Betiltották az erkélyen cigarettázást Oroszországban

Publikálás dátuma
2019.09.26. 18:37
Illusztráció
Fotó: Helmut Fohringer / APA / picturedesk.com
Sütni és gyertyát gyújtani sem szabad, de az új tűzvédelmi szabályozás a templomi füstölőkről sem feledkezik meg.
Tilos lesz a nyílt láng használata, így a dohányzás is Oroszországban a lakóépületek erkélyén október 1-től. Az online hivatalos közlönyben csütörtökön ismertetett, Dmitrij Medvegyev miniszterelnök által jóváhagyott tűzrendészeti szabálymódosítás értelmében
a lakások, valamint szállodai és kollégiumi szobák erkélyén a jövő hónap elejétől nem lesz szabad nyílt lángon sütni-főzni, gyertyát gyújtani és dohányozni.

A szabálymódosítás értelmében a filmszínházak az előadások előtt kötelesek lesznek tájékoztatni a nézőket arról, hogy mi a teendőjük tűz esetén. A kórházakban a gyerekek és a súlyos betegek kórtermeit a földszinten kell elhelyezni. A rendelet kitér a templomi lámpások és füstölők használatára is. A dohányzási tilalom a tűz- és a robbanásveszélyes helyeken nem vonatkozik a kijelölt helyekre.
A szabályok szigorítását a rendkívüli helyzetek minisztériuma kezdeményezte.
Az orosz legfelsőbb bíróság egy 2017 novemberében meghozott ítélete értelmében egyébként az oroszok kártérítést követelhetnek az erkélyen dohányzó szomszédjaiktól, ha a füst bejut a lakásukba. A testület leszögezte, hogy az állampolgároknak joguk van az egészséges környezethez. Ugyanakkor senki sem sértheti meg másoknak az egészségvédelemhez és az egészséges környezethez való jogát sem.
Frissítve: 2019.09.26. 21:45

Elment a politika Don Juanja

Publikálás dátuma
2019.09.26. 17:38
1932-2019
Fotó: PATRICK KOVARIK / AFP
Hosszan tartó betegség után 86 éves korában meghalt Jacques Chirac egykori francia köztársasági elnök.
Államfői mandátuma lejárta, 2007 óta visszavonultan élt feleségével, Bernadette-tel párizsi otthonukban. Hírek szerint évek óta nem sokat fogott fel a külvilág történéseiből. Jacques Chirac évtizedeken át határozta meg a francia belpolitikát. Kétszer miniszterelnök volt, 1974-1976, illetve 1986-1988 között, 1977-1985 között pedig Párizs polgármestereként szolgált. A baloldaliak nem szerették igazán, de elismerték. Integráló személyiség volt, aki bizonyos szempontból folytatta a de gaullei hagyományokat, de emberközelibbnek is tartották az V. Köztársaság alapítójánál. Chiracot jó értelemben vett populistának nevezhetnénk. Bár Franciaország a transzatlanti kapcsolatrendszer egyik legfontosabb tagja volt Chirac elnöksége alatt, minden tekintetben próbálta megőrizni hazája függetlenségét. Különösen Washington lépéseit figyelte növekvő ellenszenvvel. Történelmi tette: ő ismerte el először a II. világháború idején a megszállókkal együttműködő francia állam bűneit. Chirac a szavak mestere volt, remek szónok, az európai egység nagy híve. Rendkívüli tehetségét mutatja az is, hogy hosszabb ideig töltötte be az államfői tisztséget, mint De Gaulle, vagy Pompidou. Ugyanakkor elnökségének is akadtak sötétebb időszakai, illegális pártfinanszírozási botrányba keveredett, így 2002-ben, amikor váratlanul a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen lett az ellenfele az elnökválasztás második fordulójában, sokan úgy vélték, „inkább a korrupt, mint a náci” legyen államfő. Így hatalmas fölénnyel választották újra. A francia politika Don Juanjának nevezték, mert elcsábította Franciaországot, de nem tudta igazán boldoggá tenni. Nem volt tévedhetetlen, nem mert vállalkozni egyes szociális vívmányok felszámolására, melynek anyagi következményeit máig érzi az állam. Mégis, halálával Európa egyik legnagyobb formátumú politikusa távozott.
Frissítve: 2019.09.26. 18:10

"Tűrhetetlen", parlagi stílus a brit parlamentben

Publikálás dátuma
2019.09.26. 17:17

Fotó: JESSICA TAYLOR / AFP
A brit parlament képviselőit megrendítette az szerdai eldurvult hangnemű szerdai vita. Boris Johnson súlyos kritikákat kapott a feszültséget csak fokozó kifejezései miatt.
John Bercow, búcsúzó házelnök már a szerdai vitában figyelmeztette a honatyákat, hogy szégyenteljes képet alakítanak ki magukról és a parlamentről az élő közvetítést világszerte követők között. A kéthetes kényszerszünet után - a brit Legfelső Bíróságnak a prorogációt semmissé nyilvánító végzése nyomán - először összeülő képviselők különösen Boris Johnson esti állásfoglalása után képedtek el. A New York-i ENSZ közgyűlésről hazarendelt, egész éjszaka utazott kormányfő a három órán át hozzá záporozó kérdések közepette teljesen elvesztette önkontrollját. Megalázó kifejezéseket vágott az ellenzékhez, “teljes megadásról”, “árulásról”, “zombi politikusokról” beszélt. Újra felszólította Jeremy Corbynt, a Munkáspárt vezetőjét, nyújtson be a kormány ellen bizalmatlansági indítványt és tegye végre lehetővé, hogy az ország az urnák elé tudjon járulni. Johnson a “leszámolás napjával” fenyegetőzött, mondván, a “választókat fogva tartja a parlament és a zombi ellenzék, azzal a céllal, hogy az egész ország október 31-e után is az Európai Unió rabságában maradjon havi majdnem egymilliárd fontos (376 milliárd forint) költséggel”. A politikai megfigyelőket és az egyszerű tévénézőket egyformán megrázó késő esti pengeváltásban több munkáspárti képviselőnő is próbálta jobb belátásra bírni a kormányfőt, aki semmilyen megbánást nem tanúsított a Legfelső Bíróság verdiktjével kapcsolatban, miszerint a parlament felfüggesztésének “nem volt oka, különösen nem jó oka”, azaz félrevezette az uralkodót és az országot. A legdrámaibb felszólalások egyike Paula Sheriffé, Dewsbury képviselőé volt. A 2016-os népszavazás kampánya közben meggyilkolt Jo Cox képviselőnő barátnője óvott a “törvényhozásban alkalmazott sértő, veszélyes és gyújtó hatású nyelvezettől”, hozzátéve, mennyi halálos fenyegetést és szidalmazást visel el naponta. Támadói rendszeresen idézik Boris Johnson kifejezéseit: “megadja magát”, “áruló”, és ebbe ő már belebetegedett. Kérte a kormányfőt, “mérsékelje nyelvezetét”. Johnson válasza az volt, hogy “még életében ekkora szemfényvesztést nem hallott”. Ami különösen felháborította elsőként a parlamentet, majd a közvéleményt és a gyászoló családot, az az a kormányfői kommentár volt, hogy Jo Cox “emlékét a Brexit megvalósításával ápolják legméltóbban”. A csütörtök reggeli ülést megnyitva a házelnök “mérgezőnek” nevezte az alsóházi hangnemet. Bercow azt mondta, 22 éve képviselő, de még soha nem tapasztalt “ennyire elszabadult indulatokat, ilyen rossz hangulatot” a Házban. Felszólította kollégáit, “próbáljanak meg elfogadhatóbban nem egyetérteni egymással”. Az ülésen több, az előző estinél higgadtabb felszólalás is elhangzott. Jess Phillips, a munkáspárti frakció egyik fiatal, rámenős személyisége felidézte, hogy az ellene irányuló egyik halálos fenyegetés egyenes idézetet tartalmazott Boris Johnsontól, aki egyre inkább szembefordítja egymással a parlamentet és a társadalmat. Így nem lehet vezetni és egyesíteni az országot, ami a Brexit megvalósításához elengedhetetlen lenne. Csütörtökön a Downing Street parlamenti tudósítóknak tartott szűkkörű sajtótájékoztatóján is értékelték a parlagi parlamenti stílust, amit a BBC hírszolgálata szerint a szóvivő “tűrhetetlennek” nevezett. Boris Johnson szócsöve megerősítette, hogy a kormányfő olyan megállapodásra szeretne jutni Brüsszellel, amit a képviselők is el tudnak fogadni, “de az ahhoz vezető út még nagyon hosszú”. A kormányt jelenleg köti az a Hilary Benn munkáspárti képviselő által előterjesztett és egy nap alatt elfogadott törvény, hogy amennyiben az EU következő csúcsértekezletéig nem jön létre megállapodás, október 19-ig a kilépési határidő január 31-ig szóló meghosszabbításáért kell folyamodni a tagországokhoz. Boris Johnson tárgyalási pozíciójának megnehezítését látja abban a kikötött feltételben is, hogy nem hagyhatja el alku nélkül az Uniót és ennek nem is tervezi alávetni magát.   
Frissítve: 2019.09.26. 17:58