Orbán gratulált Conténak abból az alkalomból, hogy harcostársának nem sikerült őt megbuktatnia

Publikálás dátuma
2019.09.07. 09:56

Fotó: RICCARDO DE LUCA / Anadolu Agency
A miniszterelnök biztosította olasz kollégáját, hogy a magyar kormány készen áll a közös munka folytatására.
Levélben gratulált Orbán Viktor Giuseppe Conte olasz kormányfő ismételt miniszterelnöki megbízatásához - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. "Az Ön személyében olyan vezetőt köszönthetek Olaszország miniszterelnökeként, akiről az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy elkötelezett az országaink közötti kapcsolatok fejlesztése iránt. Bízom abban, hogy az eddigi közös erőfeszítéseinkhez hasonlóan a jövőben is számíthatunk Önre a magyar-olasz együttműködés további gazdagításában és az erős nemzetekből álló, versenyképes Európa megteremtésében" - írta Orbán Viktor. Biztosította olasz kollégáját, hogy a magyar kormány készen áll a közös munka folytatására. Olaszországban csütörtökön tette le hivatali esküjét az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) közös kormánya Giuseppe Conte miniszterelnök vezetésével. Conte 2018 júniusa óta vezette előző kormányát, amely az M5S és a jobboldali Liga koalícióján alapult. A két párt szövetsége azt követően bomlott fel, hogy a Ligát vezető Matteo Salvini az előrehozott választások és a kormányfői tisztség elnyerésének reményében felmondta a kormányzati együttműködést. Csakhogy eltaktikázta magát, az M5S és a PD megállapodásának köszönhetően nem volt szükség előrehozott választásra. Orbán igazi barátja persze Salvini, neki az egykori belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bukása után, még augusztus 29-én írt. Abban a levélben köszönetet mondott neki "azért a munkáért, melyet az elmúlt időszakban Olaszországért és egész Európáért, benne Magyarországért végzett", meg biztosította róla, hogy "harcostársként" tekintenek rá.

Baloldali „talpasok” találkozója harminc év múltán

Publikálás dátuma
2019.09.07. 09:30
A reformkörös Fábry Béla Trabanttal érkezik a pártközpont, a mai Képviselői Irodaház elé 1989-ben
Az MSZMP reformkörök egykori tagjai és barátai találkoznak a budapesti Villányi úti Konferenciaközpontban.
„Harminc éve történelmi változás előtt állt Magyarország. Az államszocializmus és a nagyhatalmi szovjet befolyás végéhez közeledett, mert megrendült a Szovjetunió és kimerültek az államszocialista rendszerű országok gazdasági és társadalmi tartalékai. A változást akarók, köztük az állampárt vezetőinek, tagjainak egy része és az ellenzéki csoportok többpárti demokráciát és piacgazdaságot akartak. A rendszerváltozás békés tárgyalásos módja, üteme és formája többek között az állampárt reformköreinek elszántságán, bátorságán és politikai alkotóképességén múlt. Mi voltunk a rendszerváltás »talpasai«" – áll abban a meghívóban, amely találkozóra hívja szombat délelőttre az MSZMP reformkörök egykori tagjait és barátait a budapesti Villányi úti Konferenciaközpontba. A tanácskozáson felszólal Romsics Ignác, Falusi Norbert, Keserű Imre, Tóth Bertalan, Baja Ferenc, Sipos József, Géczi József, Lovászi József, Pankucsi Márta, Kerényi György, Vajda János és Brúszel László. A találkozó egyik szervezőjét, Szekeres Imrét kérdeztük: a nosztalgia vezette-e őket, amikor a rendszerváltás harmincadik évfordulója kapcsán olyan embereket hoznak össze, akik az utóbbi évtizedekben sokféle utat jártak be? Hiszen van, aki részt vett az MSZP megalakításában, és azóta is ott politizál, van, aki csalódotton távozott, van, aki más politikai pártok, mozgalmak tagja lett. Ami összeköti őket: a közös 1989 emléke.
– Nem a nosztalgia vezet bennünket. Az a szándékunk, hogy a tanulságok okán visszaidézzük a rendszerváltozást – mondta Szekeres Imre. – Mi sem eltagadni, sem átírni nem akarjuk a történelmet. Harminc év után nem akarunk senkinek „igazságot” osztani, a vélt vagy valódi kudarcot utólag győzelemmé retusálni, vagy megfordítva. Reméljük, mint az eddigi találkozásainkon, úgy most is szót értünk egymással, bármilyen utat jártunk is be azóta.
Mint Szekeres fogalmazott, ők voltak a talpasai a rendszerváltásnak, amely persze sokszereplős történet, de szeretnék megmutatni a fiatalabb generációknak a saját szerepüket. Azoknak a reformkörösöknek a szerepét, akik támogatták a Magyar Szocialista Munkáspárt reformszárnyát, a reformpolitikát, akik világos, demokratikus célokat tűztek maguk elé, s azt, hogy demokratikus körülmények között legyen egy baloldali párt. "Mi, a talpasok adtuk a hátteret Németh Miklósnak, Horn Gyulának, Nyers Rezsőnek és Pozsgay Imrének a békés rendszerváltáshoz, mert – 1956-ra emlékezve – békésen és tárgyalásos úton akartuk az átmenetet. A saját múltunkkal is meg akarjuk mutatni, lehetséges belülről is megváltoztatni egy rendszert." – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy a találkozóban lehet-e valamiféle potencia, amely a szocialista pártot akarná kimozdítani mai állapotából, úgy felelt: - Sokfélék vagyunk, ez nem lehet a célunk, nem utat akarnunk mutatni a szocialista pártnak, de a korszak tanulságait érdemes levonni. A Magyar Szocialista Párt, amelynek történelmi küldetése volt az államszocializmusból, a demokráciába és a piacgazdaság körülményei közé való átmenet támogatása, teljesítette feladatát. Most az a történelmi feladata, hogy helyreállítsa a demokráciát és igazságosabbá tegye a piacgazdaságot. Most válaszút előtt áll: merre tovább, melyik úton? Ezekre a kérdésekre az MSZP tagságának, a támogatóinknak közösen kell válaszolniuk. Tudásra, képzelőerőre és kitartásra van szükség ahhoz, hogy jól döntsünk. Ha a szombati konferencia ehhez bármilyen kis mértékben, de hozzájárul, annak személy szerint örülnék. 
Szerző

Stratégia van, elegendő erdő nincs

Publikálás dátuma
2019.09.07. 09:00

Fotó: Komka Péter / MTI
Pedig az állam elvben szeretné, ha több erdőnk lenne.
„Érdekes problémával szembesültem a napokban. Fákat szeretnénk ültetni bekötő utak mellé, nem is keveset, sok százat. A kiszemelt terület két oldalán szántóföldek vannak, amelyeket egy új fasor megfelelően tudna védeni az erős széltől, eróziótól, stb. A gazdák azonban nem igazán lelkesek, noha nekik egy fillérbe sem kerül a faültetés. Hogy miért? Mert attól félnek, hogy a földterületüket a fák beárnyékolják és a műholdas területmérés (MEPAR) az árnyékolt részt levonja a földalapú támogatásra jogosult területből, így kevesebb támogatást kapnak. Ez régóta gond, s emiatt a gazdák igyekeznek kivágni azokat a fasorokat, ahol a lombozat belóg a területre. Emiatt egyre soványodnak a szélerózió csökkentésére szolgáló fasorok, s egy idő után el is tűnnek” - írja Facebook-oldalán egy lapunkban is rendszeresen publikáló agrárszakember, jelezve, milyen abszurd helyzetekbe kerülhet, aki Magyarországon fát, erdőt akar telepíteni, és milyen összetett okai vannak a faállomány csökkenésének. Pedig az állam elvben szeretné, ha több erdőnk lenne. A szaktárca (vagyis az agrárminisztérium) 2016-ban 62 oldalas Nemzeti Erdőstratégiában (NES) foglalta össze, hogy a kormány szerint mik lennének a fejlesztési célok, illetve az elérésükhöz megoldandó feladatok. A NES alapján az erdőknek természetvédelmi, gazdasági és közjóléti funkciókat kell betölteniük: elvárás „a gazdálkodás és az erdei ökoszisztémák folyamatainak összehangolása, illetve az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások megvalósítása”. Az elmúlt három évben – annak ellenére, hogy időközben a világban és Európában is alapvetően átalakult az erdőkről való gondolkodás, elsősorban a fenyegető klímakrízis miatt – a stratégiához nem nyúltak hozzá, igaz, az agráriumnak ez a speciális ágazata évtizedekben-évszázadokban tervez. Előrelépés viszont, hogy legalább a hivatalos kommunikációban megjelent a klímavédelem szempontja. Egyértelmű cél, hogy a hazai erdőterületeket bővíteni kell. - A meglévő, nagyjából 21 százalékos erdőborítás az éghajlati, domborzati és vízrajzi lehetőségeit figyelembe véve 25-27 százalékra növelhető – mondta a Népszavának Zétényi Zoltán erdőmérnök, a ForestPress szakportál főszerkesztője. Mint kérdésünkre kifejtette az erdőtelepítés fafajtól, talajtól, domborzattól függően hektáronként akár több millió, egyes esetekben 10 millió forintos, vagy azt meghaladó nagyságrendű beruházást igényel. A szükséges forrást elsősorban a magánerdészeteknek kell előteremteni, az állami erdőgazdaságok lehetőségei e téren erősen korlátozottak - meglehetősen nehezen juthatnak például új telepítésre alkalmas területekhez. Pozitív fejlemény, hogy az előző kormányzati ciklusban elfogadott új szabályozás valamelyest megkönnyítette az állami erdészetek terjeszkedését. Az erdősítés azonban nagyrészt így is a magán erdőbirtokosokra hárul, az ő anyagi erejük pedig véges. Általános tapasztalat, hogy a korábbi támogatási összegek és periódusok a „támogatott erdőápolási idő” viszonylagos rövidsége) nem ösztönözték érzékelhetően a telepítéseket. Emiatt az elmúlt években megcsappant a telepítési kedv, és volt olyan esztendő, amikor 1000 hektár (tíz négyzetkilométer) erdőt sem telepítettek az országban. Sokan ugyanis úgy számoltak, hogy a befektetésük legkorábban 6-10 év múlva kezd el megtérülni az első gyérítések során, ilyen távlati üzletbe pedig nem érdemes belevágni – főleg úgy, hogy közben az erdőtelepítés, ápolás költségei (energia, munkabér, mag, csemeteárak) folyamatosan emelkedtek. A szántóföldi kultúrákkal az erdőgazdálkodáshoz képest töredéknyi munka és pénz befektetésével hektáronként 70 ezer forintos területalapú uniós támogatáshoz juthatnak – az erdőtelepítéshez és fenntartáshoz megszerezhető forrásoknak ezt a mértéket kellene ellensúlyozniuk. A 2014-2020-as ciklusra vállalt 20 ezer hektárnyi új erdőtelepítésből eddig csak bő 6 ezer teljesült (az elbírálásra váró pályázatokkal, vagyis a jelenleg még csak papíron meglévő „erdőkkel” együtt): Nagy István agrárminiszter épp a napokban jelentette be, hogy a kormány az Európai Bizottsággal egyeztetve az erdőtelepítéshez kapcsolódó támogatások igen jelentős emeléséről döntött - jelentette be ma Nagy István agrárminiszter egy budapesti sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló, és az ehhez kapcsolódó erdőápolási támogatások összegét és időtartamát mind megnövelték. Zétényi Zoltán hangsúlyozta: mielőbb meg kell oldani az erdőgazdálkodásban is súlyos gondokat okozó osztatlan közös tulajdon kérdését. A sokszor fellelhetetlen tulajdonostársak miatt szinte lehetetlen fontos döntéseket hozni (például a telepítésről), a megoldáson egyelőre dolgoznak a tárcánál.

Több jár érte

Az erdőgazdálkodóknak járó jövedelempótló támogatás összege a hektáronkénti 172 euróról ( mai árfolyamon 56 ezer forint) 452 euróra (149 ezer forint) emelkedett. A támogatások igénybevételének időtartama fafajtól függetlenül egységesen 12 évre növekedett.

Szerző
Frissítve: 2019.09.07. 10:17