Nagyon megsértődtek a kínaiak, Peking felmondta a testvérvárosi szerződést Prágával

Publikálás dátuma
2019.10.10. 09:59

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Mert Prága is fel akarta mondani.
Peking azonnali hatállyal felmondta testvérvárosi szerződését Prágával, s közölte, hogy megszakít minden hivatalos kapcsolatot a cseh fővárossal - közölte a kínai nagykövetség csütörtökön Prágában. A kínai főváros döntését azzal indokolták, hogy a Prágát irányító koalíció (Kalózpárt-függetlenek) úgymond durván beavatkozott Kína belügyeibe, és szándékosan megsértette a testvérvárosi szerződést. Prága vezetése hétfőn döntött a testvérvárosi szerződés felmondásáról, de a polgármesteri hivatal döntését még a képviselő-testületnek is jóvá kell hagynia. A városvezetés közlése szerint azért határoztak így, mert a kínai fél nem volt hajlandó tárgyalni a szerződés módosításáról. Prága vezetése azt akarta, hogy a dokumentumból vegyék ki azt a bekezdést, amely szerint a cseh főváros elismeri az egy Kína elvet. Peking ezt elutasította. "Reméljük, hogy Prága képviselői mihamarabb tudatosítják hibáikat, és konkrét lépésekkel helyreállítják a lépés negatív következményeit" - olvasható a kínai nyilatkozatban. Peking szerint Prága követelése "sérti Kína alapvető érdekeit Tajvan és Tibet irányában, ami durva beavatkozást jelent Kína belügyeibe, és sérti a partnervárosi szerződést is". Zdenek Hríb, Prága kalózpárti főpolgármestere szerint a kínai fél kijelentéseit, miszerint a testvérvárosi szerződés felmondásának következményeit "megérzi majd" a cseh főváros, fenyegetésnek lehet tekinteni, s mint ilyenek, elfogadhatatlanok. Hasonlóan nyilatkozott Tomás Petrícek cseh külügyminiszter is. Prága és Peking 2016-ban kötöttek testvérvárosi szerződést. A cseh fővárost irányító koalíció élén akkor Adriana Krnácová polgármester állt, aki az Andrej Babis kormányfő vezette ANO mozgalom tagja volt. A testvérvárosi szerződés megkötését a jobboldali ellenzék ellenezte. 
Szerző
Témák
Kína Csehország

Irakba vitték a „dzsihadista Beatles” két tagját

Publikálás dátuma
2019.10.10. 09:02
El Shafee Elsheikh és Alexanda Amon Kotey
Fotó: HANDOUT / AFP
A véreskezű alakulat több az Iszlám Állam több mint 20 európai foglyát kínozta és gyilkolta meg.
Szíriából Irakba szállította át az amerikai hadsereg az Iszlám Állam dzsihadista szervezet két fogva tartott tagját, brit állampolgárokat - jelentette szerdán este több amerikai médium nevük elhallgatását kérő tisztségviselők közlése alapján.
Az MTI összefoglalója szerint a két fogoly, Alexanda Amon Kotey és El Shafee Elsheikh annak a négytagú brit terrorista csoportnak volt a tagja, amelyet - mivel angolul beszéltek - foglyaik Beatles néven emlegettek. A négyből ők ketten maradtak életben. Mindkét férfit a kurd harcosok fogták el idén januárban Észak-Szíriában, majd a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű lázadószervezet börtönében őrizték őket. Az amerikaiak katonák még a török támadások megindulása előtt vették át az őrizetüket, és elszállították őket, azt nem tudni, hogy Irakon belül hova. 
A sajtóértesüléseket a Pentagon (védelmi minisztérium) nem erősítette meg. Ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök a szerda délutáni sajtóbeszélgetésen a Fehér Házban - amikor arra panaszkodott, hogy a Szíriában fogva tartott, európai származású dzsihadistákat az európai országok nem akarják visszafogadni - megjegyezte, hogy a legveszélyesebb terroristákat "kiemelték". Akkor nem kívánta részletezni, hogy ez a gyakorlatban mit jelent. 

Kamera előtt fejezték le áldozataikat

A „Beatles” terrorcsoport tagjai 2014 óta több, mint húsz európai foglyukat gyilkolták meg Szíriában, sokukat előtte megkínozták. Két segélymunkást és hét amerikai, japán, illetve brit újságírót fejeztek le. Áldozataik közt volt például James Foley amerikai újságíró is, akit egy kamera előtt fejeztek le, majd a videót az Iszlám Állam propagandarészlege nyilvánosságra hozta. A The Washington Post információi szerint az Iszlám Állam mintegy 40 leghírhedtebb dzsihadistájának őrizetét vették át az amerikaiak a szíriai kurdoktól. Amerikai lapértesülések szerint Washington nem zárkózna el a két brit terrorista Egyesült Államokban történő felelősségre vonása elől. A The Washington Post úgy tudja: William Barr igazságügyi miniszter feltette az erre vonatkozó kérdést Donald Trumpnak, aki azonnal beleegyezett az Amerikában folytatandó bírósági tárgyalásba. Ehhez az Egyesült Államok illetékeseinek egyeztetniük kell az Egyesült Királyság hatóságaival. 
Szerző

Szabad szemmel: már megint a kormány miatt szégyenkezhet Magyarország

Publikálás dátuma
2019.10.10. 06:44

Nemzetközi sajtószemle 2019. október 10.
Spiegel Magyarország megakadályozta, hogy az EU még a szíriai bevonulás előtt közös nyilatkozatban figyelmeztesse Törökországot. Az ügy kínos az unió számára, és a történtek miatt egyre több tagállam van amellett, hogy külpolitikai kérdésekben el kellene törölni a kormányok vétójogát. A török katonai beavatkozás azért kulcskérdés Európa számára, mert véres háború fenyeget és az újabb menekülthullámot válthat ki. A 28-ak képviselői már elkészítették az állásfoglalás szövegét, hogy felhívják Erdogan figyelmét a következményekre, és a szervezet egyúttal el akarta ítélni az elnök tervét, mármint hogy egymillió szír menekültet telepítene át török területről a szomszédos ország északi részébe. Ám Budapest keresztbe feküdt. A magyar képviselő semmivel sem indokolta a lépést. Pedig addigra már több tagállam kérésére kivették a nyilatkozatból, hogy ha bekövetkezik a támadás, akkor Ankarának következményekkel kell számolnia az EU részéről. A többiek azonban nyomást gyakoroltak Magyarországra, így az tegnap reggel elvileg kész volt elfogadni a dokumentumot. De aztán jött a hír, hogy a török csapatok megindultak, így már időszerűségét vesztette az egész diplomáciai erőfeszítés. Az este ugyan megjelent egy nyilatkozat, csakhogy az vajpuha. A magyar képviselet nem kívánta kommentálni az incidenst. Egy szóvivő egyfajta álhírnek minősítette a blokád vádját. A szövetségesek részéről teljes értetlenségbe ütközött a magyar eljárásmód. A luxemburgi külügyminiszter úgy fogalmazott: nem lehetséges, hogy a magyar kormány sorra megtorpedózza az unió elképzeléseit. Asselborn szerint ha még egy ilyen állásfoglalást sem tudnak elfogadni, akkor a szervezetet még törpének sem lehet nevezni a külpolitikában, hanem egyszerűen nem létezik. Ezért sürgette, hogy az ilyen döntéseket a jövőben többségi szavazással hozzák meg. A követelés egybeesik azzal, amit von der Leyen akar, ám kétséges, hogy el tudja-e érni a célját. Ugyanis ahhoz is az összes tagállam beleegyezése szükséges, jegyezte meg a luxemburgi politikus.
Washington Post/Bloomberg Nem kizárt, hogy kokit kap vasárnap az orbáni populizmus, mert az összefogásnak köszönhetően jól szerepelhet az ellenzék főként Budapesten és ez azután lendületet adhat neki a 3 év múlva esedékes országos választásokra. De az is elképzelhető, hogy nem tud bevenni több nagy várost, akkor pedig a jobboldali európai demagógok európai zászlóvivője alighanem ötödszörre is megszerzi a hatalmat. Orbán Viktor példátlan módon összpontosította saját uralmát, vegyíti a nacionalizmust, a kulturális konzervativizmust és az erős központi irányítást. A vele szemben álló erők a jelek szerint főleg a fiatalabb, liberálisabb városi lakosság körében törtek előre, mert az kevésbé fogékony a miniszterelnök keményvonalas bevándorlás-ellenességére és euroszkeptikus megnyilatkozásaira. Ha most feljönnek ezek a pártok, akkor pénzhez jutnak és láthatóbbá válnak a politikában, így az eredményt ugródeszkául használhatják 2022-ben. Orbán szinte mindent ural: a 24 nagyvárosból 20 tart a kezében és az övé mind a 19 megyei közgyűlés. Szövetségeseié az ország legnagyobb propaganda hálózata, valamint az állami média. 2010 óta a politikus fokozatosan megfosztotta autonómiájától a fővárost és csökkentette a polgármester jogkörét. Az ellenzék Isztanbul példájából merít reményt, hiszen ott sikerült útját állni az autokrata Erdogan jelöltjének. Mindent egybevéve azonban a Fidesz aligha veszítheti el az egész országra kiterjedő erőpróbát. Különösen vidéken nagy a befolyása és a gazdasági eredmények a legyőzhetetlenség látszatát kölcsönzik a kormányfőnek. Ebből a hatalomból csípnének le egy szeletet az ellenzékiek, sikerük esetén. De az igazi küzdelem akkor is csak három év múlva lesz.
Frankfurter Rundschau A vasárnapi lengyel választásoknak az a tétje, bekövetkezik-e az országban a magyar forgatókönyv. Így látja helyzetet egy neves lengyel szociológus és publicista, aki jelenleg Berlinben, a Robert Bosch Akadémián kutat, és akinek cikkei sorra jelennek meg az a legnagyobb amerikai és német lapokban. Slawomir Sierakowski úgy ítéli meg, hogy a PiS sikerében nagy szerepet játszik az ellenzék tanácstalansága: ezek az erők nincsenek jelen vidéken, de még a kormánypárt sajtóját sem olvassák, így azután fogalmuk sincs, mit kellene tenniük. A másik tábor viszont annyira arra az oldalra húz, hogy nem érdeklik a sorozatos botrányok, sőt, azok csak fokozzák elszántságát, mondván, hogy ezek az ügyek a reformokat, és ezzel együtt sok ember helyzetének javítását fenyegetik. A magyar forgatókönyv az abszolút győzelmet jelentené, de még a kétharmad sem kizárt. A felmérések 45 százalékot jósolnak a Jog és Igazságosságnak. Érdekes azonban, hogy sokan még a párt hívei közül sem szeretnék, ha alkotmányozó többséghez jutnának, ám még ez is bekövetkezhet. Ha valóban ez történik, akkor elsősorban a sajtó nézheti meg magát, mert a kritikus részére elhallgattatás vár. Pedig jelenleg a média 60-70 százaléka független, ideértve a fő tévécsatornákat, a négy legfontosabb napilapot, és a két nagy heti folyóiratot. Nem kis részük német, illetve amerikai tulajdonban van és Kaczynski hallgat mind Berlinre, mind Washingtonra. De muszáj rátennie a kezét erre a területre. Utána következnek a kulturális intézmények, az autonóm egyetemek és lezárulna az igazságszolgáltatás átalakítása is. A kérdés az, nem keresztezi-e a közelgő gazdasági válság ezeket az illiberális terveket, beleértve a civil társadalom megzabolázását. Mert ha az beüt, akkor veszélybe kerül a párt hatalma. Lényeges, hogy Varsó ma sokkal kevésbé fél Brüsszeltől. A Bizottság az utóbbi négy évben nem sok irányváltást tudott elérni a lengyel kormánynál, csupán az Európai Bíróság volt képes lefékezni a bíróságok átalakításának egy részét. Vagyis az mutatja meg a dolgok menetét, hogy mi lesz a szabad sajtóval és civil szervezetekkel. Ez a kettő sokkal, de sokkal lényegesebb, mint a gyenge ellenzék.
Der Standard Alighanem megnehezíti az újraválasztást Borkai Zsolt számára a szexbotrány, amelyben prostituáltak mellett sajtóértesülések szerint némi kokain is szerepet játszott. És az sem kizárt, hogy az egész kirándulást állampénzekből finanszírozták. Szakértők úgy gondolják, hogy az ügy hátrányos lehet a Fidesz számára is, hiszen a párt a „család szentségét” hirdeti a propagandában. Amúgy a történteket a városvezető magánügyének minősítette, és nem kívánt semmilyen megjegyzést fűzni azokhoz a vádakhoz, miszerint a politikus korrupció révén jutott sok millió euróhoz jutott kamucégeken keresztül.
FAZ „Tudják, a szokásos államok, Magyarországtól Lengyelországig”. Így válaszolt a német belügyminiszter arra a kérdése, hogy mely tagok nem lesznek jelen ma Brüsszelben, ahol a Bizottság kezdeményezésére a német-olasz-francia-máltai javaslat technikai részleteit vitatják meg a szakértők, vagyis azt, hogy miként osszák el önkéntes alapon a tengeren kimentett menedékkérőket. Egészen pontosan, hogy ki hangolja össze és finanszírozza az áttelepítéseket. Seehofer jelezte ugyanakkor, hogy más kormányok – és itt a spanyolokra és a görögökre utalt -, belpolitikai okok miatt nem tudnak csatlakozni az elképzeléshez. Ausztriában és Belgiumban meg kell várni, hogy megalakuljon az új kabinet. Vagyis e pillanatban igazából csupán Írország, Luxemburg és Portugália támogatja a tervet.
Deutsche Welle Görögország, Ciprus és Bulgária azt akarja, hogy osszák el a menedékkérőket a tagállamok között, és nem kizárt, hogy a három ország ellensúlyt képez a Visegrádi Csoporttal szemben. Az első közös fellépés kedden, az uniós belügyminiszterek luxemburgi ülésén volt,de nem sok esélye látszik, hogy a javaslatot elfogadják, pedig az idő sürget, mert az év első hónapjában több mint 45 ezren szálltak partra a görög szigeteken Törökország felől. Tavaly egész évben 33 ezren érkeztek. Ráadásul a török hadjárat felkorbácsolhatja a menekültáradatot. A migránsok ellen főként a négy közép-európai állam ágál. A görög miniszterelnök lehetetlenségnek nevezte, hogy egyes országok élvezik a schengeni térség minden előnyét, ám még egy-két ezer embert sem hajlandóak befogadni, és a felelősséget a déli tagokra nyomják rá. Micotakisz azt szeretné, ha a kérdést megvitatnák az egy hét múlva kezdődő EU-csúcson. Feltételezhető, hogy a politikus már a közeljövőben szankciókat sürget a négyek ellen, mivel azok elzárkóznak az általuk is vállalt szolidaritástól. Nem tudni persze, hogy mire lesz elegendő Athén, Nicosia és Szófia együttes akciója.
Libération Az újság vitába száll a konzervatív Le Figaro egyik szerkesztőjének véleményével, miszerint a populizmus nem fenyegeti a demokráciát, hanem esélyt kínál annak megújulására, az új népi mozgalmak és a referendumok révén. Laurent Joffrin az ellencikkben elismeri, hogy a mai demagóg szerveződések nem azonosak a tegnapi fasiszta pártokkal. De nyilvánvaló, hogy tendálnak a tekintélyelvűség felé, lásd Magyarországot és Lengyelországot. Azon felül az általuk szorgalmazott migrációs politika nem felel meg annak a hagyománynak, hogy tiszteletben kell tartani az idegenek jogát és méltóságát, márpedig ez a demokratikus kultúra egyik alaptétele. A populista vezérek, akik állítólag újjáalakítják a demokráciát, igyekeznek mentesíteni magukat a törvények hatálya alól, ahogy azt az osztrák nacionalisták csinálták – meg is fizették az árát a választásokon. A briteknél Johnson, aki a parlamenti tradíciókat fenyegeti, illetve Amerikában Trump a leváltás felé tart. Amikor valaki szembeszáll a népfelség elvével és az emberi jogokkal, az magát a szabadság rendszerét tagadja. A nemzeti identitást nem lehet szembeállítani az egyenlőség értékeivel, és a hatalmi ágak egyensúlyával, mert az zsarnoksághoz vezet. Ha a haladó tábor győzni akar, akkor előbb vissza kell szereznie a tömegek támogatását, és bölcsen teszi az elit, illetve a baloldal, ha figyelembe veszi ezt a követelményt. De amikor az maga is a nacionalista retorika területére téved, az fokozza a tekintélyuralmi kockázatokat és nyitva hagyja a kaput a féktelen demagógia előtt, ami azután az emberek ellen fordul.
Reuters A MOL tárgyalásokat folytat a Chevronnal arról, hogy jó kétmilliárd dollárért megveszi az amerikai cég részesedését egy hatalmas azeri olajlelőhelyben. Banki és ipari körök szerint azonban az óriásvállalat és legnagyobb tengerentúli riválisa, az Exxon azon van, hogy a BP által irányított helyi Chirag-Gunashli társaságnak adja el a Kaszpi-tengeren lévő érdekeltséget. Ez azt jelzi, hogy az USA olajgigászai 25 év elhagyják a kaukázusi köztársaságot és inkább ismét a hazai kitermelésre koncentrálnak. A magyar vállalat eredetileg meg akarta szerezni az Exxon részét is, de azután úgy döntött, hogy csak a Chevron része kell neki.  
Szerző