Mise, belga sör, választás - a Várnegyedben észre se lehet venni a voksolókat a turisták között

Publikálás dátuma
2019.10.13. 16:17

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Pedig sokan szavaztak már délutánig, de kevesen laknak a kerületben és nem nagyon van nyoma a felfokozott kampánynak.
Budapest I. kerületében, a Várnegyedben vasárnap délelőtt és kora délután is leginkább csak a villanyoszlopokra felerősített választási plakátok emlékeztettek arra, hogy október 13-án polgármester- és önkormányzati képviselőjelöltek átnedvesedett várják, milyen színekben érik be estére az elmúlt hetek botrányokkal terhelt kampányidőszakának gyümölcse. Talán a mostani volt az idei ősz utolsó kellemes, napsütötte hétvégéje, az utcákat leginkább a turisták dominálták. A kerület hármas számú szavazókörénél, a Budavári Művelődési Háznál legalább negyed óra telik el, mire valaki – egy fiatal anyuka a kislányával – belép az ajtón. Voksolás után nem akart nyilatkozni, és egyébként is siet. Néhány perc elteltével egy túrahátizsákos lány érkezik, ő már közlékenyebbnek bizonyult. Szavazás után vonattal utazik Komáromba, ahonnan barátaival Szlovákiába, a Kis-Fátrába mennek kirándulni. De – mint fogalmazott – kötelességének érezte, hogy mielőtt elutazik, leadja a voksát; mégpedig az ellenzéki összefogás jelöltjeire. – Nincs különösebb bajom a mostani polgármesterrel, de magától a Fidesztől undorodom – mondta. A Várkerület polgármestere a fideszes Nagy Gábor Tamás, aki 1998 óta ötödik ciklusát töltötte a kerület élén. Kihívója az ellenzéki összefogás színeiben V. Naszály Márta. Bár a képviselőtestület nagyját is kormánypárti képviselők adták eddig, egy szeptemberi felmérés alig két százalékos különbséget mért a két polgármesterjelölt mostani támogatottsága között. 
Útban a következő szavazóhelyiség felé, a Bem rakparton egy nagyobb csoportosulás tűnik fel. Kiderült: egy külföldi turistacsapat állt meg pihenni egy helyi kocsma előtt, ahol 130 féle belga sört kínálnak. Az utca túloldalán egy friss házaspár fotózkodott a Lánchíddal a háttérben; továbbra sem érezni, hogy a tavaly áprilisihoz hasonló „rendszerváltó” hangulat uralkodna a kerületben. A Batthyány Lajos Általános Iskola előtt is várjuk a szavazókat, de csak a portás jön ki egy cigarettára. – Hát, nincsenek bent megfeszülve, de azért jönnek az emberek. Vagy százan, százötvenen biztosan voltak már – mondja. Egy középidős és egy fiatalabb férfi lép be az iskola kapuján, távozásukkor megszólítjuk őket. Azt nem akarják elárulni, kit támogatnak, de talán nem nehéz kitalálni abból, hogy szerintük minden rendben van a kerületben. A Fő utcán sétálva, a közeli Szent Ferenc sebei-templomból a vasárnapi mise hangjai szűrődnek ki. Végéhez közelít az istentisztelet; megvárjuk, hátha szóba áll velünk egy-két istenfélő állampolgár.  
Először egy idős, jól öltözött házaspár lép ki a kapun, és meglepően közlékenynek bizonyultak. Már a mise előtt elmentek szavazni, Nagy Gábor Tamásra és csapatára húzták az ikszet. – Mit szólnak a győri fideszes polgármester, Borkai Zsolt szexbotrányához? – kérdeztük. – Ha tényleg úgy történt, akkor gyalázat – válaszolta az asszony. Bár magukat a felvételeket sem ő, sem a férje nem látta, mindketten elfogadhatatlannak tartják, hogy egy magát kereszténynek valló ember „ilyen dolgokat” műveljen. Szerintük mindez árthat a Fidesznek, de kitartanak amellett, hogy ez csak egy elszigetelt eset, „a fideszesek többsége biztos, hogy nem ilyen”. – A mi polgármesterünktől nincs félnivalónk, az egy tisztességes ember – tette hozzá a néni. Rákérdeztünk arra is, tudnak-e mondani valamit a harmadik polgármesterjelöltről, az utolsó pillanatban bejelentkezett, függetlenként induló Jakab-Novák Eszterről, akiről korábban a 168 Óra derítette ki, hogy egy kis egyesület, a fiatal műugrókat képző LUNDA Szabadidő Sportegyesület elnöke. Nem nagy meglepetésünkre nem tudtak. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint az I. kerületben 21,5 ezer a választópolgárok száma, akik összesen húsz szavazókörben voksolhatnak. Ezt  nem kedvesen meg is tették: délután három a kerületiek több mint negyven százaléka már szavazott, ez jóval magasabb az országos, de még a budapesti átlagnál is.
Szerző
Frissítve: 2019.10.13. 16:34

Mészáros Lőrincet és a kormányt támadja a pécsi Fidesz, persze nem úgy gondolták

Publikálás dátuma
2019.10.13. 16:07

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Így próbálnak ártani az ellenzéki polgármesterjelöltnek.
A pécsi erőmű fatüzelésének, és az abban vezérigazgatóként közreműködő Péterffy Attilának (a megyeszékhely ellenzéki polgármesterjelöltjének) támadására húzta fel a választási kampányt a helyi Fidesz. Ezzel azonban a kormánypárt telibe találta az Orbán-kormány energiapolitikáját, és a legnagyobb faégetőt, Mészáros Lőrincet. Péterffyre az „erdőégető” jelzőt igyekszik ráaggatni a fideszes pártsajtó, azzal érvelve, hogy 2015-ig tartó vezérigazgatósága alatt az erőműben rengeteg fát tüzeltek el. Ez legalábbis sajátos annak idejében, hogy az energiatermelő üzemet Páva Zsolt, a város Fideszes polgármestere négy évvel ezelőtt éppen Péterffy Attila társaságában, Hoppál Péter, a kormánypárt országgyűlési képviselője társaságában nyilvánította „zöld erőműnek”, kijelentve: „Pécs megpályázza az Európa Zöld Fővárosa címet, a felkészülés folyamatában pedig hangsúlyos tény, hogy a pécsi erőmű nem használ fosszilis energiahordozókat”. Mint akkor a polgármester elmondta: „Az erőműben 2004 óta tüzelnek fát és faaprítékot, akkor még a szenet leváltó földgáz mellett történt mindez. Tavaly óta kizárólag biomassza alapon működnek. 2004 óta töredékére esett vissza a fatüzelés, nőtt az erdőben keletkező fahulladék felhasználása, s természetesen jókora mennyiségben tüzelnek el szalmát és más mezőgazdasági hulladékot”.
A pécsi erőmű ezzel a gyakorlattal nincs egyedül: az Orbán-kormány – a szélerőművek betiltásával és a napelemek megadóztatásával – mindent arra a lapra tett föl, hogy az uniós megújulóenergia-előírásokat Magyarország döntően az egykori szenes erőművek fatüzelésre történő átállításával fogja elérni. Mi vállaltuk az EU-n belül az egyik legalacsonyabb, mindössze 14,6 százalékos zöldenergia-részarányt, amit – mivel a szélenergia minimális részesedése 2010 óta nem változott, a napenergia pedig a büntetőadó következtében uniós szinten nálunk bővül a leglassabban (Ausztriában a tavalyi éves növekmény nagyobb, mint nálunk a teljes naperőmű-kapacitás) - háromnegyed részben fafűtéssel teljesítünk. (A statisztikák szemérmesen a „biomassza” fogalmat használják, ez azonban a valóságban főleg fát és faaprítékot – kisebb részben mezőgazdasági hulladékot – jelent.) Vagyis aki az amúgy valóban megkérdőjelezhető hasznosságú fatüzelést támadja, az az Orbán-kormány energiapolitikájával megy szembe. Nem utolsósorban pedig a főoligarcha Mészáros Lőrinccel, akinek Mátrai Erőműve (Paks után az ország második legnagyobb erőműve) a legnagyobb hazai biomassza (és így erdő-) égető, cégbirodalmának egyik tagja, a Geosol pedig a piacvezető biomassza-fűtőanyag előállító.

A választók 34,69 százaléka szavazott délután háromig

Publikálás dátuma
2019.10.13. 15:58

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ez több mint 2,7 millió voksot jelent. Budapesten közel félmillióan szavaztak.
A szavazásra jogosultak 34,69 százaléka, 2 784 346 szavazó járult az urnákhoz  vasárnap délután három óráig - idézi az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatait.
  A fővárosban a szavazók 36,37 százaléka, 497 525 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig. A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 38,19 százalék, ami 79 721 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt: 30,11 százalék, 130 455 szavazó.

Csak 2006-ban szavaztak ennél többen

Az 1998-as önkormányzati választáson 29,62 százalék, a 2002-es választáson 34,66 százalék szavazott 15 óráig. A 2006-os önkormányzati választáson a választásra jogosultak 34,77 százaléka, kilenc évvel ezelőtt 31,47 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 30,11 százalék voksolt 15 óráig.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt: Baranya megye                35,64 százalék    111 165 szavazó Bács-Kiskun megye         30,71 százalék    130 130 szavazó Békés megye                     34,88 százalék    100 078 szavazó Borsod-Abaúj-Zemplén megye       38,04 százalék    202 484 szavazó Csongrád megye              37,18 százalék    124 863 szavazó Fejér megye                      33,98 százalék    117 512 szavazó Győr-Moson-Sopron megye          32,75 százalék    121 394 szavazó Hajdú-Bihar megye          30,11 százalék    130 455 szavazó Heves megye                     37,74 százalék     91 927 szavazó Jász-Nagykun-Szolnok megye      32,58 százalék     99 744 szavazó Komárom-Esztergom megye         31,1 százalék      77 527 szavazó Nógrád megye                 38,18 százalék     60 653 szavazó Pest megye                       32,39 százalék    335 436 szavazó Somogy megye                36,63 százalék     94 957 szavazó Szabolcs-Szatmár-Bereg megye     36,4 százalék     164 910 szavazó Tolna megye                    35,33 százalék     65 056 szavazó Vas megye                        38,19 százalék     79 721 szavazó Veszprém megye             34,71 százalék     99 716 szavazó Zala megye                      34,22 százalék     79 093 szavazó         
Szerző
Frissítve: 2019.10.13. 16:00