.
Szerző
Frissítve: 2019.09.04. 19:25