A csikágói mártír

A Regnum Marianum nagy volt, impozáns, és építészeti stílusát tekintve erősen idejétmúlt, mire 1931-ben elkészült. Persze igazságtalanság lenne avíttnak nevezni egy „tiszta román stílben” fogant vasbeton templomot, ha egyszer a folyvást múltba révedő Horthy-korban született. Ámde Kotsis Ivántól, a tervező építésztől nem állt ez olyan távol: nem véletlen, hogy a városligeti épülettel egyidőben, ámde a Bauhausban fogant, aprócska balatonboglári templomát ötször olyan hosszú terjedelemben ismertette az önéletírásában.

A csikágói katolikus egyházközösség temploma ráadásul sajnos torzó is maradt. A 25 méter magas, a Szent Korona másával koronázott kupolája elkészült, ám az 53 méteresre tervezett tornyából csak 15 méterre futotta. A 2300 személy befogadására alkalmas templomtér alatti roppant terület pedig sosem vált azzá a pezsgő közösségi hellyé, amelynek szánták: bár 1934-ben a Vitézi Rend létesített volna benne legalább egy Nemzeti Pantheont, a használaton kívüli termeket később mégis inkább elfalazták.

Nem volt rájuk igazán szükség, ugyanis a Regnum Marianum közösség eredeti bázisa továbbra is állt a Damjanich utca 50. alatt, és kiszolgálta a Csikágó katolikusait. Fiúotthon, papi szeminárium, újságszerkesztőség és kápolna is működött itt, így a Városligetből kihasított telken jobbára közadakozásból épült templomot elsősorban misézésre használták. Egészen 1951-ig, amikor a nem is teljesen helyreállított épületet az állam villámgyorsan kiüríttette, majd felrobbantották, a törmeléket pedig betömték az altemplom tereibe. A Regnum Marianum helyére aztán rásimították a Sztálin-szobrot övező Felvonulási tér betonpáncélját.

A mindössze húsz évet élt templom valójában e tragikus pusztulás miatt lett fontos része a városi emlékezetnek. Hogy hol állt, azt nem engedte elfeledni, hogy épp odakerült Kiss István Fegyverbe! című szobra 1969-ben. Az újabb korszakváltáskor fakeresztet állítottak a helyén – ezt rongálta meg szerencsétlen gesztussal 2001-ben pár gimnazista.

Aligha véletlen, hogy a nagy városligeti ötleteléskor 2011-ben Szőcs Géza kulturális államtitkár fölvetette: a templomot újjá kell építeni. Mások - józan mértéktartással - az altemplom feltárását és szakrális emlékhelyként való felélesztését szorgalmazták. Aztán mivel a Jobbik elhappolta, és kampánytémává tette az elképzelést, a kormány pár évvel később hivatalosan is lemondott a tervről.