"A főnök utasítására": lekapcsolták a kerületőrök az áramot, mikor színpadra lépett Pikó András

Publikálás dátuma
2019.09.22. 19:04
Pikó András egy korábbi rendezvényen.
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hangosítás csak akkor lett újra, miután elmondta beszédét. Panaszt tesznek a történtekért.
A budapesti, VIII. kerületi Mátyás téren tartott kampány-rendezvényt a kerület ellenzéki polgármester-jelöltje, Pikó András vasárnap. Beszédek voltak tervben, és több előadóművész fellépése, ám ezt nem sikerült teljes mértékben megvalósítani, mert - mint a Mérce.hu írja -
a kerület rendőrei lekapcsolták az áramról a hangosítást, amikor Pikó a színpadra lépett volna.

A rendezvényt Balogh Lajos, az egyik helyi ellenzéki jelölt szerint – aki a Mérce tudósítójának nyilatkozott – egy hete bejelentették, bár erre elmondása alapján a hivatalos kampányban nem is lett volna szükség. A hangosításhoz az áramot a téren található "rendőrségi pont" nevű, a környéket felügyelő rendőröknek odatett bódéból kapták. Ráadásul rendőrségi pont a józsefvárosiaké, akik bármikor kérhetnek áramot onnan - hangsúlyozta Balogh.
"A főnök utasítására húzták ki"

- mondta erről a bódénál tartózkodó egyik józsefvárosi kerületőr a Mércének, bár hivatalos magyarázat még nincs. A szervezők azonnal értesítették a rendőrséget, akik a helyszínre érkezve kivizsgálták az esetet, de a jelek szerint nem intézkedtek.
"Egy kerületőr a JGK Zrt. utasítására kihúzta a hangosítást biztosító áramot"

- reagált Pikó András közleményben. A rendezvény órákon át folyhatott zavartalanul, egészen addig a pillanatig, amíg a színpadra nem lépett, húzta alá. "Alattomosan, minden előzetes egyeztetés nélkül" léptek a fideszes Kocsis Máté vezetése alatt létrehozott kerületőrség emberei. (A JGK a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ rövidítése, a részvénytársaságot 2015-ben bízta meg az önkormányzat a vagyonkezeléssel.)
"Szánalmasnak tartom a Fidesz próbálkozását, hogy kicsinyes eszközökkel próbál meg minket elhallgattatni. Mindez kifejezi, hogy rettegnek az őszinte szótól: a Fidesz gyenge és gyáva, fél szembenézni a valósággal és lenézi a józsefvárosi lakosokat" - tette még hozzá a polgármester-jelölt. A kerületi önkormányzat felé panaszt tesznek.
Pikó végül hangosítás nélkül mondta el beszédét a jelenlévő több száz embernek. Az áramot 20 perccel később, de egyből felszólalása után kapcsolták csak vissza.
Szerző
Frissítve: 2019.09.22. 19:17

Másképp beszél, aki ott volt

Publikálás dátuma
2019.09.22. 17:58

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nem csak a családjukat vesztették el, hanem saját civilizációs örökségüket is. A vészkorszakban árván maradt túlélők találkoztak a Bálint Házban.
„Másképp beszél és másképp hallgat az, aki ott volt, ezért másképp beszél és másképp hallgat az is, aki nem volt…” – Esterházy Péter gondolatát választotta mottóul a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB), a budapesti árvaházi találkozó szervezője. A Bálint Házban tartott vasárnapi rendezvény célja az volt, hogy újra találkozhassanak egymással azok a holokauszttúlélők, akik árva vagy félárva kisgyermekként hitközségek gyermekotthonaiban éltek a Joint (nemzetközi zsidó segélyszervezet) támogatásával.
A NÜB ismertetője szerint 1944 őszétől a Nemzetközi Vöröskereszt védlevelével mintegy 800 gyerek és 400 felnőtt zsúfolódott össze a Pesti Izraelita Hitközség Fiúárvaházában (Vilma királynő útja 25-27. – ma: Városligeti fasor – és Munkácsy Mihály utca 5-7.). A Joint támogatásával fenntartott cionista gyermekotthonok száma gyorsan nőtt, Budapesten harmincnégyet létesítettek, és 1945 decemberében már tíz működött vidéken. 1946 áprilisában a fővárosban 2800, a vidéken 4000 gyermeket gondoztak a különféle otthonokban. A Joint 1947 után már nem működtethetett Magyarországon gyermekotthonokat.
A találkozót megnyitó köszöntőjében Schiffer János, a NÜB elnöke kijelentette, hogy a holokauszt után árvaházba került túlélők nem csak a szüleiket vesztették el, pedig ez is pótolhatatlan veszteség volt számukra. Ők nem csak egy meggyilkolt család árvái lettek, hanem egy felszámolt, elpusztított és meggyalázott civilizáció elárvult gyermekei is. Nem csak a családjukat vesztették el, hanem saját civilizációs örökségüket is.
A gonoszság azonban, ellentétben a földrengéssel és a szökőárral, feltartóztatható, ha vannak becsületes, tisztességes emberek. Márpedig vannak, még ha kevesen is – közölte Schiffer János, aki arra figyelmeztetett, hogy ismét teret nyert az idegenellenesség. Ehhez kapcsolódva Nádudvari Zoltán, az egyik túlélő hangsúlyozta: soha többé nem szabad megengedni, hogy uralkodóvá váljon a gyűlölet és a kirekesztés.
A szervezők adatai szerint a hajdani zsidó árvaházak lakói közül már csak mintegy hetvenen vannak életben. A visszaemlékezők általában nem a családjukkal történt borzalmakat idézték fel: főként pozitív, szinte már nosztalgikus élményeikről meséltek. Dalos György író például arról, hogyan vonultak át a hídon mezítláb a Dagály strandra fürödni. „Nem azt mondom, hogy boldogok voltunk, hanem azt, hogy nem voltunk teljesen árvák” – foglalta össze, milyen emléket őriz magában azokról az időkről. Kovács Mira megfogalmazása szerint a sok megpróbáltatás után végre volt egy biztonságos zug a világban.
Darvas Gábor, az egyik hozzászóló kitért arra, hogy nevelőik is áldozatok voltak: a haláltáborokból vagy munkaszolgálatosként a Don-kanyarból tértek vissza. A traumák miatt a gyerekeket nem lehetett könnyen kezelni. Olykor a nevelők elveszítették a türelmüket, elcsattant néhány pofon. Ezzel együtt – mondta – kitörölhetetlenül benne élnek azok az évek: „mindannyiunkból embert faragtak”. Panni néni simogató kezét, amelyen ott volt az auschwitzi tetoválás, nem lehet elfelejteni. Lisznyai Márta később hozzátette: Berta néniről, a tejes kávéjáról se feledkezzenek meg.
„Aki rám néz, az tudja, hogy holokauszttúlélő vagyok” – kezdte Ungárné Komoly Judit, aki azonban nem saját magáról, hanem nagybátyjáról, Komoly Ottóról szeretett volna beszélni. Komoly Ottónak jelentős szerepe volt az árván maradt zsidó gyerekek életének megmentésében. Ennek ellenére Magyarországon csak egyetlen tábla őrzi az emlékét, míg Izraelben három utcát is elneveztek róla. „Emlékezzenek rá!” – kérte hozzátartozója.
A túlélőknél lévő fotókból, dokumentumokból, a leírt vagy elbeszélt visszaemlékezésekből kötet készül. A rendezvény résztvevői emléklapot kaptak: „Köszönet és hála mindazoknak, akik kézen fogtak, segítséget adtak, otthont teremtettek, lelket öntöttek belénk, s biztattak, hogy a szomorú történtek után bízzunk a szebb jövőben”.
Szerző

"Hazugságpénz" a Fidesztől - Deutsch félmilliót fizetett Dobrevnek

Publikálás dátuma
2019.09.22. 17:54
Deutsch Tamás
Fotó: Népszava
Dobrev Klára a perben megítélt összeget Iványi Gábor egyházának ajánlja.
"Már fejben tartani is lehetetlen, hogy melyik velem kapcsolatos hazugsága miatt kellett a bíróság döntése alapján fizetnie" - írja közösségi oldalán a DK-s Dobrev Klára a fideszes Deutsch Tamásról. Hozzáteszi, megtette:
Deutsch félmilliót fizetett Dobrevnek egy bírósági ítélet nyomán.

A pénzt - "a Fidesz hazugság pénzét", mint fogalmaz - Iványi Gábor egyházának ajánlja Dobrev, amiért "törvénysértő módon meg akarják őket fojtani". A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől nemrég a technikai számukat is elvették, nehézségeikről augusztusban írtunk.
Az, hogy Deutsch pontosan milyen ügyben fizetett, nem derül ki. 2018-ban a fideszes politikus elvesztett egy pert Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára cége, az Altus Zrt.-vel szemben jó hírnév megsértése miatt, emlékeztet ennek kapcsán az Index.hu. Akkor a bíróság egymillió forint megfizetésére kötelezte őt. Idén májusban pedig a Miniszterelnökség kért elnézést a cégtől egy valótlan híresztelés miatt.
Szerző
Frissítve: 2019.09.22. 17:59