Kérdés, hogy a kormány pénzügyi karanténba zárja-e a budapesti győzteseket

Tisztább levegő és közélet, rászorulók támogatása, stadionstop, közösségi részvétel – erre készül a főváros új vezetése.

Büfékocsi nem kell, más hozzáállás igen! – még augusztus végi kampánynyitóján mondta ezt Karácsony Gergely, amikor szóba került, hogy miért van hőség a BKV-járatokon, és hogy Tarlós mivel ütötte el korábban a kérdést. Az új főpolgármesternek tervei bőven vannak, a pénzügyi mozgástér viszont szűk, és azt sem tudni, hogy a kormány mennyire akar bosszút állni a fővároson a múlt vasárnapi ellenzéki győzelmekért.

– Már a közgyűlés első napján néhány fontos területen szükség lenne változásra – üzente a voksolás előtti napon az új főpolgármester. Eszerint végrehajtanák az antikorrupciós szervezetek ajánlását, aminek része, hogy a költségvetést az állampolgárok számára is követhető módon mutassák be. Kihirdetnék a klímavészhelyzetet és létrehoznák a „főkertészi pozíciót”, továbbá átalakítanák a fővárosi önkormányzat működését, megnyitnák az emberek előtt a parkot, amely jelenleg a fővárosi politikusok parkolóhelye.

Az első lépések között egyetlen olyan elem van, amelynek komolyabb pénzügyi hatása lenne: ingyenessé tennék a budapesti tömegközlekedést a regisztrált álláskeresők, valamint a 14 éven aluliak számára.

Az új városvezetés a bevételi oldalhoz is hozzányúlna. Karácsony a kampányban felvetette, hogy bevezetné az 500 millió forintnál drágább ingatlanokra vonatkozó „Tiborcz-adót”, enyhítendő a fiatalok lakásproblémáit. De felmerült, hogy többet fizethetnek például a jövőben az óriásplakátok vagy a kaszinók, és komolyan dolgozik az ellenzék azon is, hogy az EU-ból közvetlenül – a kormány kikerülésével – juthatnak forráshoz a városok. Kormányzati jóváhagyás nélkül hitelt nem tud felvenni az egyre inkább eladósodó Budapest, így most nincs sok mozgástere.

Karácsony Gergely fűtési támogatást ígért a rászorulóknak, és bejelentette: „az én városomban addig nem épül új stadion, míg nincs minden kerületben CT-berendezés”. A fővárosnak elvben eddig is joga lett volna megvétózni az értelmetlen beruházásokat. Az alapvető probléma az, hogy a fővárosban megtermelt GDP 2 százaléka marad Budapestnél – tehát száz forintból kettő (Berlinben az arány 22 százalék). Ha ez a 2 százalék 3-4 lenne, akkor Budapest uniós támogatások nélkül is működne. Persze ehhez a kormány partnerségére vagy még inkább kormányváltásra lenne szükség. Ezért első körben inkább a szimbolikus lépések kerülhetnek elő. Például az a terv, hogy Karácsony „kisöpörné” a gyűlöletpropagandát az aluljárókból és betiltaná a Lokál című lap osztogatását. Érdekes kérdés, mi lesz az aluljárók tervezett lezárásával (a választás előtt néhány héttel született döntés arról, hogy kilenc fővárosi aluljárót lezárnak az éjszakai időszakban, hogy azt a hajléktalanok se használhassák).

– Az önkormányzat kikéri majd az itt élők véleményét minden fontos kérdésben. Más lesz a hangulat, az emberek azt érzik, hogy Budapest róluk szól – ígérte, akkor még csak jelöltként, az új fő. Például a sokat emlegetett dugódíjról is megkérdezné a budapestieket, mégpedig a stockholmi példa alapján: az ideiglenes bevezetés után a végső szó a lakóké lenne. A cél, hogy minél több budapestit bevonjanak a döntésekbe, és hogy a főváros – Karácsony szavaival – „olyan legyen, mint a mesebeli Hulk: nagy, zöld és erős”