Merkel: Aki figyelmen kívül hagyja a demokratikus normákat, nem várhatja el, hogy nyakló nélkül hasznot húzhasson Európából

Publikálás dátuma
2019.10.18. 07:16

Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
Az EU-ban nem csupán szabadságjogok, hanem kötelességek is vannak – hangsúlyozta a német kancellár.
Angela Merkel ragaszkodik ahhoz, hogy a következő uniós pénzügyi időszakban attól függően adjanak EU-s támogatást a tagországoknak, betartják-e azok a jogállami elveket – írja a Die Zeit. A lap szerint nyilatkozatában a német kancellár kifejtette: számára ez a legfőbb szempont a 2021-27 közötti időszak büdzséje kapcsán. Merthogy az EU-ban nem csupán szabadságjogok, hanem kötelességek is vannak. És aki figyelmen kívül hagyja a demokratikus normákat, az a jövőben nem várhatja el, hogy nyakló nélkül hasznot húzhasson Európából. A lap magyarázatul hozzáteszi, hogy ezzel a többi közt a magyar és a lengyel kormánnyal fennálló vitára utalt. A politikus jelezte azt is, hogy küszöbön álló hétéves periódusban visszatérítést akar, mert a brit kilépés miatt várhatóan jelentősen megugrik a német közösségi hozzájárulás összege. Egyben kitart amellett, hogy a befizetések mértékét ne emeljék fel a GDP mostani, 1 százalékos szintjéről. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az unión belül az erőforrásokat a migráció, a klímavédelem, az innováció, valamint a kül- és védelempolitika javára csoportosítsák át. Ez azonban nem jelentené azt, hogy kevesebb jutna az elmaradt területek támogatására.   
Szerző

Súlyos bandaháború tört ki egy mexikói nagyvárosban, miután letartóztatták El Chapo fiát

Publikálás dátuma
2019.10.18. 07:03

Fotó: STR / AFP
A belvárosban teherautókról felfegyverzett civilek lőnek egymásra, egyesek kisteherautókra, pick-upokra szerelt géppuskákkal járják az utcákat.
Komoly bandaháború tört ki az egyik mexikói állam fővárosában, Culiacánban – jelentette helyi idő szerint még csütörtökön a sajtó. A Riodoce rádióadó arról számolt be, hogy
a belvárosban teherautókról felfegyverzett civilek lőnek egymásra délután, fényes nappal.

A jelentés szerint a félautomata fegyverek között nagy kaliberűek is vannak.
Egyesek kisteherautókra, pick-upokra szerelt géppuskákkal járják az utcákat, valamint robbanások is hallatszanak.

A 750 ezres lakosú Culiacán Sinaloa állam fővárosa. Az államban működik a Sinaloa kábítószer kartell, amelynek a vezérét, Joaquin „Chapo” Guzmant az Egyesült Államokban tartják fogva, miután életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A mexikói belbiztonsági erőket mozgósították, és összeült a kormány válságstábja is. Sinaloa kormányzója az eddig tapasztalt egyik legsúlyosabbnak minősítette a helyzetet, és felszólította a lakosságot, hogy keressen menedéket. Azt egyelőre nem tudni, hogy hányan vesznek részt a lövöldözésben, és hogy vannak-e áldozatok. Egyes források szerint
a háborúskodás amiatt tört ki, hogy a hatóságok letartóztatták Ovidiót, a drogbáró fiát.

Az elfogása tényét hivatalosan is megerősítették.
Szerző

Szíriai tűzszünetről egyezett meg Ankara és Washington

Publikálás dátuma
2019.10.17. 21:48
Mike Pence
Fotó: ADEM ALTAN / AFP
Lényegében elérte célját Erdogan, sikerült egy több mint 30 kilométer mély sávot elfoglalnia a török-szír határon, ahonnan 5 napja van kivonulni a kurdoknak.
Az Egyesült Államok és Törökország Észak-Szíriára vonatkozó tűzszüneti megállapodást kötött - jelentette be Mike Pence amerikai alelnök csütörtökön Ankarában, miután Recep Tayyip Erdogan török államfővel egyeztetett. Azt írja az MTI, Pence szerint
Törökország beleegyezett egy 5 napos tűzszünetbe, hogy lehetővé tegye a szíriai kurd csapatok visszavonását a szíriai-török határról.

A fegyvernyugvásért cserébe - amit Ankara nem kíván tűzszünetnek hívni, minthogy terroristának bélyegzi ellenfeleit - Pence szerint Washington nem vezet be újabb szankciókat Törökországgal szemben, írja a Reuters. Ha a török hadműveletek véget érnek, Donald Trump amerikai elnök döntésének értelmében a jelenlegieket is visszavonják.
Az egész offenzívát lehetővé tevő Donald Trump amerikai elnök blogján úgy üdvözölte a bejelentést: "Köszönöm, Erdogan! Életek millióit sikerült megmenteni!". Erdogan a nap folyamán a Pence vezette amerikai küldöttséggel tárgyalt. Trump abban a reményben küldte Ankarába az amerikai alelnököt, hogy sikerül tűzszünetet kieszközölnie a török és kurd erők között Északkelet-Szíriában.
Mindezzel gyakorlatilag el is érte célját Erdogan, foglalja össze a történteket a Reuters: a török-szír határ mentén sikerült egy több mint 30 kilométer mélységű sávot ellenőrzése alá vonnia. Onnan a kurdok kivonulnak, és azt - mint az az amerikai-török nyilatkozatból kiderül - elsősorban a török hadsereg felügyel majd. A kurdoknak át kellene adnia nehézfegyvereiket is, állásaikat pedig megsemmisítik. Egy névtelenséget kérő török tisztségviselő a hírügynökségnek úgy fogalmazott,
a találkozón Ankara "pontosan azt érte el, amit akart".

A nyolcadik napja tartó "Béke Forrása" nevű offenzíva humanitárius krízishez vezetett, mint arról az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja tájékoztat: csütörtökre több mint 300 ezer ember kényszerült elmenekülni a régióból és 72 civil vesztette életét - köztük 21 gyerek, valamint 3 ember, akit az Ankarához hű paramilitáris fegyveres csoportok egész egyszerűen kivégeztek. A megtámadott Szíriai Demokratikus Erők (SDF) katonai vesztesége 224 személy, a török oldalon harcoló Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) milícia vesztesége 183, a török hadseregé pedig 9.
A kurdok korábban azt is bejelentették, hogy kénytelenek voltak feladni harcukat az Iszlám Állam terroristái ellen. A már elfogott terroristák közül legalább ezren meg is tudtak szökni a török offenzívának köszönhetően. Erdogan támadása megindulásakor a Washington által cserben hagyott korábbi nyugati szövetséges SDF kénytelen volt Bassár el-Aszad rezsimjéhez közeledni. Aszad hadserege szerdán indult el átvenni a határ védelmét az SDF-től. Ankara lépését korábban az Arab Liga is elítélte, minthogy az sérti egy arab ország területi egységét, de még Irán is békítőként kísérelt meg fellépni.

Ankara Moszkvával is megegyezett

Az orosz elnök szíriai különmegbízottja és a török elnöki szóvivő az MTI tudósítása szerint szintén csütörtökön állapodott meg arról, hogy Ankara és Moszkva továbbra is együttműködik Szíria területi épségének ügyében. Ugyanakkor a megegyezés szerint meg kell előzni minden olyan fenyegetést, amelyet a terrorszervezetek jelentenek Szíria területi épségére - és a török fél a terrorszervezetek közé sorolja nem csak a szakadár Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), de a szerintük ahhoz tartozó Népvédelmi Egységek (YPG) észak-szíriai kurd milíciát és a Demokratikus Egység Pártja (PYD) észak-szíriai kurd politikai pártot is.

Bár a szíriai polgárháborúban Törökország a mérsékelt ellenzéki milíciákat, Oroszország viszont a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerőket támogatja, a felek az asztanai (nur-szultani) béketárgyalások keretében 2017 januárja óta keresik a politikai megoldást a konfliktusra.  A csütörtöki török-orosz megbeszélésre már azután került sor, hogy a damaszkuszi rezsim és az észak-szíriai kurdok vasárnapi egyezségét követően a kormányerők bevonultak egyes észak-szíriai területekre, hogy megvédjék azokat a török katonai akcióktól, és átvegyék a szíriai-török határ ellenőrzését a kurd milíciáktól. A szóban forgó térségek között van Manbídzs és Kobane is, ahová Törökország a korábbi tervei szerint ki akarta terjeszteni a hadműveletét az YPG jelenléte miatt.
Ráadásul az orosz védelmi minisztérium a napokban azt közölte: a szíriai és a török hadseregek között orosz katonai rendészek járőröznek. 

Erdogan jövő kedden Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fog tárgyalni Szíria ügyében. Mike Pence valamivel a török-orosz találkozót követően járt Erdogannál.

Szerző
Frissítve: 2019.10.17. 21:55