Megszavazták: Nagy-Britannia december 12-én járul az urnák elé

Publikálás dátuma
2019.10.29. 22:02

Fotó: AFP
Az alsóház képviselői egy délután alatt lezavarták a törvénytervezet és annak módosításai vitáját.
Ami nem sikerült az Európai Unióból való kilépés, az megvalósult a 2015 óta második előrehozott parlamenti választás terén. Az alsóház képviselői egy délután alatt lezavarták a törvénytervezet és annak módosításai vitáját. Nagy többséggel, 438 igen, 20 nem szavazattal úgy döntöttek, hogy a szigetország december 12-én járul az urnák elé. Csak remélni lehet, hogy a voks győztese nem babonás, hacsak nem születik újabb határozatképtelen parlament, az új kormányfő december 13-án, pénteken kapja meg kinevezését.
Témák
Brexit

Kiderült: kevesebb áldozata is lehetett volna a Grenfell-torony tüzének

Publikálás dátuma
2019.10.29. 19:20

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
A londoni tűzoltók súlyosan felkészületlenek voltak, ezért is követelt 72 áldozatot a toronyház leégése, derült ki a vizsgálatok megállapításaiból.
A London nyugati részén álló toronyház felújításnál megszegték a szabályokat, olyan alumínium és polietilén összetételű paneleket alkalmaztak, amelyekből az olvadtan csöpögő anyag hozzájárult a tűz gyors terjedéséhez. A tűzoltóparancsnokok pedig annak ellenére, hogy voltak az ilyen védőburkolattal ellátott magasházak külföldi tüzeiről ismereteik, nem készültek fel a hasonló esetekre - derül ki a most nyilvánosságra került a hivatalos jelentésből. A vizsgálatok megállapításai szemtanúk, 35 károsult, 88 helyszíni és több irányító tűzoltó, valamint magasabb rangú parancsnokok meghallgatásával készült. A teljes anyagot - amely 26 hónappal azután jelent meg, hogy Theresa May elrendelte a vizsgálatokat - szerdán teszik közzé, de a károsultak, túlélők és a lakók már hétfőn reggel megkapták. A már bíróként visszavonult Sir Martin Moore-Bick vezette vizsgálóbizottság a fenti megállapításokon túl azt is szóvá tette az ezer oldalas jelentés kapcsán, hogy a londoni tűzoltóság parancsnoka, Dany Cotton figyelemre méltó érzéketlenségről tett tanúbizonyságot, amikor azt mondta, nem tenne semmit másképp, mint akkor éjszaka. Moore-Bick szerint sok életet meg lehetett volna menteni, ha a tűzoltók beismerik, hogy a tüzet nem tudják lefojtani, és hamarabb elrendelik az evakuálást. A parancsnokok azért mulaszthattak, mert nem képezték ki a őket arra, hogy felismerjék, az ilyen burkolattüzeknél mikor jön el a kitelepítés ideje. A túlélők és károsultak üdvözölték az eléggé megkésetten megjelent jelentés erős következtetéseit, ugyanis attól féltek, hogy Moore-Bick visszatart fontos eredményeket, amíg a nyomozás második szakasza - amelyben a felújítási munkálatokat vizsgálják - jövőre megkezdődik. A bíró szerint már vannak letagadhatatlan bizonyítékok arra, hogy az újjáépítéskor az épület külső fala nem a tűzbiztonsági előírásoknak megfelelően készült el, így nem hogy akadályozta, inkább aktívan segítette a tűz terjedését. A londoni tűzoltóság ügyvédei azt állították, hogy a Grenfell, amelyet tízmillió fontért (csaknem kétmilliárd forint) 2016-ban újítottak fel, katasztrofálisan elégtelen volt tűzbiztonsági szempontból. Matt Wrack a tűzoltók szakszervezetének főtitkára azt mondta, a tűzoltók már csak akkor jelentek meg, amikor az épület halálos csapdává változott. More-Bick ugyan dicsérte az irányítószobában és a helyszínen szolgálatot teljesítő tűzoltók kivételes bátorságát és önzetlenségét, akik a legfájdalmasabb körülmények között is végezték munkájukat, de a jelentés szerint egy átfogó kiürítési műveleti terv hiánya kritikus jelentőségű volt, és az a tűzoltóság kudarca, hogy nem tájékoztatta tűzoltókat arról, mi a teendő egy ilyen burkolat égésekor. A parancsnokok azt a hibát is elkövették, hogy azokat a tűzoltókat, akiknek volt hosszabb időre elegendő légzőkészülékük, későn vezényelték a helyszínre. Michael Dowden, az Észak-Kensingtoni állomás parancsnokát, aki a leghosszabb ideig tartózkodott a helyszínen, azért kritizálták, mert későn vette fontolóra a lakók kitelepítését és nem tett erőfeszítéseket arra, hogy kiderítse, mit mondtak a lakók a vészhívásaikban. Moore-Bick szerint kevesebben haltak volna meg, ha hajnal 2 óra előtt elrendeli a kilakoltatást.

2017. június 14.

Éjjel 0 óra 54 perckor érkeztek az első hívások a 24 emeletes, London nyugati részén álló toronyházból, hogy tűz van. Az 1945 után épült legnagyobb lakóházban keletkezett tűzben hetvenketten haltak meg, hetvenen megsebesültek, 223 lakó megmenekült. A tüzet egy hibás hűtőszekrény okozta a negyedik emeleten. A toronyház hatvan órán át égett, míg eloltották. 250 tűzoltó 70 kocsi vett részt az oltásban. A vizsgálatokat 2017. szeptember 14-én kezdték meg. Az eset után a hasonló burkolattal készült épületek felülvizsgálatát megkezdték, a borítások cseréje jelenleg is folyik. 

Szerző

Újabb vallomás Trump ellen

Publikálás dátuma
2019.10.29. 18:47

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Megszólalt az első olyan, az amerikai elnökre nézve terhelő tanú az „ukrángate” ügyben, aki jelenleg is a Fehér Ház alkalmazásában áll.
Alexander Vindman alezredes, az elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsában szolgáló katonatisztek egyike azt állítja: két alkalommal is hangot adott aggodalmának amiatt, hogy a Trump-kormányzat Joe Biden elleni nyomozás megindítását várta el Ukrajnától.  Vindmant keddre idézték be a demokrata többségű washingtoni képviselőház illetékes bizottságainak összevont ülésére, ahol annak igyekeznek utána járni, indokolt-e az úgynevezett impeachment eljárás megindítása az elnök elmozdítása – és vád alá helyezése - érdekében, azon az alapon, hogy Trump külföldi hatalomra gyakorolt nyomást, saját lehetséges demokrata párti elnökválasztási riválisának lejáratása érdekében. Az amerikai média előzetesen hozzájutott Vindman írásba foglalt tanúvallomásának a szövegéhez. Az alezredes végighallgatta Trump elnök július 25-i telefonbeszélgetését Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, és aggályának hangot adott a nemzetbiztonsági tanács vezető jogásza előtt. „Nem gondoltam, hogy helyes dolog egy külföldi kormánytól azt követelni, nyomozzon egy amerikai állampolgár ellen. Aggasztott, hogy ez milyen következményekkel járhat az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásra nézve” - állt Vindman előkészített tanúvallomásában.   
Alexander Vindman alezredes
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A szövegben az is olvasható, hogy már a két elnök telefonbeszélgetése előtt, július 10-én is volt egy megbeszélés, amelyen Gordon Sondland, az Európai Unióhoz akkreditált amerikai nagykövet beszélt arról, mennyire fontos, hogy rávegyék Ukrajnát a Burizma nevű ukrán gázipari vállalat elleni nyomozásra – ennél a cégnél töltött be egy időben jól fizetett állást Joe Biden akkori amerikai alenök fia. Sondland szerint az ukránoknak azt is ki kellene nyomozniuk, milyen szerepet játszott a kijevi vezetés a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban. Republikánus körökben ugyanis – mintegy a Trumpnak rossz hírét keltő „orosz szál” ellentételeként – arról beszélnek, hogy éppenséggel Ukrajna próbálhatott beavatkozni az amerikai kampányba, mégpedig Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt érdekében. Vindman alezredes azt állítja, hogy ő maga már Sondlandnak is megmondta, helyteleníti álláspontját, az amerikai nemzetbiztonsági illetékeseknek nem lenne helyes bavatkozniuk Biden és fia ügyeibe. Sondland egyébként nem hivatásos diplomata, hanem dúsgazdag oregoni szállodatulajdonos. aki sok pénzzel támogatta a republikánusokat. A The Washington Post éppen kedden közölt olyan cikket, amely amellett érvel, hogy szorítsák vissza az olyan nagykövetek arányát. akik nem szakmai alapon kapták kinevezésüket, mert nem szabad dilettánsokra bízni az Egyesült Államok külpolitikáját. A cikk szerzője elrettentő példaként Sondlandet hozza fel, és megírja róla, hogy a nagykövet a külügyminisztériumi hierarchiára fittyet hányva rendszeresen közvetlenül Trump elnök utasításai szerint jár el.  A washingtoni képviselőház csütörtökön szavaz az impeachment vizsgálattal kapcsolatos meghallgatások nyilvánossá tételéről, illetve az eddigi meghallgatások leiratának a közreadásáról.