Závecz: Még a fideszesek csaknem fele is hajlandó lenne átszavazni a városokban

Publikálás dátuma
2019.10.07. 10:56

Fotó: Népszava
Kirívóan magas a bizonytalan, avagy rejtőzködő szavazók aránya.
Hiába hallott a választópolgárok nagy többsége, mintegy 75 százaléka arról, hogy az ellenzéki pártok összefogva indulnak az ország nagyobb városaiban, a közös jelölteket csak töredékük, mintegy 35 százaléknyi városlakó ismerte meg, 62 százalékuk pedig azt sem tudja, ki az ellenzék indulója – derül ki a Závecz Research közvélemény-kutatásából, melyben a tízezer főnél nagyobb lélekszámú városok önkormányzati választás előtti közhangulatát igyekeztek feltérképezni. A felmérés szerint a fideszesek csaknem fele hajlandó lenne ellenzéki jelöltre szavazni, és a válaszok alapján kirívóan magas a bizonytalan, avagy rejtőzködő szavazók aránya. Az Index megbízásából készült felmérés szerint a válaszadók
35 százaléka az alapján hozza meg a döntését majd október 13-án, hogy melyik párt jelöli a polgármesterjelöltet, 52 százalék viszont azt mondta, a döntéshozatal során fontosabb, hogy mennyire szimpatikus, milyen tulajdonsággal rendelkezik egy-egy jelölt.

Ez a pártpreferencia szerinti bontásban úgy néz ki, hogy a nagyvárosi Fidesz-szavazók 41 százaléka aszerint dönt, mely párt jelöltje az adott induló, 51 százalékuknak viszont igenis fontos a személyiség. Ezzel szemben az ellenzéki szavazóknak csak 34 százaléka jelölte meg a párthovatartozást, mint a döntést megalapozó okot, míg az egyéni szimpátiát és tulajdonságokat 60 százalék választotta. A felmérés eredményei a megyei jogú városokban a válaszadók 47 százaléka a párthovatartozás szerint voksol, míg a városokban ez az arány csupán 22 százalékos, és az utóbbi, általában kisebb lélekszámú településeken a válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy a jelölt tulajdonságai, rátermettsége alapján választ. A felmérésben résztvevők 75 százaléka hallott arról, hogy országszerte összefogtak az ellenzéki pártok és közös jelölteket indítanak a Fidesz jelöltjeivel szemben, és csak 23 százalék mondta, hogy sosem hallott erről, 2 százalék pedig nem tudott vagy akart felelni a kérdésre. Ezzel szemben a nagyvárosok lakói mindössze 35 százalékos arányban válaszoltak igennel arra a kérdésre, hogy a választási kampány eddigi időszakában sikerült-e megismerni az ellenzéki közös jelölteket, 62 százalékuk nemmel felelt erre. A felmérés alapján kevesebb mint két héttel az önkormányzati választás előtt   
kirívóan magas volt a bizonytalan, avagy rejtőzködő szavazók aránya, a válaszadók 36 százaléka mondta azt, hogy nem tudja kire, vagy egyáltalán nem szavazna, 38 százalék választana kormánypárti jelöltet, és 26 százalék nevezte meg az ellenzéki jelöltet ugyanerre a kérdésre.

Arra kérdésre, hogy egy ellenzéki polgármesterjelölt esetében mennyire lényeges az, hogy a számára egyébként szimpatikus pártnak a jelöltje legyen az induló, csak 13 százalék mondta azt, hogy ez fontos számára – ezzel szemben az ellenzéki szavazók
81 százaléka mondta azt, hogy ez nem fontos, más párt jelöltje is lehet az ellenzéki jelölt.

Kiderült az is, hogy a jelenlegi városvezetőkről kiforrott véleménnyel rendelkeznek a nagyvárosi lakosok, sőt, a polgármesterek megítélése inkább pozitív. Azok között legalábbis, akik ismerik a polgármesterüket, 66 százalék azt mondta, a mostani vezető megválasztása idején tett ígéretei, tervei az elmúlt öt évben többségében megvalósultak. Csak 16 százalék mondta, hogy nem teljesítette ígéreteit a városvezetőjük, 18 százalék pedig nem tudott vagy akart felelni a kérdésre. Az ígéretek betartásáról kialakult vélemény persze nem egyenesen arányos a népszerűséggel, ez derülhet ki legalábbis abból, hogy a regnáló polgármesterek teljesítményét átlagosan 3,7-re értékelték az 1-től 5-ig terjedő skálán a megkérdezettek. A legtöbben,
37 százalék ugyanakkor „jóra”, azaz 4-esre osztályozta jelenlegi városvezetőjét. Elégtelent 7 százalék, ötöst 22 százalék adott.

Kifejezetten érdekesen alakult az adott polgármesterekkel való elégedettség a személyes teljesítmény és a pártpreferencia befolyásának vizsgálatánál is. Ha ugyanis most vasárnap lenne a parlamenti választás, akkor a nagyvárosi válaszadók 39 százaléka a Fideszre, 32 százalékuk valamelyik ellenzéki pártra szavazna 29 százalék viszont nem tudta ezt megmondani, vagy nem akart válaszolni arra, hogy kire voksolna. A felmérés szerint
még a Fidesz szavazói is 48 százalékban hajlandóak az átszavazásra, ha a jelenlegi polgármesterük ellenzéki, de elégedettek vele.

A fideszesek 38 százaléka mondta ezzel szemben azt, hogy nem szavazna ellenzéki városvezetőre, 15 százalékuk nem felelt erre a kérdésre. Hasonlóan alakult a nagyvárosi fideszes polgármesterek újraválasztását érintő, az ellenzéki pártok szavazóinak feltett kérdés is. Az ellenzéki szavazók 50 százalékban hajlandóak lennének fideszes polgármesterükre szavazni most, ha egyébként elégedettek a tevékenységével. Érdekes ugyanakkor, hogy esetükben 41 százalékos volt az elutasítás aránya is és csak 9 százalék nem válaszolt, vagy nem tudta megmondani, mit tenne. 

Módszertan

A közvélemény-kutatásban a 10 ezer fő feletti lakosságszámmal rendelkező településeket (tehát nem a fővárost) reprezentáló 1000 fős mintán vizsgáltuk a kérdést, az adatfelvétel szeptember 23. és 27. között volt.

Szerző
Frissítve: 2019.10.07. 11:28

Amikor egy vízmosás is legyőzi az államot

Publikálás dátuma
2019.10.07. 10:25

Fotó: Röhrig Dániel
Lassan megközelíthetetlenné válik nyolc somogyi falu: az odavezető egyetlen utat ugyanis elviszi a víz, a felújítás pedig csúszik.
Táblaerdő nőtt ki a földből Vízvár és Heresznye között a Dráva mellett végighaladó Berzence-Barcs úton. Egymást érik a tíz tonnás súlykorlátozást, a félpályás útszűkületet, a 60 kilométer/órás sebesség-korlátozást elrendelő, meg az előzni tilos táblák. A rengeteg korlátozás és figyelmeztetés úgy ötven méter múlva nyer értelmet: a Dráva töltése felől hatalmas, szakadékszerű árok tátong, amelynek vége már egészen a töltésen haladó útig ér, s a laikus számára úgy tűnik, egy újabb nagyobb eső kell csak, hogy Dél-Somogy egyetlen nyugat-keleti útja alól kimossa a talajt, s így az aszfaltcsík leszakadjon. – Az omlás már évekkel ezelőtt megkezdődött, de hiába szóltunk, mindenki a másikra mutogatott – állítja Rengel László, Heresznye polgármestere. – A terület ugyanis egy vállalkozóé és az államé, az pedig, ugye, a Magyar Közúthoz tartozik. Igazából tavaly ősz óta gyorsult fel a talajerózió. Az út túloldalán a víztározóba a Drávából emelik át a vizet, de elromlott a tározó vízszintszabályozója, azaz nem állt le a szivattyú, átszakadt a gát, a víz pedig ment, amerre utat talált. Mivel az árok az út felé lejt, hát arra, s persze szépen elmosta az átereszt. Így alakult ki tehát a hatalmas, földcsuszamlásszerű szakadék, ám érdemben azóta sem foglalkozik vele senki. Ezért is kérdezett rá írásban Információs és Technológiai Minisztériumnál Ander Balázs, a Jobbik Barcson élő országgyűlési képviselője: mi a terv „a vízvári utat elnyeléssel fenyegető talajerózióval?”.
„A Berzencét Barccsal összekötő út rossz állapota eddig is sok panaszra adott okot. A perifériára szorított dél-somogyi térség arrafelé közlekedő lakói számára mindennapos élmény a balesetveszélyes helyzeteket teremtő úthiba. (…) Milyen tervekkel rendelkeznek a helyzet megoldása érdekében? Mekkora forrást szánnak a probléma kezelésére? Milyen munkaütemezéssel számolhatnak az iskolába, orvoshoz, dolgozni járó polgárok, akik itt is megérdemelnék a normális közlekedési viszonyokat? Ugye nem várják meg, amíg tragédia történik?” – írta augusztus 19-én. Válaszában a minisztérium az előzmények ismertetése mellett azt állította, „a leromlást okozó geofizikai folyamat feltárása és az út helyreállítására vonatkozó tervezési munka talajmechanikai szakértő bevonásával zajlik”. – Ígéretekkel nem lehet feltölteni az árkot – jegyzi meg Rengel László. – Amúgy sem lehet betemetni, hiszen egyrészt elképesztő mennyiségű föld kellene, másrészt a víz újra utat törne magának, vagyis rengeteg pénzért csak ideig-óráig odáznák el a problémát. Ide új töltést kellene építeni híddal vagy sokkal nagyobb áteresszel. De addig érdemben senki sem fog lépni, amíg meg nem egyeznek, egyáltalán kinek kellene tennie valamit. – A terület részben hozzánk tartozik – ismeri el Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója. – A másik fele magántulajdon. És éppen a szántóföldekről lefolyó csapadékvíz felel az erózióért, amit amúgy már évekkel ezelőtt jeleztünk a földtulajdonosnak, illetve különböző hatóságoknak. Mi nem tudunk mit kezdeni a problémával, hiszen nem természetvédelmi, hanem mérnöki feladat a megoldása.
Hasonló választ kaptunk az út fenntartójától, a Magyar Közút Zrt.-től is. – A Barcs-Berzence összekötő út mellett, nem állami és nem a közút területéhez tartozó területeken indult meg korábban talajeróziós folyamat – felelte lapunk kérdéseire a cég kommunikációs osztálya. – Így kárelhárítási beavatkozásra csak az adott terület tulajdonosa jogosult. Társaságunk a problémát már a kezdetektől fogva jelezte a tulajdonosoknak és az illetékes hatóságoknak. 
Ezt a szakaszt nemcsak a két legközelebbi településen élők használják, hiszen Berzence, Somogyudvarhely, Bélavár, Bolhó, Babócsa, Komlósd, Drávaszentes és Barcs számára is fontos lenne, hogy normálisan lehessen közlekedni az egyetlen Dráva-menti úton. Ahol egyébként a tíztonnás korlátozás ellenére meglehetősen nagy a kamion- és teherautó-forgalom: egyfelől Nagyatád felé komoly kerülő Csurgó felől Barcsra, s így Horvátországba jutni, másrészt a közelmúltban feltárt dél-somogyi és dél-baranyai olaj- és gázkutakhoz és sok teherfuvar érkezik. – Ez a vidék amúgy is az ország egyik legszegényebb része – jegyzi meg a heresznyei polgármester – Rengeteg más problémával küzdünk napi szinten, erre még itt van ez is. És ez nekünk tényleg napi gond, hiszen az iskola, az óvoda és a konyha is Vízváron van, vagyis minden nap kétszer erre viszi a gyerekeket az iskolabusz. Hat kilométer a két falu egymástól, ha ki akarnánk kerülni a veszélyes szakaszt, akkor Nagyatád felé vagy hetven lenne… Nem tehetünk mást, így reménykedünk, hiszen ígéretet kaptunk, lesz valamilyen megoldás. Persze pontosan tudjuk, hogy Magyarországon vagyunk…  Mintha csak a polgármester szavait akarta volna igazolni az élet: a gödör ugyan továbbra sincs betömve, de az utóbbi napokban az önkormányzati választáshoz közeledve munkagépek sorakoztak fel, hogy legalább látványra úgy tűnjön, mintha történne valami.

Hivatalosan is borzalmasak a magyar utak

 A Magyar Közút legfrissebb, 2018 decemberi felmérése szerint a 31 583 kilométeres állami közúthálózat 51 százaléka rossz, további 11 százaléka nem megfelelő állapotú – míg mindössze 17 százalék kapott jó vagy megfelelő minősítést az útburkolat állapota szerint. Csak kicsivel jobb a helyzet a nem állami, koncessziós autópályákon (M5, M6), ahol az útburkolat 2-3 százaléka tartozik a két legrosszabb kategóriába, ám ezen sztrádákat fedő útburkolat fele csak „tűrhető” minősítést kapott, vagyis itt is hamarost komoly felújításokra lesz szükség. Úgy tűnik a hivatalos statisztikák szerint is rémes a helyzet a magyar utakon. Már az elmúlt évtizedekben sem költöttek eleget azok karbantartásra, és látva mostanában betervezett kiadásokat, ez a helyzet hosszú évekig, évtizedekig várhatóan nem fog megváltozni. A közel 32 ezer kilométeres közúthálózat ráadásul nem tartalmazza a jóval hosszabb önkormányzati úthálózatot. Ezek az utak még a nagyobb városokban is rossz állapotban vannak, a kis falvakról nem is beszélve. A Magyar Közút adatai szerint míg az országos közúthálózat 31,5 ezer kilométer addig az önkormányzatok további 181,2 ezer kilométernyi autóútért felelősek, s ezen felül karban kell tartaniuk a 3 ezer kilométernyi bicikliutat, valamint a 49 ezer kilométernyi járdát és gyalogutat is. Ugyanakkor a forgalomszámlálási adatok szerint az országos közúthálózat bonyolítja a teljes forgalom 75 százalékát, vagyis ez a 31,5 ezer kilométer kapja a nagyobb terhelést. A kormány ugyan meghirdette a Magyar Falu program keretében a rossz minőségű mellékutak felújítását, de csodát ettől sem szabad várni. A programra ugyanis – Mosóczi László ITM államtitkár elmondása szerint az idén – 50 milliárd forintot szán a kormány erre a projektre, így ebből az idén 165 szakasszon alig 430 kilométer közút újulhat meg. Ha minden évben csak 430 kilométernyi önkormányzati kezelésben lévő utat újít fel az állam, a teljes úthálózat rendbetétele 418 évben fog telni. A forgalom java részét bonyolító országos közúthálózaton 2010 óta összesen mintegy 5500 kilométernyi utat újítottak fel, csaknem 690 milliárd forint értékben, amiből levonható, hogy 2010-2018 között átlagosan 125 millió forintba került egy kilométernyi közút felújítása. Ezzel az 5500 kilométernyi felújítással az országos közúthálózat hatoda újult meg nyolc év alatt, azaz a teljes hálózat rendbetétele a jelenlegi ütem mellett is 40-50 évet vehet igénybe, miközben egy jól megépített, felújított út élettartama 20 év körül van. Papp Zsolt 

Szerző
Témák
Somogy vízmosás

Sorra nyeri a közpénzes munkákat egy ceglédi fideszes szüleinek cége

Publikálás dátuma
2019.10.07. 09:27

Fotó: Google Street View
Károlyék családi vállalkozása három év alatt több mint 1 milliárdért kapott munkákat Ceglédtől.
Kizárólag Cegléd fideszes többségű önkormányzatától nyert el közpénzes munkákat az Elastic’91 Kft., ráadásul egyre nagyobb értékben - írja a Közbeszerzési Hatóság adatai nyomán a 24.hu. A cég tulajdonosai pedig a ceglédi képviselő-testület Fidesz-KDNP-s tagjának, ifj. Károly Ferencnek a szülei. 
Ceglédtől 2016 óta nettó 1 milliárd 56 millió forintnyi megbízást nyert el az Elastic’91 Kft.

A cégtulajdonos édesapa maga is önkormányzati képviselőként dolgozott a településen. A családi vállalkozás évek óta kapcsolatban áll a település önkormányzatával: 1991-es alapítása óta az Elastic takarítja a ceglédi utcákat, azonban az utóbbi években ennél összetettebb feladatokkal is megbízták a céget: az évi 45 millióért vállalta az esővízcsatornák rendben tartását, 159 millióért kerékpárutat épít, valamint további tízmilliókért parkolókat, illetve járdák és más közterületek felújításán is dolgozhat. 2010-ben mindössze 21 millióért vehették meg az önkormányzattól - ami pályázatot sem írt ki - a valamikori Dózsa György laktanya több mint 18 hektáros részét a rajta található épületekkel együtt. A legnagyobb megbízásuk egy nettó 581,8 millió forintos munka, amit 2016. december 29-én nyertek, egyedüli ajánlattevőként: vállalásuk szerint öt évig látják el a város köztisztasági feladatait.
Nem ifj. Károly Ferenc a ceglédi képviselő-testület egyetlen tagja, akinek családja a várossal üzletel: a ceglédi önkormányzat októberben határozott arról, hogy értékesíti az említett laktanyában levő 3000 négyzetméternyi részt, Hörömpő Annamária önkormányzati képviselőként is emellett szavazott. Majd az ő cége adott be ajánlatot, a minimális árért viheti az ingatlant. Hörömpő nem csak a képviselő-testület tagja, ő vezeti a Fidesz ceglédi szervezetét is.
Károly nem válaszolt a céggel kapcsolatos megkeresésekre, és a 24.hu kérdéseire Takáts László polgármester sem reagált.
Szerző
Témák
Cegléd közpénz
Frissítve: 2019.10.07. 10:31