Rejtélyes betegségben pusztulnak a kutyák Norvégiában

Publikálás dátuma
2019.09.09. 09:37

Fotó: Gili Yaari/NurPhoto / AFP
Fogalmuk sincs a norvég hatóságoknak, hogy mi lehet az a gyors lefolyású, rejtélyes betegség, amelyben amúgy egészséges kutyák tucatjai pusztultak el a közelmúltban szerte az országban.
A Norvég Állategészségügyi Intézet hétvégi mérlege szerint eddig 25 kutya pusztult bele a hányással és véres hasmenéssel járó betegségbe. A hatóság szerint nem tudni, hogy a megbetegedések kapcsolatban állnak-e egymással, egy fertőző járványról vagy egyedi esetekről van-e szó.
Az elhullások okát négy kutya felboncolása után sem sikerült megállapítani. Azonosítottak két ismeretlen baktériumot, de nem tudni, hogy ezeknek közük van-e megbetegedésekhez.
Az intézet vészhelyzeti és biztonsági igazgatója, Jorun Jarp szerint ilyesmi még nem fordult elő Norvégiában. "Nagyon szörnyű látni, hogy amúgy makkegészséges és pompás norvég kutyák halnak meg ilyen gyorsan" - mondta.
A megbetegedéseket az észak-déli irányban hosszan elterülő ország legkülönbözőbb vidékeiről jelentik. Hírek szerint a szomszédos Svédországban is aggódnak a kutyatartók az állatbetegség terjedésétől.
Szerző
Témák
Norvégia kutyák

A gleccserek olvadása miatt új szigettel gyarapodtak a Spitzbergák

Publikálás dátuma
2019.09.08. 16:23
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Eddig is előfordult, hogy aprócska szigetek maradtak hátra a visszavonuló jégmezők után, de a Brageneset a maga 10 négyzetkilométeres területével kivételes eset.
Új sziget „született” a Svalbard-szigeteken, a Norvégiához tartozó, Spitzbergák néven is ismert északi-sarkvidéki szigetcsoporton a gleccserek olvadása nyomán. Miután a nyár folyamán elolvadt a jég, a Brageneset-félszigetről kiderült, hogy önálló szigetet alkot – mondta el az NRK norvég köztévében Anders Skoglund, a földrajzi változást felfedező topográfus, a tromsői Norvég Sarkkutató Intézet munkatársa. A nyáron készült műholdas felvételeken világosan látszik, hogy
a gleccser eltűnése óta egy kék csík – a tenger – választja el az eddig félszigetnek hitt földdarabot a szigetcsoport északkeleti részén, ahol a térképészeti munkákat végző kutatóállomás is működik

– közölte Skoglund.

Eddig is előfordult, hogy aprócska szigetek maradtak hátra a visszavonuló jégmezők után, de a Brageneset a maga 10 négyzetkilométeres területével kivételes eset. Geir Moholdt, az intézet gleccserkutatója szerint
várható további kisebb szigetek megjelenése a Spitzbergákon, de ez hosszabb idő, 10-100 év kérdése.

A szigetcsoporton jelentősen visszahúzódtak a gleccserek az elmúlt években – közölték a kutatók a norvég tévében.
Szerző

Így lehet környezettudatosabb a tanévkezdés

Publikálás dátuma
2019.09.07. 11:11

Fotó: MARTIN BUREAU / AFP
Ha sikerül tudatosan vezényelni az iskolakezdést, pénzt spórolhatunk, de a környezetet sem terheljük fölöslegesen.
A szeptember eleje a szülőknek legalább olyan megterhelő, mint a gyerekeknek, azért is, mert be kell szerezni a rengeteg iskolaszert, ruhát és hasznos holmit, amire a tanév során szükség lesz. Ha sikerül tudatosan vezényelni a iskolakezdést, és körültekintően dönteni arról, mit és mennyit vásárolunk, a spórolás mellett csökkenthetjük a környezetre mért terhelést is - tanácsolja a Rondo Hullámkartongyártó Kft. közleménye.
A legtöbb bevásárlóközpontban és írószerboltban listákat látunk a szükséges kellékekről. Ezek ugyan segíthetnek, hogy semmi ne maradjon ki, a mennyiségek azonban sokszor túlzóak, hiszen az üzlet a lehető legtöbb terméket szeretné értékesíteni. Célszerű ezért átgondolni, miből mennyi fog elfogyni júniusig. Ha pedig valamiből mégis keveset vennénk, év közben is tudjuk pótolni. Sokan úgy indulnak neki az iskolakezdési bevásárlásnak, hogy meg sem nézik, mi maradt az előző tanévről. Évzáró után érdemes leltározni a maradék füzeteket, jegyzettömböket, zsírkrétákat, mappákat, festékeket, körző- és töltőceruzahegyeket, hiszen így ezekből nem kell újabb készleteket venni, és nem tornyosulnak otthon a felesleges iskolaszerek.
Az egyik legfontosabb tanévkezdési rituálé a könyvek és füzetek becsomagolása, de nem biztos, hogy mindent feltétlenül védeni kell, hiszen a füzetek például borító nélkül is tartósak és strapabíróak, de akár dekoratívak is. A könyveket jobb, ha műanyag helyett vastag, lehetőleg újrahasznosított papírral védjük a kopások, karcolások ellen. Remek módszer az évkezdési költségek csökkentésére, ha a bolti árnál kicsivel alacsonyabban eladjuk a még használható könyveket, de akár el is ajándékozhatjuk őket a rokonoknak, barátoknak, vagy olyan családoknak, akiknek komoly anyagi nehézséget okoz az iskolakezdés. Minőségi, lehetőleg fém, utántölthető tollal nemcsak kellemesebb az írás, akár évekig is használható, szemben az olcsó, hamar kifogyó és a szemetesben landoló íróeszközökkel.
„Ha átgondoltan, a fenntarthatóságot is szem előtt tartva cselekszünk, nemcsak pénzt spórolhatunk, de jó példát is mutatunk gyermekeinknek, a jövő generációjának”

– mondta Miklós Zsolt, a cég ügyvezetője.

Szerző