Karácsonynak több eszköze is lehet a Liget-projekttel szemben, egy sor épületnek nincs érvényes építési engedélye

Publikálás dátuma
2019.10.21. 09:58

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Amellett, hogy még nem zárult le számos per a Városligetbe szánt épületekkel kapcsolatban, egy rendeletmódosítás is esélyt adhat az új főpolgármesternek.
Az Mfor információi szerint a budapesti Városligetben épülő vagy oda tervezett épületek közül a Néprajzi Múzeum és az Új Nemzeti Galéria építési engedélyének ügyében jelenleg is folyik per, de a volt Közlekedési Múzeum helyére épülő Magyar Innováció Háza, a Dózsa György úti Mélygarázs és a Hermina úti garázs sem rendelkezik érvényes építési engedéllyel. A fenti perek állásáról a portál információja szerint Karácsony Gergely fővárosi főpolgármester részletes összegzést kapott - aki ezen túl egy rendeletmódosítással is megakaszthatja a park beépítését.
Karácsony többek közt a Városliget beépítésének leállítását ígérte kampánya során, amivel kapcsolatban megválasztása után úgy fogalmazott: cél, hogy "új épület, amelynek még nincs hatályos építési engedélye, az ne is kapjon". A múzeumi negyedet építő Városliget Zrt. viszont közleményben állította, hogy a Liget Budapest projekt valamennyi eleme végrehajtható építési engedéllyel rendelkezik. A projekt leállítására az ad mégis esélyt, hogy a Civil Zugló Egyesület korábban összesen hat épület esetében indított pert, melyek építési engedélyeit az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt hatályon kívül helyezte a bíróság, és új eljárás lefolytatására utasította az illetékes Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi építésügyi és örökségvédelmi osztályát. A Kosztyu Anikó vezette építési osztály – a kiemelt beruházások egyik kijelölt engedélyező hatósága - ezekről rendre olyan új határozatokat adott ki, amelyben gyakorlatilag megismételte az első döntések rendelkezéseit. A civil egyesület pedig ezeket is megtámadta. Erre utalt Karácsony Gergely, amikor azt állította, hogy a zuglói önkormányzat kapott egy függő hatályú határozatot, mely szerint
az egyik épület építési engedélyét megtámadták a bíróságon és a Néprajzi Múzeumnak nincs engedélye. Más információk szerint a Városligeti Színház sem rendelkezik jogerős építési engedélyekkel.

De az Mfor szerint akad más út is a Városliget Zrt. terveinek akadályozására. 1990 és 2015 között a park hasznosításáról a Fővárosi Önkormányzat illetékes bizottsága döntött, és a kérelmezők többségét a növényzet védelmére hivatkozva visszautasította. A Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés 2015-ben egy rendeletmódosítással kivette a Városligetet a zöld területekre vonatkozó korlátozások alól, a terület hasznosítását átengedte a Városliget Zrt.-nek, mely aztán sosem látott mennyiségű rendezvényt szabadított a parkra. 
Az új Fővárosi Közgyűlés mindezt a rendelet eredeti tartalmának visszaállításával megakadályozhatná.

A Liget projekt bírálói szerint valójában nem is múzeumi, hanem szórakoztató negyed épül. Az új épületek java részét nem kiállítóhelyek, hanem kávézók, boltok, különféle konferenciatermek, egyéb funkciójú terek foglalják el. De ezen túl is számos vendéglátóipari egység lesz a Ligetben.
Szerző

Tízmilliárdos fejlesztések után még mindig arzénes víz folyik a csapból

Publikálás dátuma
2019.10.21. 08:47
Képünk illusztráció
Fotó: Joe Raedle / Getting Images
Közpénz-milliárdokat égetett el a hiábavalónak tűnő fejlesztés a 85 legszennyezettebb vizű településből 70-ben.
A KSH közelmúltban megjelent Környezeti helyzetkép, 2018 című kiadványában látható egy térkép, amely az ivóvizek arzén-szennyezettségét mutatja be. Ám mint a G7 kiszúrta, a 85 település vagy településrész közül, ahol az egészségügyi határértéket elérő, illetve afölötti legmagasabb arzénszennyezettséget mérték, 70-ben már lezárult az ivóvízhálózat fejlesztése, aminek pont ezt a problémát kellett volna orvosolnia.
A WHO egészségügyi világszervezet 1993-ban határozta meg 10 mikrogramm/literben az arzén egészségügyi határértékét: efölött annak jelenléte az ivóvizekben veszélyes, többek közt hosszú távon rákkeltő. Ezt az EU is átvette, de Magyarországon 2009-ig 50 mikrogramm/liter volt a határérték, majd 2012 végéig 20 lett a határ, ezt követően már idehaza is 10. Az EU Magyarország uniós csatlakozása óta százmilliárdokat adott arra, hogy az ivóvíz minősége minden magyarországi településen megfeleljen az uniós normáknak. Mint írtuk korábban, bár a pénz elment – a Európai Számvevőszék vizsgálata szerint kétharmadrészt túlárazott projektekre –, a vízminőségi kifogások továbbra is fennállnak. A 2017-es jelentésből kiderült, a 365 vízellátási körzetből 66 esetében az ivóvíz nem felel meg az EU vízminőségi irányelvének, ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és még a támogatások visszafizettetése is felmerült.
A fent említett 70 települést érintő 33 projekt teljes összege közel 44 milliárd forint volt, ám ebből számos olyan helyen is javították a vízminőséget, amely nem szerepel már az arzénos listán, azaz a beruházás sikeres volt ebből a szempontból. (A víz szagával, színével, fogyaszthatóságával kapcsolatos panaszok ettől még előfordulnak - például az émelyítő hortobágyi csapvíz esetében.) A G7 úgy számolta a több várost, falut felölelő beruházásoknál a települések számával és részben nagyságával súlyozva, hogy mintegy
17 milliárd forintba kerülő fejlesztés után fordul elő még mindig, hogy határértéket elérő vagy meghaladó arzéntartalmú víz folyik a csapból.

A portál interaktív egy térképet is közzétett az arzénnal leginkább szennyezett vizű településekről. Ezen kattintás után látszik a szennyezettség legnagyobb mért értéke, illetve a több mérésből átlagolt középérték, valamint az is, hogy melyik cég hány milliárd forintból dolgozott az ivóvízhálózaton:
Szerző

Cetli az asztalon: sok sikert az utódoknak!

Publikálás dátuma
2019.10.21. 07:40

Fotó: DMITRY KALINOVSKY
A kormánypártoknál országszerte bevett gyakorlat volt a pánikkeltéssel kevert mozgósítás, nem kis félelmet okozva ezzel az önkormányzatoknál dolgozókban.
Ha Horváth Ákos nyer, mindenkit kirúg a városházáról – írták sorozatosan kormánypárti trollok a Facebookra a kaposvári kampányban, noha az ellenzéki összefogás polgármester-jelöltje honlapján külön kitért rá, hogy esetleges győzelme esetén mindenki tiszta lappal kezdheti az új önkormányzati ciklust. Nem egyedi esetről van szó, a kormánypártoknál országszerte bevett gyakorlat volt az ilyesféle, pánikkeltéssel kevert mozgósítás, nem kis félelmet okozva ezzel az önkormányzatoknál dolgozókban. – Esküszöm, fellélegeztem – mondta egy középvezető, aki az egyik, ellenzéki győzelmet hozó dunántúli megyei jogú város polgármesteri hivatalában dolgozik, és saját bevallás szerint egyik párthoz sem kötődik. – Az elmúlt három hónapban komoly presszió alá kerültünk, mentek a folyosói pletykák, hogy ha az ellenzék nyer, kiket fognak azonnal kirúgni. A végén már azt is hallottam, ki ül majd a helyemre… Ehhez képest a választás után bejött a főosztályvezetőnk, aki megnyugtatott mindenkit. Egy ellenzéki képviselő pedig biztosított, a szakmai stábhoz nem nyúlnak, csak az olyan bizalmi posztokon lesz változás, mint például a kabinetfőnöké, a sajtósé vagy a városi cégek vezetőié, illetve néhány olyan embertől válnak meg, akikről mindenki tudta, csak azért dolgozhattak eddig a városházán, mert kőkemény fideszesek voltak. Egy szintén ellenzéki kézbe került város sajtósa már össze is pakolta a holmiját. – Vasárnap nagyon rossz éjszakám volt – ismerte el. – Nagyon meglepődtem, semmi nem utalt rá, hogy új munka után kell néznem. Nem voltam rossz viszonyba az ellenzéki pártokkal, de egyértelmű, hogy mennem kell. Keddig elég rosszul éreztem magam, komolyan pánikoltam, mégiscsak van egy négyéves kisgyerekem, de aztán szóltak a megyétől és a megyei laptól is, hogy találnak valami helyet majd. Az egri polgármesteri hivatalban is volt olyan alkalmazott, aki már a választások éjszakáján összecsomagolta a holmiját, majd egy asztalra letett lapra felírta, hogy sok sikert kíván az utódjának. Ő az úgynevezett bizalmi emberek, s az előző városvezető politikai elkötelezettjei közé tartozott, számára az tűnt elegáns megoldásnak, ha nem várja meg, amíg felmondanak neki, hanem maga teszi meg ezt a lépést. – Azt nem mondanám, hogy rettegünk a kirúgásoktól, de azt igen, hogy sokakban van bizonytalanság a jövőjét illetően – fogalmazott az egyik irodista, holott Mirkóczki Ádám, a város új, ellenzéki polgármestere megválasztása után elmondta, nem készülnek tisztogatásra, akik szakmai munkát végeztek, azok ezután is nyugodtan végezhetik majd a feladatukat. – A polgármester titkárnője, sofőrje, kabinetvezetője: ez mind-mind olyan pozíció, amelyet egy következő polgármester mellett egyszerűen nem lehet ugyanannak az embernek betöltenie – fogalmazott egy másik hivatali alkalmazott. Ő arról is mesélt, hogy már a választás másnapján a győztesek egy csoportja bement a hivatalba, és leszedte a régi polgármester nevét az ajtóról. Ezt sokan visszásnak érezték, mások szerint viszont az ellenzéket annyit „csicskáztatták” az elmúlt tizenhárom év jobboldali városvezetése alatt, hogy egy ilyen gesztus teljesen érthető.
Nem csak a hivatalokban, hanem önkormányzati cégeknél is lehetnek változások – főleg ott, ahol gyanús volt a vezetői kinevezés. Egerben például a tiltakozások ellenére egy informatikatanárt neveztek ki az egri vár igazgatójává – a sors fintora, hogy az, akinek a helyére ültették, most ellenzékiként képviselő lett, és talán alpolgármester lesz. – Az unokatestvéremnek van egy ingatlanos vállalkozása, oda megyek el dolgozni – mondta egy negyvenes Fidesz-aktivista, aki a polgári körök megalakulása óta tevékenyen részt vett a Fidesz-KDNP aktuális kampányaiban, s ennek köszönhetően kapott állást az egyik megyei jogú város önkormányzatánál. – Tudtam, hogy addig lehetek itt, amíg nyerjük a választásokat, de az fel sem merült bennem, hogy most elbukunk. Néhány munkatársamon látom, hogy kifejezetten örül, hogy elküldenek, de nem érdekel: egyszer rájuk is sor kerül majd. Ha máskor nem, öt év múlva, amikor megint mi jövünk.
Témák
választás