Rendőrök razziáztak az önálló indulása miatt Fideszből kizárt egykori alpolgármesternél Szentesen

Publikálás dátuma
2019.09.20. 15:16

Fotó: Népszava
"Rendőrállam" - írta a történtekről a kormánypártban nemkívánatossá vált Antal Balázs Tibor.
Rendőrök kutatták át csütörtökön az ex-fideszes szentesi polgármesterjelölt, Antal Balázs Tibor irodáját. Az önálló indulása miatt a Fideszből kizárt egykori alpolgármester közösségi oldalán így emlékezett meg a történtekről:
"végigfutott bennem az a sok emlékkép, melyet az ’50-es ’60-as évekről meséltek szüleink, nagyszüleink. Végigfutott bennem a cédulás szavazás története, majd bevillant ez a szó: RENDŐRÁLLAM, itt és most!"

Négy feljelentést tettek Antal ellen. De, mint az Átlátszó.hu írja, nem csak ennyi történt a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület alapítójával. Egy Fidesz képviselő email címéről érkezett fellebbezés miatt az egyesület jogszerű indulása elhúzódott, Antal Balázs Tibornak mindössze 4 órája maradt aláírásgyűjtésre. Ez Antal szerint a szervezésnek hála végül sikerült is, ám ezután futottak be ellene a feljelentések. És a rendőrök – mint Pikó András, fővárosi ellenzéki polgármesterjelölt esetében – kivételes gyorsasággal, egyből razziáztak is az egyesület irodájában.
Az Átlátszónak a polgármesterjelölt azt mondta, nem tett panaszt, az viszont meglepte, hogy a feljelentés szerint a rendőröknek bizonyítéka lehet arra, hogy "kézzel írott listák" vannak az egyesületnél. "A választási irodából is elvitték az ajánló íveket, igaz, erről nem az iroda tájékoztatott. Az, hogy idáig jutottunk, nagyon durva" – nyilatkozta a jelölt.
A portál kereste a rendőrséget is, választ nem kaptak.
Szerző
Frissítve: 2019.09.20. 15:40

"Jogod van a szakszervezethez" - az esztergomi Suzuki gyárban akciózott a Vasas és az MSZP

Publikálás dátuma
2019.09.20. 14:32

Fotó: Facebook / MSZP
Komjáthi Imre arra figyelmeztette a Suzukit: ha nem hagyják jogszerűen működni az alapszervezetet, még több hasonló demonstrációt szerveznek.
Helyezzék vissza a munkahelyére Szakács Gábor szakszervezeti vezetőt, hagyják jogszerűen működni a Vasas alapszervezetét, illetve tárgyaljanak velük - többek közt ezért demonstráltak pénteken az esztergomi Suzuki gyárnál a szakszervezet tagjai, illetve mások mellett Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke. Komjáthiék a gyár kapujánál akcióztak, mint közvetítésükben mondták, azért, hogy a biztonsági szolgálat figyelmét magukra vonják. Eközben
egy társaság hivatalos gyárlátogatást színlelve bejutott az épületbe, majd "jogod van a szakszervezethez" feliratú pólókban vonult végig a gyártósorok mellett.

Ők végül egy rövid ülő demonstrációt is tartottak. Eközben - míg a biztonsági szolgálat a kitessékelésükkel próbálkozott - egyikük arról beszélt, rengetegen mutatták ki támogatásukat feléjük odabent.
Komjáthi arra figyelmeztette a Suzukit: ha továbbra sem működnek együtt a szakszervezettel, még több hasonló akciót szerveznek.
Szakács egyébként több mint 14 éve dolgozott a gyárban, ezalatt szalag melletti munkásból részlegvezetővé léptették elő. Nem volt rá panasz, februárban mégis munkájának minőségét kifogásolva bocsátották el. Az eset óta a Vasas és a cég menedzsmentje vitában áll egymással. A Suzuki ugyanis nem fogadja el a helyi szakszervezet létezését, holott annak már mintegy 300 tagja van, néhányuktól a tagdíjat is maga a cég vonja és továbbítja a Vasas felé. Ennek ellenére nem engedik be az érdekvédőket a gyárba, és tárgyalni is csak postai levelezés formájában hajlandóak.
A szakszervezeti titkár ügyét Tatabányán, a munkaügyi bíróságon csütörtökön tárgyalták. "A Suzukinak is be kell tartani a magyar törvényeket" - jegyezte meg ennek kapcsán a Vasas Szakszervezeti Szövetség közösségi oldalán. Szakács Gábor azt szeretné elérni, hogy a Suzuki vegye vissza állásába, ismerje el és adjon teret a szakszervezet működésének. Annyira biztos igazában, hogy más munkahelyet eddig nem is keresett: a Suzukinál szeretne dolgozni és ott képviselni a dolgozók érdekeit – közölte érdeklődésünkre a tárgyalást követően László Zoltán, a Vasas alelnöke.
Szerző
Frissítve: 2019.09.20. 14:53

Oktatás, munkalehetőség, éghajlatváltozás – ezek miatt aggódnak leginkább a gyerekek

Publikálás dátuma
2019.09.20. 13:21

Fotó: Eric Audras/PhotoAlto / AFP
Tíz gyerekből kilencnek nem öröm a tanulás, kettőnek egyáltalán nincs szabadideje - derült ki a gyerekek által az ENSZ számára készített gyerekjogi felmérésből.
2018 novembere és 2019 márciusa között a gyerekek online kérdőívben mondhatták el véleményüket az őket érintő legfontosabb hét témában. Fókuszcsoportos beszélgetést is folytattak 50 olyan hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő gyerekkel, akik másként nem tudtak volna részt venni a felmérésben.

Mi a fontos?

A jó minőségű oktatás a legfontosabb a gyerekek számára. A válaszadók 30 százaléka érzi hasznosnak azt, amit tanul, és elsősorban ennek alapján ítélik meg az iskolájukat. A felmérés igazolta, hogy a jó iskolákban nagyobb a tanulási kedv. Tíz gyerekből kilencnek nem öröm a tanulás, és a gyerekek ötöde szerint túl sok a bántalmazás az iskolákban.
A második legfontosabb dolognak azt tartják a gyerekek, hogy több lehetőséget kapjanak az ország jövőjével kapcsolatos döntések befolyásolására. Míg a családban általában figyelnek a véleményükre, csak a gyerekek negyede érzi úgy, hogy az országos vagy helyi ügyekben számít a véleménye. Az iskolák többségében pedig hiába működik diákönkormányzat, a diákok fele úgy érzi, nem fontos, mit gondolnak. A felmérés alátámasztotta, hogy a gyerekek aktív részvétele, meghallgatása összefügg a biztonságérzetükkel és azzal is, mennyire érzik úgy, elfogadják őket.
A gyerekek fontos szerepet tulajdonítanak a környezetvédelmi intézkedéseknek. A klímaváltozással szembeni fellépés a harmadik legfontosabb kérésük az állam felé, és egyúttal ez a gyerekek második legfőbb aggodalma a jövőt illetően.
A gyerekek több elfogadást és az egyenlő bánásmódot is szeretnének. A kitöltők fele úgy véli, jobban meg kell küzdenie az álmaiért, mint a társainak. Az érzelmi biztonság, az emberi tényezők sokkal hangsúlyosabbak számukra, mint a fizikai biztonság. Az iskolát szerintük az elfogadó légkör és a támogató felnőttek tennék biztonságosabbá, nem pedig a biztonságtechnika vagy a fizikai környezet, ahogy az orvosi ellátásban is jobban számít nekik a szakemberek viselkedése és bánásmódja, mint a kórházak állapota. Az egyenlő esélyeknél is az elfogadást, odafigyelést hangsúlyozták az anyagi lehetőségekkel szemben. 
Az eredmények felhívják a figyelmet arra a felelősségre, hogy milyen információkkal segítik a felnőttek a gyerekeket. Tízből nyolc gyerek hallott a kötelességeiről, de a jogairól csak négyen. A gyerekek jelentős részével nem beszélnek arról, mit tegyen, ha bántják (iskolában 60, otthon 40 százalékukkal nem esik szó erről), ahogy tabu a drog (40 százalék) és a szexualitás (50–60 százalék) is. A szöveges válaszokban erőteljesen 
visszaköszönnek a politikai narratívák is, valamint a médiát tematizáló beszédtémák és kifejezések.

Egy gyerek helyzetét és véleményét jelentősen meghatározza, milyen a háttere. A fiúk inkább érzik úgy, hogy figyelembe veszik a véleményüket – különösen a közéleti kérdésekben –, a lányokkal többet beszélnek a szexualitásról, a drogokról és az alkoholról. A szakiskolások, szakközépiskolások között gyakoribb az iskolai bántalmazás, nehezebben tudnak tájékozódni, kevésbé férnek hozzá a szabadidős tevékenységekhez. A diáktüntetésekről, a menekültekről pozitívabban gondolkodnak a fővárosi gyerekek, mint a falusiak, míg a falvakban a biztonságérzetük és a közügyekbe való beleszólásuk magasabb.  
Magyarországnak ötévente jelentést kell készítenie az ENSZ-nek a gyerekek helyzetéről, hogy mit tett a kormány az 1990-ben jogszabályba foglalt Gyermekjogi Egyezmény végrehajtásáért. A kormányjelentés beszámol a törvényi garanciákról, a hivatalos statisztikákról, az elindult programokról, intézkedésekről. A civil szervezetek egy alternatív jelentésben erősítik meg vagy árnyalják a képet. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által kezdeményezett, „Te hogy látod?” kampány elsőként vonta be a gyerekeket a civilek nemzetközi jelentéstételébe. 
"Nem beszélhetünk komolyan a gyerekek helyzetéről úgy, hogy a véleményüket meg sem kérdezzük. A véleményük tükrében láthatjuk meg igazán, hogy milyen világot építünk”

– mondta Németh Barbara, a program vezetője.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága augusztus végén megkapta a gyerekek véleményét összegző jelentést, októberben pedig személyesen is meghallgatja annak képviselőjét. A gyerekek tapasztalatai befolyásolni tudják az állam számára 2020 elején elkészülő javaslatokat. 
Szerző