A magyar közigazgatás gyöngyszeme: kétméternyi huzavona a XVI. kerületben

Publikálás dátuma
2019.10.05. 14:55

Fotó: Népszava
Bő két tucat utcában van teljes káosz a XVI. kerületben a telekhatárok miatt. Két méterrel beljebb, illetve kijjebb húzódó sávok váltják egymást, aminek oka az egykori kisajátítás. Ám hiába törölték már régen a 40 éves terveket, most csak piaci áron adná vissza a kerület fideszes vezetése a lakóknak az egykor elvett földsávot, vagy aki nem fizet, attól díjat kérnek a használatért.
Kovács Csaba a szüleitől örökölt házban él a családjával együtt a Mátyás király utcában. Azt mondja, a kerítést még tán a nagyapja húzta fel oda, ahol most van, soha nem tették beljebb. Mutatja, hogy ha megtennék, a vízórájuk az utcára kerülne. A konyhában aztán előkerülnek a papírok és a térképek is, amelyeken szaggatott vonal jelzi, hogy mekkora részt sajátított ki még a 70-es években az akkori tanács, mert szélesíteni akarta az utcát. A tervből sem akkor, sem azóta nem lett semmi, tavaly pedig a mostani önkormányzat a régi szélességben újíttatta fel az utat és a járdákat. Látszólag tehát nincs ebben semmi érdekes. Pedig a magyar közigazgatás történetének igazi gyöngyszeme, ami történik. A rendszerváltáskor ezek az akkor jórészt kerítésen belüli, de a magyar állam által papíron elvett területek átkerültek az önkormányzat tulajdonába, amitől az eredeti káosz csak tovább nőtt. Aki a szélesítési terv megszületésétől 1995-ig új kerítést akart építeni, azt arra kötelezték, hogy telepítse azt két méterrel beljebb. Aki azonban nem nyúlt a régi kerítéshez, az meghagyhatta az eredeti vonalon, a járda mellett. Ha közben az ingatlan gazdát cserélt, 1998. után az új tulajdonosok négyzetméterenként 50 forintért visszavásárolhatták a földrészeket, saját költségen kimérethették, és felépíthették az új kerítést. Aki szép csendben hallgatott, nem bontott, nem épített, nem adott el és nem vett semmit, az 2005-ben – vagyis 15 évvel a rendszerváltás után – kapott egy határozatot, hogy a fent említett sáv az ő telkéből bizony közterület, a helyi önkormányzat így döntött. Ugyanabban az évben született helyi határozat arról is, hogy nem lesz útszélesítés a kerületben, majd 2015-ben azt a fővárosi rendezési tervet is hatályon kívül helyezték, ami alapján a kisajátítást eredetileg elrendelték.
De a helyzet, ha lehet, még bonyolultabbá vált. A Mátyás király utcában élők pedig fellázadtak. A lakók ugyanis találtak olyan, testületi ülésekről szóló jegyzőkönyveket az önkormányzati archívumban, amelyek szerint a polgármesteri hivatal jogászai 2004-ben és 2008-ban is kimondták: ezek a területek térítés nélkül visszajárnának a lakóknak. A XVI. kerületi önkormányzat kerületfejlesztési- és üzemeltetési bizottsága 2006-ban hozott is olyan határozatokat, amelyekben néhány esetben „hozzájárult a térítésmentes visszaszabályozáshoz”, sőt azt is elmagyarázta, mit kell beadni a hivatal építésügyi irodájának címzett telekalakítási kérelemhez. Más ingatlanok tulajdonosai azonban előtte és utána is hiába próbálták visszaszerezni az elvett telekrészt, kérelmüket elutasította a hivatal, mígnem 2018. szeptemberében több hasonló utca lakóival együtt a Mátyás király utcában élők is kaptak egy felszólításnak nevezett levelet, hogy 30 napon belül helyezzék beljebb a kerítésüket, és a földmérést is fizessék ki. Amikor azonban a kerület vezetése hírét vette, hogy a felháborodott lakók pertársaságot akarnak emiatt alakítani, a polgármester megüzente a körzet képviselőjével, hogy ha kérelmet adnak be, rendezik az ügyüket. A lakók jóhiszeműen belementek ebbe, de beadványaikra ezután sem kaptak választ. Idén május elején aztán egy iktató- és ügyiratszám nélküli, gyakorlatilag polgármesteri magánlevélben – amit azonban csak a képviselőjük írt alá –, a XVI. kerület fideszes vezetése arról tájékoztatta őket, hogy az önkormányzat igyekszik a „lehető legoptimálisabb lehetőséget megtalálni” a helyzet rendezésére, de a nemzeti vagyontörvény és egyéb jogszabályok (amelyeket nem nevezett meg) miatt ingyen csak az kapja vissza a földet, akinek megvan az eredeti, 70-es évek végén született papírja arról, hogy a telek egy részét kártérítés nélkül sajátította ki az állam. Kovács Péter polgármester azt közölte, aki örökölte vagy vette a házát, csak a kerületben most megszokott piaci négyzetméteráron veheti vissza az önkormányzattól a járda melletti sávot, az ingatlanbecslést az önkormányzat végzi. Ha valakinek nincs pénze visszavásárolni a sajátját, az kérhet részletfizetést, vagy „utolsó megoldásként a közterület rendeletünk ad lehetőséget kedvezményes bérbeadásra közterület esetén” – nyugtatta meg a kispénzűeket. Évente 150 forint + ÁFA négyzetméterenként a bérleti díj, amit „közhasználatra még át nem adott mezőgazdasági hasznosítás jogcímen szednének be”. Nagy B. Erika, a Mátyás király utcában élők most már tényleg megalakuló pertársaságának ügyvédje a Népszavának elmondta: az üggyel kapcsolatos valamennyi irat eltűnt a földhivatalból, az önkormányzatnál lévőkhöz, ha vannak ilyenek, nem férhetett hozzá. Jogi nonszensznek nevezte, hogy az utóbbi időszakban a lakóknak küldött hivatali levelekben másként rendelkeztek, ha a telek eredeti tulajdonosának küldték azt, megint másként, ha az örökösöknek, vagy ha adásvétel, esetleg ajándékozás útján jutott valaki az ingatlanhoz. Emiatt akár Alkotmánybírósághoz is fordulhatnánk – jelentette ki a jogász. Mivel pedig a tavalyi útfelújításnál nem változtattak az út és a járdák nyomvonalán, a telekhatár áthelyezés szerinte okafogyottá vált. Mindezek alapján azt kéri, az önkormányzat állítsa vissza az eredeti tulajdonviszonyokat és azt jegyeztesse is be a földhivatalnál, vagy bírósághoz fordul a pertársaság.

Megoldást követelnek

Az önkormányzatnak küldött kérdéseinkre a XVI. kerületi polgármesteri hivatal nem kívánt reagálni, pedig nem egy, hanem információink szerint összesen 29 utca érintett ilyen ügyben. Az ott élők tudják, hogy nem a kerület mostani vezetése felelős mindenért, de abban is biztosak, hogy a leveleik válasz nélkül hagyása, a formai követelményeknek fittyet hányó utasításuk, a lekezelésük tűrhetetlen, és a helyzetre most kell megoldást találni. A Mátyás király utcában élők egymás közt azt beszélik, náluk nem sikerült egyetlen aláírást sem gyűjteni a körzet kormánypárti képviselőjének, és október 13-án sem szavaznak a Fidesz jelöltjeire.

Témák
XVI.kerület

Felszínes megoldás a Tarlós-rács

Publikálás dátuma
2019.10.05. 12:48

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Egyelőre kilenc, később ennél akár sokkal több aluljárót is lezárhatnak éjszakára a fővárosban, hogy a hajléktalanok véletlenül se maradhassanak közterületen. Első körben ott, ahol a felszíni gyalogosközlekedés megoldott. Az eljárást – ahogy a hajlék nélküli embereket kriminalizáló törvénymódosításokat – felszínesnek és érzéketlennek tartja a szociális szakma, mert jószerével nem szól másról, mint Tarlós István kirakat-politizálásáról.
Szintet lép a kormány és a főváros mélységi együttműködése. Ez a metafora eddig jobbára azt a gesztust írta le, amivel a kabinet a fideszes főpolgármesterséghez köti a budapesti fejlesztési forrásokat. Az ellenzéki polgárok zsarolását utóbb Gulyás Gergely miniszter vállalta magára. A vállalhatatlan kijelentést Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt jogi fórumon mérte meg, de sem a Nemzeti Választási Bizottság, sem a Kúria nem látott kivetnivalót abban, hogy a kormány lényegében a források elvonásával zsarolja a budapestieket, mondván: az alaptörvény nem ír elő semlegességet az állam szerveknek. A mélység ezúttal a szó szoros értelmében – és szintén a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely közreműködésével – a múlt heti kormányinfón tárult föl. A tárcavezető bejelentette: kilenc aluljárót zárnak le éjszakára a fővárosban azért, hogy a köztisztaság és a méltó életkörülmények helyre álljanak. Az elektromosan záródó rácsok felszerelése várhatóan 96 millió forintba kerül majd, éjszaka a közterület-felügyelet jelenlétében zárják, reggel időzített automatizmus nyitja majd a rácsokat. Az általunk megkérdezett közlekedési szakértők a konkrétumok ismerete nélkül annyit mondtak: a helyszínek nagy részében jelentős kerülővel lehet majd közlekedni a felszínen, ami főként a belváros bulituristáit ismerve kaotikus és veszélyes helyzeteket teremthet még szerény gépjárműforgalom esetén is. Más azt emelte ki, hogy a bulituristák már így is a felszínen közlekednek, és ha lesz zebra, az kevésbé lesz veszélyes. Egy harmadik szakértő szerint az aluljárónál nincs biztonságosabb, így a biztonsági kockázat csak nagyobb lehet. A felszíni közlekedési feltételekkel, gyalogos átkelőkkel és a hozzá tartozó lámpás rendszerekkel nem rendelkező kereszteződésekben – így például a Blaha Lujza téren, ami első körben nem szerepel a valószínűsíthető listán, viszont fideszes „humán-esztétikai” szempontból a legnagyobb igénybevételnek van kitéve – sokmilliós kiadást jelent a beruházás.
Ha van a témában közvélemény-kutatás, akkor abban a kormányt támogatók túlnyomó többsége alighanem helyesli a rend irányába tett újabb lépést, amelyet a hírek szerint Tarlós István főpolgármester kezdeményezésére hozott meg a kabinet. Csakhogy a rend itt is csak felszínes, mert nem történik más, minthogy a főváros egy számára nem kedves problémát eltakarít a városlakók szeme elől. Mert abban ki ne értene egyet, hogy nem szép látvány az emberek perifériára vetettsége, utcán, aluljáróban lakása, de ettől a méltányos, emberséges lakhatás jottányit sem került közelebb a számkivetettekhez. A hajléktalanok életvitelszerű közterületen tartózkodását egy évvel ezelőtt tette szabálysértéssé a Fidesz-KDNP kormány. A doktrínát még az alaptörvénybe is beleírták, de semmit sem szóltak az állami felelősségről, ami minden eszközt megragad a lakhatási válság megoldása, az utcára kerülés megelőzése érdekében. Amikor a passzus tavaly nyáron az alkotmánybírák elé került, akkor a testület nem gáncsolta el azt, bár öten különvéleményt fogalmaztak meg. „Alaptörvény-ellenes a szabálysértési szankció, ha annak célja nem az elesett személyekről való gondoskodás, ellátás. (…) A lakhatási szegénység társadalmi kihívását az Alkotmánybíróság (Ab) nem tudja orvosolni, azonban alkotmányvédő szerepében sem feledkezhet meg a társadalmi valóságról”, fogalmazott Schanda Balázs alkotmánybíró. Az Ab azonban kimondta, a hajléktalanok kriminalizálása és börtönbe zárása nem ütközik az alaptörvénybe. Az ezt követő civil megmozduláson Misetics Bálint szociálpolitikus-aktivista, a Város Mindenkié Csoport alapítója felszólította az államot, hagyjon fel a méltatlan, ostoba és jogsértő politikával, ami nem megoldást keres, hanem büntetést oszt, és tegyen végre valamit a lakhatási válság kezeléséért. A megoldások kéznél lennének: egyebek között az országos lakásfenntartási támogatás és adósságkezelési szolgáltatás, az elhelyezés nélküli kilakoltatások gyakorlatának megszűntése, a hajléktalanságot megelőző önkormányzati feladatkör komolyan vétele. Az aluljárók éjszakai lezárásának ötletét évek óta dédelgeti Tarlós István. Erről egy éve, a szabálysértési törvény megváltozása utáni hetekben írt a hvg.hu. Misetics Bálint ma úgy látja, az önkormányzati választás miatt vették elő ismét a témát. „Ez, ahogy a hajléktalanság kriminalizálása is, alapvetően kampányfogás: nem az a célja, hogy visszaszorítsa a közterületi hajléktalanságot, vagy enyhítse azokat a kellemetlenségeket, amik a többi városlakót érik, hanem az, hogy bizonyos politikusok legelesettebb embertársaink kárára növeljék a népszerűségüket.” A Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke is kampányfogásnak tartja az aluljárók lezárását. Mint azt Győri Péter az atv.hu-nak elmondta, a problémát a meglévő ellátórendszer modernizálásával és fejlesztésével lehetne kezelni. Szerinte az emberek akár nyáron, akár télen bemennének a szállókra, ha elfogadható körülményeket találnának. Az elmúlt évtizedekben azonban rendkívül keveset költött az állam arra, hogy komfortosítsa, felújítsa az igencsak lerobbant szálláshelyeket. Ezt hangsúlyozta nyilatkozatában Karácsony Gergely is, aki szerint nem az aluljárók éjszakai lezárása a kérdés. Súlyos kifogása az ellen lenne, ha azt gondolnánk, ezzel megoldottuk a budapesti hajléktalanság problémáját. „Itt az elmúlt kilenc évben az ég adta világon semmi nem történt azért, hogy egy valódi társadalmi problémát kezeljünk”, mondta a közös ellenzéki főpolgármester-jelölt. A kormány honlapján a hajléktalanellátás jobbára a hideg hónapok közeledtével kéri föl magát a propagandaszólamok közé. – A tél megérkeztével, a fagy közeli hőmérséklet miatt még fontosabb a hajléktalanok védelme, mondta Rétvári Bence parlamenti államtitkár egy évvel ezelőtt. Tavaly óta alig találtunk hírt e témában a kormány felületén, ha csak nem azt, ami a hajléktalanok munkaerőpiacra visszavezetéséről szólt, szép eredményekről számolva be. Ahogy szép eredményt, úgy hajléktalant is egyre kevésbé látni Budapesten. Bár választás előtt sok minden felbukkanhat a propaganda mélységeiből.

Az első körben szóba került helyszínek

Deák tér – 5 kijárat Corvin negyed – 10 kijárat Kálvin téri – 7 kijárat Újbuda-központ – 4 kijárat Móricz Zsigmond téri – 11 kijárat Ecseri úti – 3 kijárat Váci út–Csanády u. – 4 kijárat Boráros tér 1. – 3 kijárat Lehel tér dél – 4 kijárat

Szerző

Könnyen beáldozzák a Váralagutat

Publikálás dátuma
2019.10.05. 11:22

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Nagy az esélye annak, hogy a Széchenyi Lánchíd, a pesti Széchenyi István tér és a budai Váralagút közös közbeszerzési pályázatának áldozatul esik az utóbbi.
Erre lehet következtetni abból, hogy a napokban a Főpolgármesteri Hivatal harcias közleményt adott ki. „A főpolgármester a túlárazott Lánchíd tendereket ugyanúgy visszadobja, ahogy kétszer is tette azt a 3-as metró infrastruktúra pályázataival. A Lánchíd pedig ugyanúgy megújul, ahogy felújítjuk a 3-as metrót is.” Az ok pedig, hogy az elmúlt heti tenderbontáskor kiderült: Tarlós István főpolgármester szerint a három helyszínre beérkezett ajánlatok túlságosan drágák. A tervezett ár összesen 24 milliárd forint volt, ám a beérkezett nyolc ajánlat mindegyike az Alagút nélkül is meghaladta ezt az összeget. A Lánchíd és a Széchenyi István tér felújítására a Dömper Kft. majdnem 28 milliárd forintos, az STR Mély- és Magasépítő Kft. 27 milliárd 170 milliós, a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. 25 milliárd 917 milliós, az A-Híd Építő Zrt. pedig 24 milliárd 643 milliós ajánlatot tett.
A budai Váralagút felújításánál a legdrágább ajánlat az A-Híd-tól érkezett (11 milliárd 213 millió), de a többi is 10-11 milliárd forint körüli volt. Vagyis az alagúttal együtt legalább 34,5 milliárdba kerülne a felújítás. Mivel a Lánchíd valóban jobban rászorul a rekonstrukcióra, így az áldozat az alagút lehet. Arról továbbra sincs hír, hogy ezek után mikor zárják le a Lánchidat, az eredeti tervekben mindenesetre 2019 ősze szerepelt. Az sem világos, hogy ez a felújítás az ideálisnak mondott másfél évig tart-e, vagy elhúzódik akár két évig is. Bár egyre kisebb rá az esély, de ha mégis megvalósulna, a következőképpen nézne ki az alagút felújítása: a gyalogosok mindkét irányban külön sávot kapnának, vagyis a jelenlegi helyzettel szemben nem akadályoznák egymást. Sokan abban reménykednek, hogy a levegőt szennyező jelenlegi buszokat is felváltják majd korszerűbbek. Ami az építkezést illeti, az elhasználódott mozaikburkolatot vissza kell majd bontani, sőt még a téglafalat is, amelyet vasbeton vált fel, erre kerül majd vissza a kedvelt mozaikcsempe. A ventilátorok is megújulnak, így nem kell majd figyelmeztetni a gyalogosokat és a kerékpárosokat, hogy a magas légszennyezés miatt nem ajánlatos ott közlekedniük. De, hogy mindez mikor lehetséges, az teljesen bizonytalan. A részletekről nyilván valamikor az önkormányzati választás után adnak tájékoztatást. A közlekedők számára minden esetre érdekes lesz, ha a lezárt híddal szemben egy működő alagút üzemel majd.
Szerző