Borkai Zsolt;

2019-10-17 09:22:59

Mátyás király reinkarnációja

Napok óta a győri fideszeseken röhögök. Borkai Zsolt hátat fordított nekik, meztelen seggel a képükbe fingott, ezek meg rohantak, hogy őrá szavazzanak. Tizenhét ezer ember. Mátyás király fele ennyi katona élén vonult be Bécsbe, ennek folyományaként Ausztria uralkodójának tekintette magát, és fölvette az osztrák hercegi címet. Mit csinált volna, ha nem 7-8 ezer, hanem 17 ezer fegyveres kíséri? Orgiát például aligha. Ez már ötszáz éve is kínos lett volna a keresztény kurzus számára.

Kivéve persze Győrt. 

Furcsa egy város ez. Az egyetlen település az országban, ahol Napóleon császár személyében maga a hegeli világszellem is megszállt egy éjszakára, és az ilyesmi egy kisváros életében nem múlik el nyomtalanul. Azon igéző éjszaka óta ezek a győriek különös anyagból vannak gyúrva, főleg az a 17 ezer keresztény fideszes, aki azóta is a világszellem igézetében él, s akin emiatt napok óta röhögök. Hiszen ezek a szegény győriek vélhetően nem is Borkaira szavaztak, hanem újra fölesküdtek a legkegyelmesebb és legjóságosabb Orbán Viktorra, és az ő keresztényien szabad országára. Elképzelem az arcukat, ahogy a szavazófülkében behúzzák az ikszet a kurvapecér neve mellé, s közben arra gondolnak, hogy a picsába a migránsokkal, a buzikkal, a drogosokkal, Brüsszellel, Sorossal, a komcsikkal és Gyurcsánynéval, nekünk akkor is a legkegyelmesebb és legjóságosabb Orbán Viktor kell, ha 2010 óta folyton a képünkbe fingik. Tizenhét ezer elszánt ember. Egy egész fanatikus hadsereg.

Orbán Viktorról a legmámorosabb hívei úgy vélik, hogy Mátyás óta nem volt ily dicső királyunk, s ez a párhuzam mindenképpen áll, ha tekintetbe vesszük, hogy Mátyás annak idején milyen arcpirító módon alázta évtizedeken át az ország népét, ami alatt akkoriban csak a nemességet értették. A király 1478-ban úgy hívott össze országgyűlést, hogy a napirendi pontokat nem közölte előre, a legkegyelmesebb és legjóságosabb úr mindössze annyit írt, hogy az ország rendjei hivatva lesznek mindazt megtenni, amit az ország tekintélye és java (értsd: maga Mátyás) követel. Ismerős hang. 

Természetesen a rendkívüli adóemelés volt napirenden, amit a legkegyelmesebb és legjóságosabb úr kérésére a rendek „önként” megszavaztak, méghozzá öt évre előre, egyúttal tudomásul véve azt a szomorú tényt, hogy emiatt a következő öt évben a legkegyelmesebb és legjóságosabb úr nem fogja összehívni az országgyűlést. Minek is, ha a rendkívüli adó már ki van vetve? Ráadásul a rendek „javaslatára” azontúl a vármegyei gyűléseket és törvényszékeket se tartották meg. Nincs rá pénz, ez volt az indok. Úgyhogy a rendek azzal a legalázatosabb és hódolatteljes kérelmükkel esedeztek a felséghez, hogy hűséges szolgálataikat és országunk pusztulását tekintetbe véve a felség módját ejteni méltóztassék, hogy az ország némiképpen föllélegzeni bírjon és erőhöz juthasson.

Mátyás azonban nem méltóztatta ennek módját ejteni, amit azzal jelzett, hogy erre a nagy horderejű országgyűlésre még csak el se ment.

Ez is olyan ismerős valahonnan.