Késlekedik a felzárkózásunk

Publikálás dátuma
2019.10.07. 08:35
Illusztráció
Fotó: Vajda József
Szinte észrevétlenül csökkent 2018-ban Magyarország GDP-arányos államadóssága.
A jegybank korábban 70,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számolt, ám az elmúlt évi költségvetésről szóló, az Országgyűléshez benyújtott zárszámadásban már 70,2 százalék szerepel. Baksay Gergely, az MNB Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóságának vezetője egy a Költségvetési Tanács rendezte minapi konferenciáján tartott előadásában - ezt az adatot is figyelembe véve - idén 67,3, 2020-ban pedig 64 százalékos adósságmértékkel számolt. A túlzottan optimista várakozásokat azonban lehűtötte Antal Judit, az OG Research vezető közgazdásza, aki szerint a GDP-arányos államadósság mérséklődése lassú lesz. Számításai szerint az Alaptörvényben is kívánatosként megjelölt 60 százalékot csak 2025-ben érhetjük el, majd 2029-re - vagyis tíz esztendő múlva - 57 százalékon stabilizálódás következhet be. A mostani 70 százalék Antal Judit szerint még mindig nagyon magas.  A magyar gazdaság feltehetően 2019 első felében érte el a növekedési ütemének, és ezzel kapacitás-kihasználtságának a csúcsát. A szakember szerint azonban kérdéses, hogy ezután hogyan alakul a kapacitások bővülése, bár a közgazdászok abban egyetértenek, hogy 2019 második félévében még nem igazán jelentkeznek a gondok. Azonban az idei évre várt 4,6 százalék körüli GDP-bővülés után a 2020. évi növekedési ütem 3,3 százalékra történő mérséklődése már számottevő visszaesésnek számít. (A kormány átlagosan 4 százalékkal számol a 2020-2022-es évekre.)
A jelenlegi túlfűtött gazdasági növekedés ellenére alig-alig csökken hazánk fejlettségbeli különbsége az Európai országokhoz képest. Cserháti Ilona, a Budapesti Corvinus Egyetem docense nemzetközi felmérésekre hivatkozva azt mondta, hogy most az uniós átlag 70 százalékán állunk - lényegében Lengyelországgal egy szinten -, szemben Csehország 90 százalékával.  A legnagyobb a gond a termelékenység alakulásával van. Cserháti Ilona idézte a Deloitte-nak azt a felmérését, amely szerint Magyarországon a versenyszférában a külföldi tulajdonosok részaránya eléri az 50 százalékot, amely az Európai Unióban a legmagasabb. Ezeknek a cégeknek a termelékenysége két és félszeresen haladja meg a kkv-szektorét.  Felmérték, hogy ezen cégek közül a régióban hol van az 50 leggyorsabban bővülő. Kiderült, 19 Lengyelországban működik, Magyarországon csak kettő. Antal Judit úgy vélte, hogy a gazdasági növekedésnek számottevő akadálya az egyre jobban szorító munkaerőhiány.   
Szerző

332,41 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.10.07. 07:17

Fotó: Népszava
Enyhén erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel.
Az euró 332,41 forinton forgott reggel hét órakor, 8 fillérrel csökkent az árfolyama a péntek esti 332,49 forinthoz képest. A dollár árfolyama 302,71 forintról 302,63 forintra, a svájci franké pedig 304,16 forintról 303,96 forintra gyengült. Az euró 1,0979 dolláron forgott hétfő reggel, 0,03 százalékkal erősödött a pénteki záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,12 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0934 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9959 frankot kértek, 0,07 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest azonban 0,06 százalékkal gyengült a dollár, hétfő reggel 106,86 jent ért.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Még évekig lendületesen drágul a sertéshús

Publikálás dátuma
2019.10.07. 06:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egyelőre megállíthatatlannak tűnik az afrikai sertéspestis terjedése a világban és Magyarországon is. A növekvő kereslet és csökkenő kínálat folyamatosan feljebb hajtja a húsárakat.
Az afrikai sertéspestis (ASP) hatásait már a magyar a fogyasztók is érezhetik a zsebükön. Idén a sertéshús ára az első háromnegyed évben átlagosan 10-12 százalékkal emelkedett. Az egyik legnépszerűbb termék, a sertéscomb ára például kilónként 900-1 000 forintról 1 300-1 400 forintra nőtt, de a karajért már 1400–1500 forintot kell fizetni. A legdrágább sertéshús, az oldalas 1700-1800 forintot kóstál. Egyes piaci szereplők már nem zárják ki azt sem, hogy a sertéshús utoléri, esetenként le is körözheti a marhahús árát. A drágulással még legalább 1-2 évig együtt kell élnünk – nyilatkozta a Népszavának Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Egyelőre ugyanis senki nem tudja megjósolni, mikor ér véget a járvány. (Nagy István agrárminiszter az Inforádióban azt mondta: arra számít, hogy a tél közeledtével, amikor a vaddisznók visszahúzódnak az erdőkbe, megáll a kór terjedése.)
A világ sertésállományának 20 százalékát adó Kínában eddig becslések szerint már 100 millió jószágot kellett a fertőzés miatt levágni, de a szomszédos Vietnámban is egyre nagyobb pusztítást végez ez a betegség. Bár a sertéspestis az emberre nem veszélyes, a fertőzött állatok szinte kivétel nélkül elhullanak és jelenleg semmilyen védőoltás, gyógyszer sincs ellene. Az ASP már Nyugat-Európában is megjelent, így például Belgiumban találtak fertőzött vaddisznókat. Augusztusig a húskészítményeknél az áremelkedés idén átlagosan 4 százalék volt. Év végig ez is feljebb kúszhat, ráadásul az élő-, a félsertéssel és a tőkehúsokkal ellentétben itt még a kedvezményes 5 százalékos áfa hatása sem fékezi a drágulást, hiszen ezeket a termékeket jelenleg is 27 százalékos áfa terheli.  Az áremelkedést gerjesztheti, hogy az év első háromnegyed évében az élő sertés felvásárlási ára  30-40 százalékkal emelkedett, és a júniusi átlagosan 490-500 forintról szeptemberre 600-650 forintra ugrott.
A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a hús- és húskészítmények árait tekintve a későbbiekben sem biztat sok jóval. Terméktől, minőségtől függően az önköltség 50-80 százalékot teszi ki az alapanyag, de a bérek is nagyjából 10 százalékkal növekedtek. Ezek a költségek még be sem épültek a feldolgozói árakba, de előbb-utóbb ezeknek is meg kell jelenniük, különben tönkremennek a feldolgozóüzemek. Nem nagy vigasz, hogy a húskészítmények gyártói szerte az unióban hasonló gondokkal küszködnek. A magyar sertéshúst és a készítményeket olyan fontos piacokról tiltották ki a hazai sertéspestis-fertőzések miatt, mint Japán, vagy Dél-Korea. Az ázsiai piacok tették ki a 2017-es export majd’ egyharmadát. A magyar kormányzat hiába kérte a tilalom regionális feloldását, vagyis a sertéspestistől mentes területekről a sertéshús, illetve készítmények exportjának engedélyezését, eddig nem jártak sikerrel. Ugyanakkor Romániában a kór ottani terjedése miatt levágott állományok olyan hiányt teremtettek, hogy a magyar export egy év alatt megkétszereződött a szomszédos országba. A napokban Szerbia egy évnyi szünet után ismét megnyitotta piacát a magyar sertéshús előtt.  A feldolgozók mellett a termelők sem lélegezhetnek föl. Az első igazoltan afrikai sertéspestisben elhullott vaddisznót Heves megyében találták tavaly, de azóta Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Békés megye után Budát, illetve az agglomeráció is fokozottan fertőzött területnek nyilvánították. Pest és Fejér, valamint Komárom-Esztergom megyét is elérte az ASP. Ezeken a területeken több tucat települést jelölt közepes és magas kockázatúnak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. 

Rossz idők járnak a vaddisznókra

Míg 1960-ban alig 10 ezerre becsülték a vaddisznók számát Magyarországon, mára százezeren turkálhatnak az erdőkben é a települések határában. A hivatalos álláspont szerint négyzetkilométerenként legföljebb 2 jószág lenne kívánatos, az adatokból is látszik, ennél jóval többen lehetnek. Az országnak 20 százalékát borítják erdők, ez a vad is jobbára ott érzi otthon magát. Bár ahogy nő a populáció, és fogy az élőhelye, a vaddisznó is - akárcsak Erdélyben a medve -, lassan beköltözik a városokba. A házi sertéshús termelői és fogyasztói mellett az afrikai sertéspestis leginkább a vadgazdálkodókat érinti. A bérvadásztatás ugyanis szép pénzt hoz a konyhára. Az életkortól, nemtől, súlytól, agyar mérettől függően egy vaddisznó elejtéséért néhány tízezer forinttól a félmillióig terjed a skála. A járvány miatt kilőtt vadakért biztosan nem kapnak ennyit a vadásztársaságok, állami erdészetek. Már csak azért sem, mert a lelőtt egyedeket nem lehet elszállítani, hanem helyben el kell ásni. A valószínűleg több száz, vagy ezer vaddisznó kényszer kilövése százmilliókban mérhető bevételkiesést okozhat az ágazatnak.       

A házisertések még nem fertőződtek

Senki nem beszél szívesen arról, hogy a fertőzött területeken található sertéstartó gazdaságból hányat érinthet egy esetleges kényszerintézkedés, ha az állományban megjelenik a kórokozó. Akkor ugyanis a teljes állományt le kell ölni. Ha valaki igazolni tudja, hogy betartotta a kötelező biztonsági előírásokat, vagy állategészségügyi megelőző lépésként számolják föl az állományt, teljes kártérítést kap, szemben azzal, akinél valamilyen mulasztást tárnak föl. Ilyen ok lehet például, ha valaki moslékkal eteti a disznait. Ágazati szakemberek szerint elsősorban a néhány jószágot tartó kis gazdaságok esetében nagyobb a fertőzés kockázata. Egyelőre házi sertéseknél az ASP fertőzést sehol nem mutatták ki - mondta lapunknak Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára. A szigorú biztonsági intézkedések közé tartozik, hogy a telepre csak a kerekek fertőtlenítése után hajthat be gépjármű. Kötelező a telep megfelelő elkerítése, hogy sem ember, sem állat ne mehessen be a területre. A dolgozók semmilyen élelmiszert nem vihetnek be magukkal, minden műszak előtt tetőtől talpig le kell mosakodniuk, át kell öltözniük a munkaruhájukba, de ha csak egyik ólból egy másikba mennek át, akkor is ruhát kell váltaniuk.

Szerző
Frissítve: 2019.10.07. 06:43