Haskó László;
egészségügy;finanszírozás;
2019-09-10 09:22:37
Karácsony Gergely legújabb kampányötlete – stadionépítés kontra kerületenként egy CT – nagyon is helyénvaló lenne, csak éppen megvalósíthatatlan kormánybuktatás nélkül. Nagyon valószínű, hogy Tarlós eltűnésére kevesen vágynak nálam inkább, úgyhogy egyáltalán nem vetem meg a bármi áron hozható ellenzéki szavazatokat. Mindössze arra szeretném irányítani a figyelmet, hogy a győzelem megszerzése kutya füle ahhoz képest, ami a legszerényebb, legszükségesebb pozitív változtatás eléréséhez kell.
A CT ötlet mint a híres „állatorvosi ló” mutatja a nehézségeket. Tételezzük föl, hogy Budapest 23 kerületéből egyben sincs CT. (Közel sem állunk ilyen rosszul, majd mindegyikben van.) A 23 berendezés megvásárlása és telepítése kevesebbe kerül, mint a Puskás stadion építési költségeinek 3, azaz három százaléka. Ennek hozzávetőleg a duplájáért lehetne egy éven át, napi 24 órában üzemeltetni a 23 új készüléket. Ez valószínűleg azt eredményezné, hogy a „valós” igényeket 24 órán belül teljesíteni lehetne.
Csakhogy a működtetés finanszírozása államosítva és végsőkig központosítva van. A kormány (valamely szerve) dönti el, hogy a gépeken havonta hány vizsgálat végezhető. Ez lényegében központi „hasra ütéssel” határozódik meg, az igényektől és a kapacitástól függetlenül. Ezt hívják TVK-nak, azaz teljesítmény volumen korlátnak. Ami rossz értelemben vett takarékosság, szigorúbban fogalmazva a befizetett járulék ellopása, nem mellesleg a „társadalmi szerződés” megszegése. Azonban jelenleg törvényes.
Ha ez megszűnne, alighanem új gépre nem is volna szükség. De nem szűnik meg, csak majd a NER-rel együtt. Vagyis az önkormányzatok csak akkor végeztethetnek vizsgálatokat az új CT készülékekkel, ha a régebben társadalombiztosításnak nevezett intézmény vállalja, hogy kifizeti a vizsgálatok árát. Ezt az önkényes folyamatot befogadásnak nevezik, és a korrupció jeles forrásának számított kezdettől fogva. A NER-ben de facto nincs már TB, a befogadásról és a folyamatos finanszírozás mértékéről a központ (centrális erőtér) dönt. Keze hajlik, amerre hajlik.
Vagyis teljesen mindegy, hány üzemkész CT akarja kielégíteni a jogos igényeket, a kormány törvényesen tagadhatja meg a finanszírozást, új gép esetén a befogadást még annál is könnyebben. És ez az egészségügyben általános. A központot semmi sem ösztökéli arra, hogy foglalkozzon az igényekkel, horribile dictu, megpróbálja kielégíteni azokat. Talán csak a lelkiismeret, ami meg - mint a fehér holló.
A szerző orvos