Előfizetés

Szabad szemmel: megmagyarázzák von der Leyennek, miért nem lehet Orbán jelöltje a bővítési biztos

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.10.30. 06:38

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 30.
Die Welt Von der Leyennek nem lesz egyszerű dolga, ha továbbra is a magyar jelöltnek akarja adni a bővítési és szomszédsági posztot az új Bizottságban. Erre figyelmeztet a németek egyik EP-képviselője, a Jogi Bizottság alelnöke. A német Sergei Lagodinsky rámutat, hogy ha Orbán kiszemeltje kapja meg a területet, akkor ő felel majd Törökországért is, noha Magyarország nemrégiben előbb megakadályozta, hogy az EU elítélje Ankara szíriai invázióját, majd szinte teljesen felvizezte a közleményt. Azon kívül a kormányfő Bakuban lelkesen felajánlotta támogatását Erdogannak a törökök uniós tagságához, bár a biztosok formálisan függetlenek. Ez sokat elárul arról, hogy a politikus befolyásolni akarja a Bizottság munkáját. Azon kívül ha kilátásba helyezi a belépést, miközben a török vezetés a nemzetközi jogot megsértve hadműveleteket folytat szír földön, az megmutatja, milyen kockázatokkal jár, ha a nyitás előkészítését egy magyar biztosra bízzák. Ő ügyel arra, hogy a jelöltek betartsák a felvételi kikötéseket, ideértve a jogállamiságot. Ám a magyar kormány odahaza megpróbálja minden erővel visszaszorítani a demokráciát, a sajtószabadságot és a civil társadalom mozgásterét. Az orbáni „keresztény” vagy „illiberális” demokrácia modellül szolgálna a belépni szándékozók részére? Miként lehetne elérni, hogy a miniszterelnök választottja a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság normáihoz igazodjon és ne ahhoz, ami saját hazájában van. Azon kívül a magyar kormányról az a hír járja, hogy igen szoros viszony fűzi a Kreml erős emberéhez. Budapesten sorra születnek olyan döntések, amelyek elsődlegesen orosz érdekeknek felelnek meg. Vagyis ha Várhelyi Olivérről dönt az Európai Parlament, akkor minderre tekintettel lesz. Ezért a szerző azt tanácsolja von der Leyennek, hogy gondolja át, kire testálja a bővítés feladatkörét. Mert különben megint közbeszól az EP.  
Die Welt Kelet-Európában a kormányok frontot alkotnak az idegenek bejövetelével szemben, ám közben feltűnés nélkül egyre több bevándorlót csábítanak országukba, beleértve muzulmánokat is. A térségben egyes államokban a 10 százalékot is eléri azoknak az száma, akik máshonnan származnak, miközben a V4-ek ultrakonzervatív, nacionalista tömbként lépnek fel az EU-ban. Sikeresen kivédték a kvótákat is. Főleg Orbán Viktor állítja úgy be magát, mint aki Európa határainak elszánt védelmezője. Ám ha jobban szemügyre vesszük a dolgokat, azt látjuk, hogy a térségben szó és tett nem okvetlenül esik egybe. Hiszen éppen a keleti tagok lettek a leggyorsabban növekvő bevándorló országok. Az idegenellenes retorikával kiszolgálják a lakosság vágyát a biztonságra és a szuverenitásra, ám még fontosabb számukra, miként alakul a gazdaság. Tavaly csak a lengyel hatóságok 635 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki, ezek jó 80 százalékát ukránok vehették át. Számuk immár csaknem eléri a kétmilliót. A hatalmasok Varsótól Budapestig pontosan tudják, rá vannak utalva a bevándorlásra, tekintve, hogy polgáraik közül hányan költöztek Nyugatra, no meg elöregszik a társadalom és alacsony a születések száma. Magyar cégek már ott tartanak, hogy saját maguk toboroznak utánpótlást külföldön. Főleg Szerbiában és Ukrajnában sikeresek ezek a reklámkampányok, és már az sem érdekes, ha muszlimok jönnek. Törökországban, Indonéziában és Libanonban nagy sikere van a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramnak.
New York Times/Reuters Bírálók szerint Orbán vegyes sikerét tükrözi az igazságszolgáltatás befolyásolásának ügyében a két bejelentés, miszerint marad a legfőbb ügyészi székben a kormányfő hűséges híve, Polt Péter, viszont alkotmánybíró lesz Handó Tünde, a bíróságok munkájára nagy hatást gyakorló hivatal elnöke. A jelentés hozzáteszi, hogy a nyugati partnerek ugyan állandóan bírálják a magyar jogállam helyzetét, ám a miniszterelnök megszilárdította az ellenőrzést jóformán az élet minden területén. De ettől még az igazságszolgáltatás az egyik legfüggetlenebb hatalmi ágazat maradt. A bírák ugyanis ellenálltak a hatalom próbálkozásainak. Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság jogásza azt mondja, a kormány olyan országot akar, amelyben nincsenek fékek és ellensúlyok, csakhogy a bírák kivédték a nyomást és a propagandát. Poltról szólva a jelentés idézi az EU nemrégiben megjelent közlését, mármint hogy Magyarország nem tesz határozott lépéseket a korrupció üldözésére, ha a gyanú szerint abban magas körök vannak benne. Így az ügyészségek munkája továbbra is aggályos.
New York Times/Yahoo/AP Az orosz elnök mai budapesti útja kapcsán azt írja az összefoglaló, hogy Putyin abba az országba látogat el, amely a Kreml legerősebb hídfőjének számít az EU-ban és a NATO-ban, amúgy mindkét szervezet nyugtalanul tekint Oroszországra. Orbán éppúgy megveti a liberális demokráciát, mint az államfő, élesen elutasítja a bevándorlást és korlátozza a sajtószabadságot. Elítéli Sorost, akiért a vendég sem rajong. A kétoldalú kapcsolatok erős gazdasági alapokra épülnek, főleg ha a földgázt nézzük. A magyar függés várhatóan csak fokozódik, ha elkészül a Török áramlat. Hogy a vezeték elkerüli Ukrajnát, az tetszik mind a magyar, mind az orosz vezetőnek, mert Kijev elesik a tranzitdíjaktól. Moszkva befolyása a Paks 2-n keresztül is érvényesül. Magyarország továbbá erőteljesen szorgalmazza az uniós szankciók beszüntetését az orosz féllel szemben.
Yahoo/AFP Putyin mai tárgyalásai előtt nyugtalanságot vált ki Budapesten az orosz állami irányítás alatt álló Nemzetközi Beruházási Bank, amelyet magyar ellenzékiek csak az elnök trójai falovának hívnak. A félelem magyarázata az, hogy a magyar fővárosba költözött intézmény Moszkva befolyásának kiterjesztésére szolgál és kémkedésre is felhasználják. A 9 tag közül öt az EU, illetve a NATO tagja. Magyarország az oroszok után a 2. legnagyobb részvényes. Az NBB-nek várhatóan több mint 100 munkatársa lesz, ám egy-két vezető háttere aggályt kelt megfigyelők körében. A bank ugyan visszautasítja a hírszerzés vádját, ám elnöke, a veterán Koszov családja állítólag kötődik a KGB-hez. A magyar megbízott, Boross Imre a szocializmus idején a titkosszolgálatnak dolgozott. Gond van azután a bank külföldi alkalmazottainak nyújtott diplomáciai kiváltságok kapcsán is. Rácz András, a német Külkapcsolati Tanács szakértője azt gondolja, hogy itt komoly biztonsági kockázatok merülnek fel, és ezeket nem orvosolják megfelelően, mint ahogy hiányos a pénzügyi ellenőrzés, valamint a felügyelet is a magyar hatóságok részéről. Az oroszok tartják kézben a teljes döntéshozatalt. Azon kívül az is bajos, hogy a hiteleket könnyedén átpasszolhatják Orbán üzleti cimboráinak, miközben a bank hitelforrásai szűkösek. A jelentés megjegyzi, hogy Moszkva befolyása jócskán megnőtt Magyarországon, amióta a kormányfő meghirdette a keleti nyitást. Úgy tudni, hogy a bank is téma lesz Putyin és a miniszterelnök mai megbeszélésein.
Slate Az amerikai hírportál „Orbán aurája” címmel azt taglalja, túlzás azt állítani, hogy a magyar kormányfő Ukrajna kapcsán befolyásolta az amerikai elnököt. Orbánnak igen tekintélyes sajtója van Nyugaton, ahhoz képest, hogy egy 10 milliós ország vezetője. A New Republic például júniusban a hónap oligarchájának választotta. És a figyelem várhatóan csak fokozódik iránta. A politikusnak bizonyosan meg volt az oka rá, hogy befeketítse Kijevet, amikor májusban a Fehér Házban járt, lásd az ukrán nyelvtörvényt vagy a kárpátaljai magyaroknak adott állampolgárságot, ami az ukrán jog értelmében tilos volna. Ezt értelmezték azután úgy az USA-ban, hogy Orbán és Putyin feltüzelte Trump ukránellenességét. Orbán odahaza tényleg nem akárki: átírta az alkotmányt, függő helyzetbe hozta a bírákat a hatalommal szemben, idegen ügynöknek nyilvánította a külföldi támogatást élvező civil szervezeteket és kiűzte a CEU-t. Az is igaz, hogy már 2014-ben emlegette az illiberális demokráciát, amikor Trump még sehol sem volt. Az Albright Stonebridge Group tanácsadó cég szakértője, Chris Maroshegyi szerint a politikus bizonyosan tényező az EU-ban is. A Néppárt csupán felfüggesztette a Fidesz tagságát, pedig Orbán ellen már jó ideje az a vád, hogy leszalámizza a jogállamot. Csáky Zselyke, a Freedom House európai kutatási igazgatója úgy ítéli meg, hogy a kormányfő megveti a liberális demokráciát és olyan rendet akar a földrészen, aminek révén odahaza azt csinálhat, amit csak akar. Az amerikaiak azonban bölcsen teszik, ha nem becsülik túl szerepét a nemzetközi színtéren, illetve az Egyesült Államokban. Az például egyáltalán nem igaz, hogy számítana szava a tengerentúlon. Cas Mudde, a Georgia-i Egyetem oktatója arra emlékeztet, hogy 3 évig tartott, amíg egyáltalán meghívták Washingtonba. És cseppet sem biztos, hogy Trump azért változtatta meg véleményét Ukrajnáról, mert Orbán rábeszélte. A Human Rights First egyik vezetője szintén túlzásnak tartja, hogy a magyar vezető befolyásolta volna, vagy befolyásolná az elnök döntéseit. Csak a sajtó simán felfújja a dolgot. De a következmény az, hogy Magyarországon, illetve Európában nőhet a tekintélye, ám Mudde szerint ez fokozza az ilyen, tekintélyuralmi vezetők fontosságát, amit azután azok arra használhatnak odahaza, hogy bizonyítsák: mennyit számít a szavuk. Maroshegyi megjegyzi, hogy a Fehér Házban tett látogatás győzelem volt Orbán számára, hiszen ezek után nyugodtan nevetségesnek minősítheti a vádakat, mármint hogy rombolja a NATO-hoz és az unióhoz fűződő kapcsolatokat. Meg hogy miként ártana a transz-atlanti viszonynak, amikor amit mond, azt meghallgatja az amerikai elnök is. A legtöbbet azok veszítik ily módon, akik szemben állnak vele Magyarországon. Az amerikaiak pedig azt kockáztatják, hogy tekintélye még nagyobb lesz, ha nagyobb súlyt kölcsönöznek olyasvalakinek, aki annak áldását már eddig is jócskán élvezte.
International Politics and Society Napjainkban helyesebb a szélsőjobb, semmint a populizmus koráról beszélni, mert utóbbi irányzatból továbbra is erősek a szélsőséges erők, sőt egyre csak erősödnek. Erre figyelmeztet Cas Mudde, kiemelve, hogy az ilyen pártok még sosem voltak ennyire népszerűek. Politikájukat a józan észre hivatkozva átveszik a hagyományos nagy tömörülések is. A politikai paletta középső része minden eddiginél jobban tükrözi a populista radikális jobboldal nézeteit. Még a szociáldemokraták is terjesztik a szélsőséges propagandát a bevándorlás és az iszlám ügyében. Ezek az erők jelen vannak az Európai Parlament minden jobbos frakciójában. Vagyis legjobb esetben is csak azt lehet mondani, hogy a baloldali populizmusnak van vége, a radikális populista jobboldal azonban nagyon is eleven.

Megszavazták: Nagy-Britannia december 12-én járul az urnák elé

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2019.10.29. 22:02

Fotó: AFP
Az alsóház képviselői egy délután alatt lezavarták a törvénytervezet és annak módosításai vitáját.
Ami nem sikerült az Európai Unióból való kilépés, az megvalósult a 2015 óta második előrehozott parlamenti választás terén. Az alsóház képviselői egy délután alatt lezavarták a törvénytervezet és annak módosításai vitáját. Nagy többséggel, 438 igen, 20 nem szavazattal úgy döntöttek, hogy a szigetország december 12-én járul az urnák elé. Csak remélni lehet, hogy a voks győztese nem babonás, hacsak nem születik újabb határozatképtelen parlament, az új kormányfő december 13-án, pénteken kapja meg kinevezését.

Kiderült: kevesebb áldozata is lehetett volna a Grenfell-torony tüzének

Varga Péter
Publikálás dátuma
2019.10.29. 19:20

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
A londoni tűzoltók súlyosan felkészületlenek voltak, ezért is követelt 72 áldozatot a toronyház leégése, derült ki a vizsgálatok megállapításaiból.
A London nyugati részén álló toronyház felújításnál megszegték a szabályokat, olyan alumínium és polietilén összetételű paneleket alkalmaztak, amelyekből az olvadtan csöpögő anyag hozzájárult a tűz gyors terjedéséhez. A tűzoltóparancsnokok pedig annak ellenére, hogy voltak az ilyen védőburkolattal ellátott magasházak külföldi tüzeiről ismereteik, nem készültek fel a hasonló esetekre - derül ki a most nyilvánosságra került a hivatalos jelentésből. A vizsgálatok megállapításai szemtanúk, 35 károsult, 88 helyszíni és több irányító tűzoltó, valamint magasabb rangú parancsnokok meghallgatásával készült. A teljes anyagot - amely 26 hónappal azután jelent meg, hogy Theresa May elrendelte a vizsgálatokat - szerdán teszik közzé, de a károsultak, túlélők és a lakók már hétfőn reggel megkapták. A már bíróként visszavonult Sir Martin Moore-Bick vezette vizsgálóbizottság a fenti megállapításokon túl azt is szóvá tette az ezer oldalas jelentés kapcsán, hogy a londoni tűzoltóság parancsnoka, Dany Cotton figyelemre méltó érzéketlenségről tett tanúbizonyságot, amikor azt mondta, nem tenne semmit másképp, mint akkor éjszaka. Moore-Bick szerint sok életet meg lehetett volna menteni, ha a tűzoltók beismerik, hogy a tüzet nem tudják lefojtani, és hamarabb elrendelik az evakuálást. A parancsnokok azért mulaszthattak, mert nem képezték ki a őket arra, hogy felismerjék, az ilyen burkolattüzeknél mikor jön el a kitelepítés ideje. A túlélők és károsultak üdvözölték az eléggé megkésetten megjelent jelentés erős következtetéseit, ugyanis attól féltek, hogy Moore-Bick visszatart fontos eredményeket, amíg a nyomozás második szakasza - amelyben a felújítási munkálatokat vizsgálják - jövőre megkezdődik. A bíró szerint már vannak letagadhatatlan bizonyítékok arra, hogy az újjáépítéskor az épület külső fala nem a tűzbiztonsági előírásoknak megfelelően készült el, így nem hogy akadályozta, inkább aktívan segítette a tűz terjedését. A londoni tűzoltóság ügyvédei azt állították, hogy a Grenfell, amelyet tízmillió fontért (csaknem kétmilliárd forint) 2016-ban újítottak fel, katasztrofálisan elégtelen volt tűzbiztonsági szempontból. Matt Wrack a tűzoltók szakszervezetének főtitkára azt mondta, a tűzoltók már csak akkor jelentek meg, amikor az épület halálos csapdává változott. More-Bick ugyan dicsérte az irányítószobában és a helyszínen szolgálatot teljesítő tűzoltók kivételes bátorságát és önzetlenségét, akik a legfájdalmasabb körülmények között is végezték munkájukat, de a jelentés szerint egy átfogó kiürítési műveleti terv hiánya kritikus jelentőségű volt, és az a tűzoltóság kudarca, hogy nem tájékoztatta tűzoltókat arról, mi a teendő egy ilyen burkolat égésekor. A parancsnokok azt a hibát is elkövették, hogy azokat a tűzoltókat, akiknek volt hosszabb időre elegendő légzőkészülékük, későn vezényelték a helyszínre. Michael Dowden, az Észak-Kensingtoni állomás parancsnokát, aki a leghosszabb ideig tartózkodott a helyszínen, azért kritizálták, mert későn vette fontolóra a lakók kitelepítését és nem tett erőfeszítéseket arra, hogy kiderítse, mit mondtak a lakók a vészhívásaikban. Moore-Bick szerint kevesebben haltak volna meg, ha hajnal 2 óra előtt elrendeli a kilakoltatást.

2017. június 14.

Éjjel 0 óra 54 perckor érkeztek az első hívások a 24 emeletes, London nyugati részén álló toronyházból, hogy tűz van. Az 1945 után épült legnagyobb lakóházban keletkezett tűzben hetvenketten haltak meg, hetvenen megsebesültek, 223 lakó megmenekült. A tüzet egy hibás hűtőszekrény okozta a negyedik emeleten. A toronyház hatvan órán át égett, míg eloltották. 250 tűzoltó 70 kocsi vett részt az oltásban. A vizsgálatokat 2017. szeptember 14-én kezdték meg. Az eset után a hasonló burkolattal készült épületek felülvizsgálatát megkezdték, a borítások cseréje jelenleg is folyik.