A magyar közigazgatás gyöngyszeme: kétméternyi huzavona a XVI. kerületben

Bő két tucat utcában van teljes káosz a XVI. kerületben a telekhatárok miatt. Két méterrel beljebb, illetve kijjebb húzódó sávok váltják egymást, aminek oka az egykori kisajátítás. Ám hiába törölték már régen a 40 éves terveket, most csak piaci áron adná vissza a kerület fideszes vezetése a lakóknak az egykor elvett földsávot, vagy aki nem fizet, attól díjat kérnek a használatért.

Kovács Csaba a szüleitől örökölt házban él a családjával együtt a Mátyás király utcában. Azt mondja, a kerítést még tán a nagyapja húzta fel oda, ahol most van, soha nem tették beljebb. Mutatja, hogy ha megtennék, a vízórájuk az utcára kerülne. A konyhában aztán előkerülnek a papírok és a térképek is, amelyeken szaggatott vonal jelzi, hogy mekkora részt sajátított ki még a 70-es években az akkori tanács, mert szélesíteni akarta az utcát. A tervből sem akkor, sem azóta nem lett semmi, tavaly pedig a mostani önkormányzat a régi szélességben újíttatta fel az utat és a járdákat. Látszólag tehát nincs ebben semmi érdekes. Pedig a magyar közigazgatás történetének igazi gyöngyszeme, ami történik.

A rendszerváltáskor ezek az akkor jórészt kerítésen belüli, de a magyar állam által papíron elvett területek átkerültek az önkormányzat tulajdonába, amitől az eredeti káosz csak tovább nőtt. Aki a szélesítési terv megszületésétől 1995-ig új kerítést akart építeni, azt arra kötelezték, hogy telepítse azt két méterrel beljebb. Aki azonban nem nyúlt a régi kerítéshez, az meghagyhatta az eredeti vonalon, a járda mellett. Ha közben az ingatlan gazdát cserélt, 1998. után az új tulajdonosok négyzetméterenként 50 forintért visszavásárolhatták a földrészeket, saját költségen kimérethették, és felépíthették az új kerítést. Aki szép csendben hallgatott, nem bontott, nem épített, nem adott el és nem vett semmit, az 2005-ben – vagyis 15 évvel a rendszerváltás után – kapott egy határozatot, hogy a fent említett sáv az ő telkéből bizony közterület, a helyi önkormányzat így döntött.

Ugyanabban az évben született helyi határozat arról is, hogy nem lesz útszélesítés a kerületben, majd 2015-ben azt a fővárosi rendezési tervet is hatályon kívül helyezték, ami alapján a kisajátítást eredetileg elrendelték.

De a helyzet, ha lehet, még bonyolultabbá vált. A Mátyás király utcában élők pedig fellázadtak. A lakók ugyanis találtak olyan, testületi ülésekről szóló jegyzőkönyveket az önkormányzati archívumban, amelyek szerint a polgármesteri hivatal jogászai 2004-ben és 2008-ban is kimondták: ezek a területek térítés nélkül visszajárnának a lakóknak. A XVI. kerületi önkormányzat kerületfejlesztési- és üzemeltetési bizottsága 2006-ban hozott is olyan határozatokat, amelyekben néhány esetben „hozzájárult a térítésmentes visszaszabályozáshoz”, sőt azt is elmagyarázta, mit kell beadni a hivatal építésügyi irodájának címzett telekalakítási kérelemhez.

Más ingatlanok tulajdonosai azonban előtte és utána is hiába próbálták visszaszerezni az elvett telekrészt, kérelmüket elutasította a hivatal, mígnem 2018. szeptemberében több hasonló utca lakóival együtt a Mátyás király utcában élők is kaptak egy felszólításnak nevezett levelet, hogy 30 napon belül helyezzék beljebb a kerítésüket, és a földmérést is fizessék ki. Amikor azonban a kerület vezetése hírét vette, hogy a felháborodott lakók pertársaságot akarnak emiatt alakítani, a polgármester megüzente a körzet képviselőjével, hogy ha kérelmet adnak be, rendezik az ügyüket. A lakók jóhiszeműen belementek ebbe, de beadványaikra ezután sem kaptak választ.

Idén május elején aztán egy iktató- és ügyiratszám nélküli, gyakorlatilag polgármesteri magánlevélben – amit azonban csak a képviselőjük írt alá –, a XVI. kerület fideszes vezetése arról tájékoztatta őket, hogy az önkormányzat igyekszik a „lehető legoptimálisabb lehetőséget megtalálni” a helyzet rendezésére, de a nemzeti vagyontörvény és egyéb jogszabályok (amelyeket nem nevezett meg) miatt ingyen csak az kapja vissza a földet, akinek megvan az eredeti, 70-es évek végén született papírja arról, hogy a telek egy részét kártérítés nélkül sajátította ki az állam. Kovács Péter polgármester azt közölte, aki örökölte vagy vette a házát, csak a kerületben most megszokott piaci négyzetméteráron veheti vissza az önkormányzattól a járda melletti sávot, az ingatlanbecslést az önkormányzat végzi. Ha valakinek nincs pénze visszavásárolni a sajátját, az kérhet részletfizetést, vagy „utolsó megoldásként a közterület rendeletünk ad lehetőséget kedvezményes bérbeadásra közterület esetén” – nyugtatta meg a kispénzűeket. Évente 150 forint + ÁFA négyzetméterenként a bérleti díj, amit „közhasználatra még át nem adott mezőgazdasági hasznosítás jogcímen szednének be”.

Nagy B. Erika, a Mátyás király utcában élők most már tényleg megalakuló pertársaságának ügyvédje a Népszavának elmondta: az üggyel kapcsolatos valamennyi irat eltűnt a földhivatalból, az önkormányzatnál lévőkhöz, ha vannak ilyenek, nem férhetett hozzá. Jogi nonszensznek nevezte, hogy az utóbbi időszakban a lakóknak küldött hivatali levelekben másként rendelkeztek, ha a telek eredeti tulajdonosának küldték azt, megint másként, ha az örökösöknek, vagy ha adásvétel, esetleg ajándékozás útján jutott valaki az ingatlanhoz. Emiatt akár Alkotmánybírósághoz is fordulhatnánk – jelentette ki a jogász. Mivel pedig a tavalyi útfelújításnál nem változtattak az út és a járdák nyomvonalán, a telekhatár áthelyezés szerinte okafogyottá vált.

Mindezek alapján azt kéri, az önkormányzat állítsa vissza az eredeti tulajdonviszonyokat és azt jegyeztesse is be a földhivatalnál, vagy bírósághoz fordul a pertársaság.