Vége az abaligeti idillnek – Kérdésessé vált a baranyai falu iskolájának jövője

A jelek alapján a Hittudományi Főiskola rektorváltása óta a fenntartónak kevésbé szívügye az oktatási intézmény.

Befogadó, keresztény szellemű iskola a baranyai falué, most mégis kérdésessé vált jövője a diákok szülei szerint.

– A gyerekek itt biztonságban vannak. A tanárok nagy odafigyeléssel foglalkoznak velük. A falunak fontos, hogy az iskola megmaradjon.

Az abaligeti Szűcs Andrea fogalmaz így, amikor arról kérdezem, miért szeretik a 660 lelkes baranyai falu lakói iskolájukat. Andreának egy 12 és egy 9 éves fia jár az iskolába, van egy ovis kislánya is az asszonynak, őt szintén ideszánja.

– Az iskolában családias a légkör, szeretetteljes, öröm oda belépni – veszi át a szót Pálinkás Lajosné, akinek három gyermeke ballagott el az intézményből, és hamarosan unokája is ideiratkozik majd be. Pontosabban: ide íratná be. Mert most kétségeik támadtak, meddig lesz még iskola. Az ezredforduló után majdnem megszűnt az iskola. A 70-80 gyereket oktató intézmény nem tudott megélni az állami normából, a forráshiányos önkormányzat évente tízmilliókkal kellett kipótolja a költségeket. A feladattól szabadult volna a falu akkori vezetése, s a helybéliek ezt érezve a közeli települések iskoláiba kezdték beíratni a gyermeküket. A tanulók létszáma félszáz sem volt, amikor 2004-ban a falu plébánosa, Cziglányi Zsolt elhatározta, hogy megmenti az iskolát. Mivel ő volt a pécsi egyházmegye hittudományi főiskolájának rektora, rávette a püspökséget, hogy a főiskola vegye át az abaligeti intézményt. Ez megtörtént, és az iskola helyzete néhány év után stabilizálódott. Cziglányi – amellett, hogy egy keresztény, befogadó szellemű iskolát vízionált – a falu kohézióját is erősíteni akarta az intézmény megőrzésével. Az abaligetiek állítják, hogy ez sikerült, s az iskolába ősztől már nyolcvanan járnak.

A falubeliek most attól tartanak, hogy vége az idilli állapotnak. Horváth Péter Brúnó, mérnök hat gyermekéből kettő ebben az iskolában tanult, kettő most jár az intézménybe.

– A fenntartó valamit akar az iskolával – mondja a férfi. – De nem tudjuk mit, velünk sosem beszéltek, ahogy az iskola tanáraival sem. Azt érezzük, hogy megszüntetnék az iskolát, vagy a felső tagozatot, esetleg összevonnánk évfolyamokat. Pedig itt egy rendkívül lelkes tanári közösség dolgozik, akik remek kapcsolatban vannak a szülőkkel. Ez egy áldott állapot, erre vigyázni kellene.

Ugyanezt hangsúlyozza Csesznokné Csányi Mária, nyugdíjas tanítónő, aki 30 évig dolgozott az iskolában, és három gyermeke után most négy unokája tanul itt.

A szülők aggodalmának oka az, hogy a fenntartó nem nevezte ki igazgatónak az eddigi vezetőt, Gálos Lászlót. Az a prognózisuk, hogy az iskola átalakítására, leépítésére a fenntartó idevezényel majd egy idegent, az itteni értékek iránt közönyös pedagógust. A 42 éves Gálos László, történelem-néprajz szakos tanár, Lovasberényből származik, és 2005-ben szerződött Abaligetre. Itt alapított családot, és 2008-tól az akkori igazgató felkérte őt a helyettesének. Az igazgató 2017-ben Pécsett folytatta pályáját, ezért Cziglányi Zsolt megbízta az abaligeti intézmény irányításával Gálost. A tanári kar és a szülők örömmel fogadták ezt, mivel az addigi munka folytatásának garanciáját jelentette a döntés. Gálost kinevezni viszont nem lehetett, mert nem volt vezetői képesítése. A vezetőképző kurzust júniusban fejezte be, így jogi akadálya már nem volt kinevezésének. Csakhogy a Hittudományi Főiskola élén közben változás történt, s az új rektor, Kovács Gusztáv augusztus 13-án e-mail-ben közölte, nem őt nevezi ki. Gálos elfogadta a döntést, s a rektor megbízta a felső tagozat vezetőjét, hogy legyen az intézmény igazgatója. Azért csak megbízta volna kinevezés helyett, mert nincs vezetői végzettsége. Ám a pedagógus nem vállalta a rárótt tisztséget, s a tanári kar továbbra is Gálos Lászlót szeretné. Amiképp a szülők is. A kialakult helyzet miatt most sincs igazgatója az iskolának.

Hogy mi a gondja az iskolával és annak vezetőjével a főiskolának vagy az egyházmegyének, arról a szülőknek csak sejtéseik vannak. Úgy vélik, hogy a fenntartó számára teher az intézmény, mert nem elitiskola. Ez egy szerény falusi suli, nem divatos versenyistálló. Az iskola tanulóinak negyede-harmada sajátos nevelési igényű gyerek. Mivel egy osztályban csak 8-12 diák tanul, a pedagógusok jól tudják kezelni ezt a helyzetet. A magatartászavaros gyerekek szülei különösen aggódnak az iskola jövője miatt, félnek, hogy hamarosan egy kevésbé toleráns közösségbe kell vinniük csemetéjüket. Ugyanakkor a „zavarmentes” fiúk-lányok szülei is ragaszkodnak az integrált intézményhez, mondván, jó, ha gyermekük minél hamarabb szembesül azzal, mennyire különbözőek vagyunk.

Amúgy az iskola állja az összehasonlítást a falusi oktatási intézményekkel. A területi tanulmányi versenyeken szépen szerepelnek az abaligeti diákok, és a szorgosak jó eséllyel felvételiznek a nívós középiskolákba. A júniusban végzett 11 nyolcadikos közül öten Pécs két, legerősebb gimnáziumaiban folytathatják. Az iskola profiljának 2004 óta szerves része a képzőművészeti és a zenei oktatás, az intézménynek fúvószenekara van, ahová az elballagott diákok közül sokan visszajárnak muzsikálni. És visszajárnak a többiek is mesélni arról, miképp állják meg helyüket, ők továbbra is otthonuknak tartják volt iskolájukat. Ez a légkör nagyban köszönhető Gálos Lászlónak, akit az abaligetiek csak becenevén, „Lapi”-ként emlegetnek, és a diákok is Lapi bácsinak szólítanak. Gálos nem lázad a fenntartó döntése ellen, ha nem ő lesz az igazgató folytatja beosztott tanárként.

A szülők se lázadnak, vádaskodás nélkül beszélnek gondjukról. Igaz, munkaközösségük levélben kérte a fenntartót, hogy nevezze ki Gálost, de ezen nem mentek túl. Reménykedve várnak.

A jelek alapján a főiskolai rektorváltás óta a fenntartónak kevésbé szívügye az abaligeti iskola. Ennek okáról szerettük volna megkérdezni a főiskola rektorát. Kovács Gusztáv azonban nem kívánt nyilatkozni, kérdéseinket írásban kérte. Elküldtük, de választ nem kaptunk.

Szerettünk volna megkérdezni a volt rektort is, hogy ő mivel magyarázza az általa megmentett iskola bizonytalan állapotát, ám Cziglányi Zsolt – akit 2017-ben az abaligeti plébániáról a kozármislenyibe helyeztek – elzárkózott, ő ugyanis már nem nyilatkozhat az ügyben.