Ligeti menőség

Publikálás dátuma
2019.09.16. 12:58

Fotó: Dürer Kert Facebook-oldala
Egy magyar származású német reneszánsz festőről elnevezett út, apácák nevelőintézete, a rendszerváltás előtt pártfőiskola, és a XXI. századi Budapest egyik alternatív közösségi tere a Városliget szélén – a Dürer Kert sokszor szürreális valósága megengedi az idő- és térbeli kalandozást.
A klub és kertje az Ajtósi Dürer soron található, a nagy hírű Szent István Gimnázium mellett. Az utca névadója az egyik leghíresebb magyar származású reneszánsz festőművész – derült ki tizenegy évvel ezelőtt azok számára, akik ott voltak névtábla-avatón. Albrecht Dürer, a reneszánsz festészet kiemelkedő alakjának édesapja a Gyula melletti Ajtósról származott, a község németesített nevét (Türer) nemesi előnévként használta a család. A művész a németországi Nürnbergben született 1471-ben, és ott is halt meg 57 évesen – magyarázta Kéri György, a kerület művészeti szakreferense még 2008-ban. Abban az évben, amikor az Ajtósi Dürer sor 19-21. alatti több mint 35 ezer négyzetméteres területen megalakult a hazai underground később kultikussá váló klubja, a Dürer Kert. Az ideológiailag változatos múltú helyen – ott kapott helyet a XIX. századi párizsi Sacré Coeur apácái által nyitott iskola és nevelőintézet, majd az MSZMP főiskolája, ahol a legendák szerint Kádár János is szívesen úszott – tizenegy esztendeje alakult intézményben hol a magyar médiatörténet egyik legszimbolikusabb darabja, a Tilos Rádió ünnepel születésnapot, hol lemezbörze, gasztrofesztivál vagy táncház zajlik. Egyszer magyar, máskor nemzetközi rock-, indie, hip-hop, elektronikus vagy metál koncert erősíti a programot az ezer ember befogadására alkalmas helyen. Két koncertterem, kezdő és kevésbé kezdő együttesek próbahelyiségei, stúdió és egy nagy kert, ahol filmvetítéssel, irodalmi esttel, képzőművészek installációival, de pingpongasztallal és csocsóval is várják a város legmenőbb figuráit. Mert a Dürerbe beugrani cool akkor is, ha hétköznap délután fut össze valakivel az ember és akkor is, ha szombaton kutyás pikniken vesz részt, játszóházba hozza csemetéit, vagy a liget átépítése miatt kialakult akadályokat kell biciklivel megkerülnie, és szívesen fújná ki magát. Tavaly arról szóltak a hírek, hogy a Dürer Kert is a politika és az üzlet sajátosan magyar kapcsolatának áldozatává válik, 2018. júliusában – a 24.hu beszámolója szerint - egy NER-közeli tőkealap és Garancsi István ingatlanbefektető cége tette rá a kezét. Felmerült, hogy odaköltözik a Fővárosi Nagycirkusz, amelyről azóta kiderült, hogy a Nyugati pályaudvar mellett kap majd új helyet. A Dürer Kertnek 2020-ig szóló szerződése van az épületre, és azóta is a hazai kultúra egyik legkarakteresebb klubjaként működik, amelynek kavicsos kertjében fázva bárki kaphat egy takarót. Kivéve, ha nincs még tizenhat éves és felnőtt kísérő nélkül érkezik.
Témák
Városliget

A fehér has árnyékában

Publikálás dátuma
2019.09.15. 14:58

Szűkös a bolt, ránehezedik az emberre, különösen télen. Így, éppen csak áthajolva az őszbe, legalább nem kabát- és csizmagőzölgésében kell szoronkodni, miközben a nénik komótosan eszmét cserélnek az eladóval. Amikor a sor vége szolid torokköszörüléssel, toporgással, óranézéssel, horribile dictu az eladónő megszólításával próbálja jelezni, hogy vásárolna, akkor évszakfüggetlenül kijár a „minek él az ilyen” egyes számú pillantás. A szem sarkában megbúvó megvetést aztán felváltja a szánalom, amikor a türelmetlenkedő kuncsaft nem oroszul ismerteti bevásárlólistáját (ez a kettes számú „még egy rendes nyelvet sem tud ez az idióta” tekintet). De ha az ember elég rutinos a néma érzelmi zsarolás kezelésében (a tudósító, anyukájának hála, úgy hétéves korára immunissá kérgesedett), akkor nem lesz bűntudat-utóize a halaknak. Mert a Podmaniczky utcai Arbatban remek uszonyosok vannak füstben, pácban és vasban. A halkirály a tok (és Friss szerkesztő úr rehabilitálása okán: igen, hívják belugának is). Aranybarna bőre színét finom, egyre halványuló árnyalatban viszi tovább a hús. Ebben az esetben a hús szó elé nem kívánkozik a hal kitétel, aki hidegen – magától értetődően füstölve – fogyasztja, azt hiheti, megcsalja az ínye, és valami légies-bolondos szalonna viháncol a szájában, különleges utóízzel. (Utóbbit ehelyt nem szpojlerezzük, tessék tapasztalni). Melegen – például gombás varenyikivel (olyan sós derelye-féleség ez) tejfölösen egybesütve – már felfedi magát őhalsága, és utólag is röstelkedni kezdenek a gyomorba küldött lazacok, tőkehalak, miegymások. Pontosabban a lazacoknak csak nyugati fajtái pironkodnak, a Szibériában cseperedő ketalazac nem marad alul a fehérhasú óriással szemben. A tokhal mellett csíkokra metszve terül el a lazac, pontosabban egykori hasalja. Magában csak halfanatikusok mozduljanak rá, borzasztó intenzív – viszont a halkrém legjobb alapanyaga, még a gyári majonézek agresszív ízét is rendre utasítja. A halkínálatról hosszan lehetne értekezni, például a saját levében fürdő tömör orrú makréláról, a paradicsomos szószban merengő halfasírtról, az öklömnyi tőkehalmájdarabokról (mert valahogy úgy alakult, hogy a tankacél-szerű orosz konzerveket tényleg ízletes halakkal töltik), de a végszó legyen inkább a tokhal ellenpárjáé. Ami nem is behemót, nem is édesvízi, nem is füstölt, de mégis huh… A heringnek van egy töppedt fajtája, egyedei legfeljebb pár centire nőnek. Lefejezik őket, forró levegőn kiszárítják, sómedencében megúsztatják és zacskózzák. Az ajóka a legkiválóbb halcsipsz, összetett ízvilágú – csak éppen olyan sós, hogy az ember a Volgát, a Dont és az Irtist egyaránt kiinná egy adag után. De szerencsére az oroszok is főznek sört.
Szerző

Fordulat a lakáspiacon: már nem olyan jó befektetés egy budapesti ingatlan

Publikálás dátuma
2019.09.15. 13:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A magas ingatlanárak miatt egyre kevésbé számít jó befektetésnek egy fővárosi lakás, ez pedig jelentősen visszavetette a vásárlási kedvet. Az újépítésű ingatlanokat azért még keresik.
Fordulatot hoztak a nyári hónapok a budapesti lakáspiacon: a fővárosi használt ingatlanok iránti kereslet június és augusztus között 14 százalékkal csökkent tavalyhoz képest. Voltak olyan időszakok is, amikor 20 százaléknál is nagyobb volt a keresletcsökkenés. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a visszaesés részben a befektetési célú vásárlók távolmaradásával magyarázható. A lejtmenet kezdete egybeesik ugyanis a kiemelkedő kamatozású lakossági állampapír indulásával, amely lényegében kockázatmentesen biztosít hasonló hozamot, mint egy budapesti lakás kiadása. A csökkenő adásvételek oka az is, hogy hogy a jelenlegi árszinten kevesebb vevő dönt a vásárlás mellett. Ez pedig a szakértő szerint megállíthatja, de legalábbis jelentősen mérsékelheti a budapesti használt lakások piacán ötödik éve tartó dinamikus áremelkedést. A kereslet és az adásvételek csökkenése ugyanakkor még csak a használt ingatlanokat érinti a fővárosban. Az újépítésű budapesti lakások iránti kereslet éppen ellentétes tendenciát mutat. Június és augusztus vége között 9 százalékkal többen érdeklődtek az újonnan megépülő lakások iránt, mint egy évvel korábban. Ebben pedig Balogh László szerint szerepe lehet annak, hogy sokan még az év végi áfaemelkedés előtt szeretnének új lakást venni. Ráadásul azok, akik tervezőasztal mellől vásárolnak, akár 10-20 százalékkal olcsóbban is megkaphatják a lakásokat ahhoz képest, mintha kész állapotban vennék meg őket 1-2 évvel később. A vidéki használt lakások iránti kereslet szintén lépést tartott a nyári hónapokban a tavalyi szinttel. Ebben szerepe lehet annak is, hogy vidéken az alacsonyabb ingatlanárak miatt jóval hatékonyabban tudják kihasználni a bővülő állami támogatásokat a lakásvásárlók. Ezzel együtt is összességében az elmúlt négy év leggyengébb nyári időszakát zárta a hazai ingatlanpiac, amelynek egészét vizsgálva a tavalyi évhez képest 15 százalékos visszaesés látszik a június-augusztusi időszakban. Augusztusban alig 12 ezer ingatlant adtak el az országban – erre már a Duna House (DH) hívta fel a figyelmet. Az erős évkezdetnek köszönhetően az elmúlt 8 hónap összességében nem volt ilyen gyenge. Az ingatlanközvetítő cég becslése szerint januártól augusztusig 102 ezer ingatlan cserélt gazdát. Ez 3 százalékkal elmarad ugyan a tavalyi számoktól, ám erősebb, mint az azt megelőző két év. Benedikt Károly, a DH elemzési vezetője szerint az idei nyári visszaesést az ingatlanközvetítők tapasztalatai alapján a hosszabb és sűrűbb nyaralások is okozhatták. A családvédelmi intézkedésektől várt pozitív felfutás mindenesetre egyelőre nem érződik a keresletben. Az elemző úgy véli: ezek hatása őszi hónapokban realizálódhat az ingatlanpiacon. A DH Barométer elemzése szerint az első lakásvásárlók száma nem emelkedett, mindössze 22 százalékos arányt képviselnek. Budapesten a lakásvásárlás fő oka továbbra is a befektetés, ám ennek aránya júliusban 5 százalékkal 39 százalékra csökkent - valószínűleg a Magyar Állampapír Plusz bevezetésének is köszönhetően. Az ilyen céllal vásárolt ingatlanok átlagára közel 47 millió forint volt.     

Félmillió forint felett a panel négyzetmétere

A nyári hónapokban sem állt meg a fővárosban az árak emelkedése: tavaly júliushoz képest idén 17-22 százalékkal magasabb négyzetméterárral találkozhattak a vevők. A panelek négyzetméterára a DH adatai szerint a Duna mindkét oldalán meghaladja a félmillió forintot, a téglalakásokért pedig 609-852 ezer forint közötti összegeket kérnek négyzetméterenként. Budán az ingatlanok 27 százalékát 900 ezer forint feletti négyzetméteráron értékesítették júliusban, amely 2018-hoz képest 23 százalékos emelkedés. Pesten a legtöbb ingatlant 500-600 ezer forint közötti négyzetméteráron adták el. Budán már az ingatlanok 27 százaléka 900 ezer forint feletti négyzetméteráron cserélt tulajdonost, Pesten ez az arány 9 százalék volt júliusban. Budán az ingatlanok 28 százaléka 70 millió forintnál magasabb összegért kelt el. Pesten a 20-25 millió forint közötti ingatlanokat vásárolták legtöbben. Az árak emelkedésével nőtt azonban az értékesítési idő is, így az ingatlan típusától és elhelyezkedésétől függően 2-4 hónappal is számolni kell. A leglassabban még mindig Budapest belvárosban lehet egy ingatlant értékesíteni. 

Szerző