4000 autóval borult az óceánba a dél-koreai teherhajó

Publikálás dátuma
2019.09.09. 07:46

Fotó: Georgia Department of National Resources Coastal
A legénység 4 tagját nem találják, ők még mindig az Egyesült Államok partjainál szerencsétlenül járt hajó fedélzeten lehetnek.
Felborult egy dél-koreai konténerszállító hajó több ezer autóval a fedélzetén Georgia partjainak közelében, a St. Simons-szorosban - tudatta a hajót üzemeltető dél-koreai vállalat hétfőn. A Hyundai Glovis és a dél-koreai külügyminisztérium is megerősítette, hogy a 24 fős legénységből húsz embert sikeresen kimentettek a hajóról, de négy embert továbbra is keresnek. Ők feltételezhetően jelenleg is a fedélzeten vannak.
A 2017-ben gyártott Golden Ray nevű hajó Marshall-szigeteki zászló alatt hajózik, végállomása a Közel-Kelet lett volna, ahová mintegy 4000 dél-koreai autót kellett volna leszállítania.
Frissítve: 2019.09.09. 11:05

Szabad szemmel - Kemény meccsre kell készülnie Trócsányinak

Publikálás dátuma
2019.09.09. 07:15

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 9.
Guardian Kemény megpróbáltatásokra kell számítania Trócsányi Lászlónak, hogy Orbán Viktor kiszemelt uniós biztosaként vegye a jóváhagyásához szükséges akadályokat, hiszen igazságügyi miniszterként, a kormányfő akaratának végrehajtójaként ő vezényelte le azokat a reformokat, amelyek miatt viszály támadt Magyarország és Brüsszel között. EP-képviselők máris jelezték, hogy a meghallgatások során nem lehet eltekinteni a kabinet emberi jogi mérlegétől, márpedig abban a bíróságok jogkörének megnyirbálásával, az új rendszer építészeként nagy szerepe volt a politikusnak. Így az ő felügyelete mellett hoztak olyan törvényeket, amelyek büntetik a menekülteket segítő civil szervezeteket, létesítették a déli határon a tranzitövezeteket, és nevéhez fűződnek olyan intézkedések, amelyek a CEU kipaterolásához vezettek. Jelölése az egyik első vizsga lesz von der Leyen számára, aki holnap teszi közzé csapatának névsorát. A liberális holland Sophie in t’Veld provokációnak nevezte, hogy Magyarország Trócsányit akarja biztosnak. Hiszen miként lehetne rábólintani olyasvalakire, aki nem tartja tiszteletben az EU alapszerződéseit. Szóval, a volt miniszternek cseppet sem lesz könnyű dolga Strasbourgban. A frakciók ezen a héten kezdik tárgyalni a kiválasztottak személyét és a lista csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha mindenkit kipipálnak rajta. Ráadásul az uniós miniszterek a következő napokban vitatják meg, megszegte-e az Orbán-kormány a jogállamot. De már Navracsics Tibornak sem volt egyszerű a helyzete, mert az öt év során egy uniós diplomata szerint mind Brüsszel, mind Budapest csak azt figyelte, van-e a legcsekélyebb jel is arra, hogy ki lehessen jelenteni: a biztos elárulta őket. Ennélfogva kezdettől fogva ellenségesség vette körül a Bizottságban, és alighanem ugyanez vár Trócsányira is, már ha átmegy a rostán.
FT Az EU soros elnökeként Finnország azt szeretné, hogy a jövőben a brüsszeli támogatásokat a jogállam betartásától tegyék függővé, csakhogy ez a lépés várhatóan még inkább kiélezi a feszültséget az olyan kormányokkal, mint amilyen a magyar és a lengyel is. Mindenesetre az európai ügyek finn minisztere azt közölte, hogy nincs fontosabb a közösségi értékek védelménél, mivel a világban egyre több az ilyen-olyan mértékben totalitárius rendszer. Megismételte, hogy Helsinki nem kíván senkire sem ujjal mutogatni és nem is arról van szó, hogy elvennének pénzt bizonyos tagállamoktól. A cél a megelőzés és minden országra vonatkozik. Egyúttal érdekesnek minősítette a magyar és a lengyel bírálatokat, mert mint mondta, itt egy olyan eszközről van szó, amivel a közös költségvetést védenék meg. Ám bízik abban, hogy a végén legyűrnek minden ellenállást a tervvel szemben. A javaslat a nyugati és északi tagoktól indult ki, mert zavarta őket, hogy az uniónak csak korlátozott eszközei vannak saját sorain belül a lopakodó illiberalizmussal szemben. Ám még nem dőlt el, mekkora részt tartanának vissza, ha egy ország megszegi a szervezet demokratikus normáit. A magyar vezetés azóta támadja Finnországot, hogy az a 2. félévben átvette a soros elnöki teendőket. A tét csak emelkedik, amikor Magyarországot a jövő hétfőn meghallgatják az EU miniszterei a kifogásolt jogsértésekről.
The Times Hogy az Egyesült Államok a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adásainak felújítására készül, az a konzervatív lap szerint azt jelzi, hogy az USA meg akarja dorgálni a mind inkább tekintélyelvű Orbán Viktort, mivel az lehetővé tette, hogy a magyar sajtó túlnyomó része saját szövetségeseinek kezébe kerüljön. A lépés mindössze négy hónappal követi, hogy Trump a Fehér Házban fogadta a magyar vezetőt, és a keresztény érdekek védelmezőjeként méltatta, akit „tisztelnek egész Európában”. A SZER jelenleg 22 nyelven sugároz a nyugati demokrácia értékeit közvetítve. Mégpedig olyan államokba, amelyekről Washington úgy ítéli meg, hogy elhallgattatta vagy korlátozta a független médiát. Az amerikai Kongresszus jóváhagyása esetén a magyar program előreláthatólag májusban indul. Magyar részről hivatalosan még nem nyilatkoztak az elképzelésről, de úgy tudni, hogy Cornstein budapesti nagykövet próbált közbenjárni, mert Orbán és Trump nagy barátjaként nem szeretné, ha a csatorna bíráló anyagokat közölne a magyar vezetésről.
Wall Street Journal A magyar kormány ugyan hangosan ellenzi a bevándorlást, mégis egyre több külföldi vendégmunkást enged be, tekintettel az erős növekedésre, az apadó népességszámra és az emelkedő bérekre. Az utóbbi időben tízezrek kaptak munkavállalási engedélyt, mivel egyszerűen nincs elég ember. Magyarország ugyan az EU-n belül azok közé tartozik, akik szavakban a leghatározottabban elutasítják a migrációt, a hatóságok azonban nemigen nyilatkoznak a törvényes bevándorlásról, noha a rendszer újabban a legliberálisabbak közé tartozik Európában. Pl. az amerikai lapnak sem sikerült szóra bírnia egyetlen illetékest sem. De hát a vállalkozók mostanság 80 ezer helyre keresnek embert. A hatalom kb. egy éve szánta rá magát, hogy képzett szakembereket csábítson be a határokon túlról, nehogy azok engedjenek a tehetősebb Nyugat csábításának. Ennek köszönhetően az engedélyeket immár hetek, és nem hónapok alatt állítják ki, elsősorban ukránoknak, mongoloknak, indiaiaknak és vietnamiaknak. Szerbiában és Ukrajnában reklámkampány indult a toborzás érdekében. Aki e két országból jön, annak a kijelölt jó 100 szakmában nincs is szüksége a hatósági pecsétre. Hivatalos adatok nincsenek, Dávid Ferenc, a VOSZ korábbi főtitkára 150 és 200 ezer köztire becsüli a tényleges számot. Mindettől függetlenül a miniszterelnök nemrégiben megint csak kifejtette, hogy egyes erők lakosságcserén dolgoznak, de ezt Magyarország nem fogadja el. Akik jöhetnek, azok általában 2-3 évig maradhatnak, ám többszöri hosszabbítás esetén állandó lakhatást, sőt, esetleg állampolgárságot is kaphatnak. Az ügynökségek szerint különösen a muzulmán államokban nehéz jelentkezőket találni, de ott sem teljesen lehetetlen, ha magasan képzett szakértőkről van szó. A magyar példát más kormányok is követik szép csendben a térségben, elsősorban Lengyelország.
Kurier Az újság „Gyerekeket az államnak” címmel számol be arról, hogy Orbán Viktor a gyerekvállalással igyekszik orvosolni a magyar népesedési gondokat és a múlt heti demográfiai csúcsértekezleten a „népességcsere” ellen tört lándzsát. A tanácskozáson Kövér László kijelentette, hogy semmiképpen sem magánügy, hanem nagyon is a közre tartozik, akar-e valaki utódot, és ezt úgy is értette, ahogy mondta. Merthogy az Országgyűlés elnöke a kedvezőtlen előrejelzések alapján pontosan tisztában van azzal, a lakosságszám alakulása meglehetősen bizonytalan, Magyarország a világ leggyorsabban zsugorodó nemzetei közé tartozik. A megnyitón bemutatót láthattak a jelenlévők arról, miként árasztják el a Délről és Keletről érkező menekültek Európát, Orbán jól ismert stílusában: Ily módon tették egyértelművé a szervezők, miről is lesz szó a fórumon. Mert míg más kormányok a bevándorlás felfuttatásával próbálják ellensúlyozni a születések számának csökkenését, addig a magyar miniszterelnök ugyanazt hangoztatja, mint a szélsőjobbos identitáriusok, és a magyar gyerekekre kívánja építeni az ország jövőjét. Krekó Péter szerint azonban a legutóbbi családtámogatási program sem több PR-trükknél, amely a szavazatgyűjtést szolgálja. De a népesség tovább apad. Viszont a hatalom minden ellenkező retorika dacára vendégmunkásokat hív be, hogy enyhítse a kivándorlás okozta munkaerőhiányt, jegyzi meg a Political Capital igazgatója, aki jelenleg Bécsben, az Embertudományi Intézetben folytat kutatásokat.
Die Presse Angolszász szakmai folyóiratok keményen nekimennek Orbán Viktornak, ám az nem hagyja annyiban a dolgot. Az persze az ő számára sem lehetett titok, hogy nem túl jó hírnévnek örvend a nyugati sajtóban, de azt már nem tűrhette, hogy az amerikai politológus, Larry Diamond az elitnek számító Foreign Affairs külpolitikai magazinban „az illiberális populizmus előfutárának minősítse, aki irányítja, hogy kimúljon ki a demokrácia, amire még nem volt példa egy uniós tagállamban”. Magának Kovács Zoltánnak kellett színre lépnie, hogy helyre tegye az ügyet. Olvasói levelében felsorolt egy csomó kedvező adatot, amelyek szerinte cáfolják a szakértő állításait. Természetesen Soros sem maradhatott ki. (Szabad szemmel, tegnapi összeállítás – a szerk. megj.) Diamond azonban nem érti, hogy az említett mutatók milyen kapcsolatban volnának a demokráciával. Azt nem befolyásolja pl. a házasságkötések száma, mert a lényeg az, hogy a nép szabad és tisztességes választásokon tud-e dönteni arról, ki vezesse, és hogy az illetőt le is válthassa. Ám pontosan itt mond csődöt a mai magyar politikai rendszer. A szakértő tények sorával igazolja, hogy Orbán 2010 óta aláásta a demokráciát, majd ezt azzal fejezi be, hogy az ország nem illiberális, hanem áldemokrácia lett. Az Economist nemrég vezércikkben és négyoldalas elemzésben szintén hasonló következtetésre jutott (Szabad szemmel, aug. 31.). Eszerint Orbán a szavazatok kevesebb, mint a felét szerezte meg, ám ily módon is teljhatalmat kapott, ennek megfelelően viselkedik is. Oly mértékben átalakította a politikai rezsimet, hogy egyáltalán nem szorul rá választási csalásra, ahogy azt már csak a durvább autokráciák csinálják. A tengerentúli ’The Atlantic” magazin már júniusban részletesen bemutatta, hogy a CEU-nak azért kell távoznia Budapestről, mert Orbán politikai öröklétre törekszik.  
Daily Telegraph Az erősen jobbos lap igen elismerően nyilatkozik a BBC 2-es csatornájának legutóbbi műsoráról, amely ízekre szedte a szélsőjobb próbálkozását, hogy ördögnek állítsa be Soros Györgyöt. Az üzletembert eredetileg úgy ismerte meg a világ, mint aki 1992-ben térdre kényszerítette az angol jegybankot, ám mostanában inkább arról nevezetes, hogy vagyonából eddig jó 32 milliárd dollárt humanitárius célokra fordított. A tévé összeállítása feltárta, miért háborítja fel Soros az összeesküvés elméletek híveit, illetve a szélsőséges fanatikusokat, akik az amerikai politikai szélső felét népesítik be, és akik mindennel megvádolják a befektetőt, kezdve attól, hogy baloldali puccsokat támogat, egészen odáig, hogy titokban pénzeli a hatalmas migrációs hullámot. Az is kiderült a BBC-nek köszönhetően, hogy az állítások túlnyomó része teljességgel megalapozatlan, és ily módon a nevetségességig ellentmondanak a józan észnek. A legjobb riport az volt, amelyben Michael Ignatieff, a CEU rektora kifejtette, hogy Soros az újjáéledő antiszemitizmus miatt lett homokzsák a szélsőjobb számára. Úgy fogalmazott, hogy egytől egyik ismét felbukkannak a 30-as évek zsidóellenes kliséi.
Spiegel Két fiatal marokkói valószínűleg a magyar-szerb határon, vagy már Magyarországon felkapaszkodott egy szerb turistabusz hátsó tengelyére és így utazott több száz kilométert. A kalandos út Hessennél ért véget, miután az egyik utas szólt a sofőrnek, hogy kopácsolást hall a jármű alja felől. A 16, illetve 18 éves fiút kihűlés miatt kórházba kellett vinni, az egyikük ápolásra szorul.
Szerző

Medvegyev szerint a kormánypárt megőrizte „vezetői minőségét” a helyi választásokon

Publikálás dátuma
2019.09.08. 22:22

Fotó: Alexander Astafyev / AFP / Sputnik
Több mint 47 ezer mandátum sorsa dől el a szavazatszámlás után.
A kalinyini urnazárással fejeződtek be vasárnap a helyi választások Oroszországban, amelynek eredményét Dmitrij Medvegyev miniszterelnök úgy jellemezte, hogy a kormányzó Egységes Oroszország párt megőrizte „vezetői minőségét” és az ország első számú politikai ereje maradt. Moszkvában, ahol Vlagyimir Putyin elnök is leadta szavazatát, a Dozsgy ellenzéki online televízió szerint a polgármesteri hivatalhoz közel álló Civil Társadalom Fejlesztésének Alapja nem adott ki exit-pollokat, mert egyes körzetekben a választók 45-50, de volt ahol a 70 százaléka megtagadta a válaszadást. A Dozsgy egyébként a Kremlhez közel állónak mondott forrásból úgy értesült, hogy egyetlen kormányzóválasztás esetében sem lesz szükség új fordulóra, ami alátámasztani tűnik a kormányfő bejelentését. Az oroszországi választások keretében 16 régió vezetőjéről, 13 regionális törvényhozás képviselőiről, 22 adminisztratív központ önkormányzati képviselőiről és 3 ilyen központ vezetőjéről döntöttek. Emellett a parlamenti alsóház négy egyéni választókörzetében tartottak pótválasztást, és mintegy ötven referendumot is megrendeztek. A voksolás az ország összes – nyolcvanöt – régióját érintette és több mint 47 ezer mandátum sorsát dönti el a megkezdődött szavazatszámlás után. Az orosz Központi Választási Bizottság közlése szerint a választott tisztségekért több mint 118 ezer 500 jelölt versengett, közülük 91 ezren pártok képviseletében, 27,4 ezren pedig egyéni jelöltként. A szavazókörzetek száma több mint 48 ezer volt. Független és ellenzéki médiumok és politikusok egyébként beszámoltak láncszavazások, szavazatvásárlás eseteiről, valamint meghamisított szavazólapok urnába dobásáról. Moszkva belvárosában hetedmagukkal őrizetbe vették Ilja Azarov és Valerija Ivleva újságírót, továbbá Marija Aljohinát, a Pussy Riot együttes tagját, amiért a politikai foglyok szabadon bocsátása mellett tüntettek. Az orosz belügyminisztérium délután azt állította, hogy 315 szabálysértésről érkezett bejelentés hozzá, de ennek egyharmada alaptalannak bizonyult. Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke azzal vádolta meg a voksolások megfigyelésére szakosodott Golosz civil szervezetet, hogy 30 esetben az előző választások alatt megtörtént eseteket vett megint elő úgy, mintha azok most történtek volna. Az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) azzal vádolta meg a Google-t, a Facebookot és a YouTube-ot, hogy politikai hirdetések terjesztésével megsértették Oroszországban a kampánycsendet és ezzel beavatkoztak az ország belügyeibe. A választáson egyébként több mint 160 ezer megfigyelő vett rész.
Szerző