ZDF: Orbánnak most már döntenie kell, kivel van, különben még a végén kirakják a magyarokat az EU-ból

Publikálás dátuma
2019.10.21. 06:41

Fotó: AFP
Nagyon nem tetszik az Unióban a török invázió támogatása
Hogy a magyar kormány támogatja Észak-Szíriában a török inváziót, az megkérdőjelezi az ország EU-tagságát - nyilatkozta a ZDF-nek, a német közszolgálati televíziónak a német uniópártok helyettes frakcióvezetője. Johann Wadephul az igen éles hangú állásfoglalásban kifejtette, hogy a magyar vezetésnek meg kell tanulnia csapatban játszani és most döntenie kell. Az ugyanis nem járja, hogy csak a pénzt veszi fel. Ki kell vennie a részét abból, hogy a szervezet erős legyen. Ám a szövetségesek jó ideje nem ezt látják, ezért most nyomást kívánnak gyakorolni az Orbán-kabinetre. Így annak le kell tennie a garast, ám ha nem hajlandó beállni a sorba, akkor azzal kerül szembe, hogy el kell hagynia az uniót.
Szerző
Frissítve: 2019.10.21. 14:52

Másfél millióan vonultak utcára Libanonban

Publikálás dátuma
2019.10.20. 21:47

Fotó: Mahmut Geldi / AFP / Anadolu Agency
A kormány lemondását követelik a tiltakozók.
Megszorításellenes tiltakozók özönlötték el az utcákat vasárnap, sorozatban már a negyedik napja Libanonban a kormány lemondását követelve a gazdasági nehézségek miatt. A helyi tévétársaságok jelentései szerint az ország 4,5 millió lakosából 1,5 millióan vonultak az utcákra. Hiába mondott le szombaton a Libanoni Erők nevű keresztény párt négy minisztere, a tiltakozók kitartanak. Válid Dzsumblatt, a drúz kisebbség vezetőjének pártja politikusai vasárnap bejelentették, hogy nem mondanak le, és végrehajtják a reformokat a gazdasági nehézségek felszámolása érdekében. Szaad Haríri miniszterelnök pénteken 72 órát adott a kormányában részt vevő pártoknak, hogy megállapodjanak arról, hogyan oldják meg az országot sújtó gazdasági problémákat.
Kormányzati források vasárnap este azt közölték a Reuters hírügynökséggel, hogy a miniszterelnök elfogadta a reformcsomagot, amelyet hétfőn a kormányülésen hivatalosan is jóváhagynak. A javaslat a politikai vezetők fizetésének 50 százalékos csökkentését irányozza elő, valamint azt, hogy a bankoktól 3,3 milliárd dollárnyi hozzájárulást vár, hogy a jövő évi költségvetés csaknem egyensúlyba kerüljön. Emellett privatizálják a távközlési szektort, és reformot hajtanak végre a hosszú ideje nehézségekkel küzdő áramszolgáltatásban. A csomag adóemelést nem tartalmaz. A tömegmegmozdulásokat az váltotta ki, hogy a kormány adót akart kivetni a Whatsappon kereszült indított hívásokra. A tüntetők jelentős része viszont azt követeli, hogy a Haríri-kormány mondjon le, és szakértői kormány vegye át az ország irányítását. Megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy a Haríri-kormány lemondása esetén valószínűleg politikai vákuum és instabilitás alakulna ki a közel-keleti országban.
Szerző

A Svájci Néppárt kapta a legtöbb voksot a parlamenti választáson

Publikálás dátuma
2019.10.20. 20:32
A Svájci Néppárt elnöke, Albert Rosti nyilatkozik az újságíróknak
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP or licensors
A baloldali Zöldek megelőzhetik a leköszönő kormánykoalícióban részt vevő Kereszténydemokrata Néppártot.
A jobboldali, EU-ellenes Svájci Néppárt (SVP) kapta a legtöbb szavazatot, és előretörtek a zöldpártok a Svájcban vasárnap tartott parlamenti választáson a helyi közszolgálati televízióban közölt előrejelzések szerint - írja az MTI. Az SVP az előrejelzések szerint a voksok 26,3 százalékát kapta, 3,1 százalékponttal kevesebbet, mint a négy évvel ezelőtti választáson. Csökkent a második helyen befutó szociáldemokraták támogatottsága is, 2,3 százalékponttal 16,5 százalékra. Veszítettek szavazókat a harmadik helyre esélyes liberálisok is, a választók 15,2 százaléka szavazott rájuk, ami 1,2 százalékponttal marad el a 2015 októberében elért 16,4 százaléktól. Jelentős mértékben megerősödtek viszont a kampányuk középpontjába a klímakérdéseket helyező pártok. A klímaváltozás meghatározó témája volt a kampánynak, miután Svájc gleccsereinek 10 százalékkal zsugorodtak az elmúlt 5 évben. A baloldali Zöldpárt 5,6 százalékponttal tudta növelni támogatói számát, és a voksok 12,7 százalékára számíthat. A Liberális Zöldek 7,6 százalékot kaphattak, ami 3 százalékponttal több mint négy évvel ezelőtt. A két zöldpárt még soha nem kapott ennyi voksot. A baloldali Zöldek ezzel az eredménnyel megelőzhetik a leköszönő kormánykoalícióban részt vevő Kereszténydemokrata Néppártot, amely a voksok 12 százalékát szerezte meg. A két zöldpárt ennek dacára váhatóan nem fog bekerülni a kormányba, amelynek posztjait az elmúlt 60 év jelentős részében az SVP, a szociáldemokraták, a liberálisok és a Kereszténydemokrata Néppárt osztotta fel egymás között. A svájci politikai hagyományok értelmében zöldpárti politikusok akkor kaphatnak helyet a kormányban, ha még egy választáson jól szerepelnek.
Szerző