A mexikói drogmaffia halálos gyógyszereket csempész az Egyesült Államokba

Publikálás dátuma
2019.11.05. 07:17
Illusztráció
Fotó: Horst Galuschka / AFP
Az év első három hónapjában lefoglalt hamisított gyógyszerek 27 százaléka tartalmazott halálos dózisú fentanilt.
A mexikói drogmaffia fentaniltartalmú hamisított gyógyszereket csempész az Egyesült Államokba – figyelmeztetett hétfő este az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA). A DEA információi szerint a mexikói drogkartellek óriási mennyiségben készítenek – és terítenek Észak-Amerikában – az Egyesült Államokban csak receptre adható, fentanilt tartalmaz gyógyszereket. Az év első három hónapjában lefoglalt hamisított gyógyszerek 27 százaléka tartalmazott halálos dózisú fentanilt – idézte a DEA figyelmeztetését a Fox televízió.
„A fentanilt tartalmazó hamisított gyógyszerek egész sora és a fentanillal kevert heroin nagy mértékben felelős az évente ezrek halálát okozó opiátválságért”

– mondta Uttam Dhillon, a DEA vezetője.

A fentanil szintetikus kábítószer, szakértők szerint százszor erősebb hatású, mint a morfium. Október közepén a The New York Times című lap oknyomozó riportban számolt be arról, hogy a DEA szakemberei a mexikói Tolucában találtak egy laboratóriumot, ahol „ipari mennyiségben” állítanak elő fentanilt. A lap értesülései szerint azonban a legtöbb hamisított gyógyszert nem a drogkartellek állítják elő Mexikóban, hanem több tízezernyi laboratórium Kínában. Az amerikai külügyminisztérium szerint Kínában több száz ezer kisüzem vagy laboratórium gyárt hamisított gyógyszereket, köztük fentaniltartalmúakat is. 2016-ban ezek a laboratóriumok több mint 100 milliárd dolláros profitot termeltek gyógyszereik illegális egyesült államokbeli árusításával.
Szerző

Brüsszel nem nézi tétlenül a csalásokat – Reagált az Európai Bizottság a New York Times cikkére

Publikálás dátuma
2019.11.05. 07:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A pénzek jogszerű felhasználásának kézben tartása végső soron a tagállamok feladata, ám ha az EU szigorítani akarna, ahhoz kell az egyes kormányok beleegyezése – jegyezte meg a szóvivő.
Kifejezett csalások ritkán fordulnak elő – a New York Times tudósítása szerint így reagált az Európai Unió a lap cikkére, amely főként Magyarország példáján mutatta be, miként kerülnek hatalmas uniós agrártámogatások így-úgy a hatalom embereihez. Az illetékesek Brüsszelben azt állították, hogy a nyíltszíni visszaéléseket kiirtották a könyvvizsgálók. Azt azonban elismerték, hogy a végrehajtás ellenőrzése gyakran ugyanazoknak a politikusoknak a dolga az adott országban, akik a maguk javára ferdítik el a rendszert. A Bizottság szóvivője, akit a cikk hatására kérdések özönével árasztottak el az újságírók, kijelentette, hogy nem helyettesíthetik a nemzeti kormányt. A New York Times most arra is emlékeztetett, hogy populista vezetők, köztük a magyar miniszterelnök belpolitikai meggondolásokból évek óta ostorozzák az uniót, mint amely fenyegeti a nemzeti szuverenitást, ám a nagyvonalú kifizetéseket ugyanők ezer örömmel elfogadják. A baj ott van, hogy a közösség szabályai nem elég szigorúak, így nem tudják megakadályozni a disznóságokat.
A Die Welt kiemelte: a Bizottság szóvivője közölte, hogy Brüsszel egyáltalán nem nézi tétlenül a csalásokat, sőt, nagyon is komolyan vesz minden ez irányú bejelentést, és azokat továbbítja az OLAF-nak, amely az ilyen ügyek felgöngyölítésére hivatott. Bizonyítékképpen felhozta, hogy több ilyen vizsgálat is zajlik Magyarország és Csehország ellen. (A lap szerint az agrártámogatások rendszere csábít a korrupció legális formáira.) De a pénzek jogszerű felhasználásának kézben tartása végső soron a tagállamok feladata, ám ha az EU szigorítani akarna, ahhoz kell az egyes kormányok beleegyezése – jegyezte meg a szóvivő. Az egyik német EP-képviselő kijelentette, hogy a mostani gyakorlat alapján nem szakmai befektetők tudnak megszerezni nagy földterületeket, és utána bekasszírozzák a szinte minden ellenőrzés nélkül odaítélt szubvenciókat.
Szerző

Megválasztották a brit parlament alsóházának új elnökét

Publikálás dátuma
2019.11.05. 07:09
Sir Lindsay Hoyle
Fotó: AFP
A hétfői utódválasztáson heten indultak, de végig Sir Lindsay Hoyle volt a favorit, mindegyik szavazási fordulóban ő kapta a legtöbb voksot.
Sir Lindsay Hoyle, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt eddigi képviselője lett a brit parlamenti alsóházának új elnöke. Sir Lindsay-t, aki eddig az alsóház alelnöke volt, órákig tartó szavazási procedúrával választották meg hétfő este az előző elnök, John Bercow utódjául. Bercow, aki 2009 júniusa óta töltötte be ezt a tisztséget, október 31-én távozott az alsóház éléről. A hétfői utódválasztáson heten indultak, de végig Sir Lindsay Hoyle volt a favorit, mivel mindegyik szavazási fordulóban ő kapta a legtöbb voksot. Az utolsó fordulóban Hoyle 325, az előző fordulók után versenyben maradt utolsó vetélytársa, az ugyancsak munkáspárti Chris Bryant 213 szavazatot gyűjtött. Megválasztásának bejelentése után Sir Lindsay-t – a több évszázados hagyománynak megfelelően – képviselőtársai rángatták oda az elnöki székhez, miközben ő úgy tett, mintha vonakodna elfogadni a tisztséget. Ennek a ma már csak hagyományőrző jelentőségű ceremóniának a gyökerei a XIV. századig nyúlnak vissza. Az alsóház mai értelemben vett elnöki tisztsége 1377 óta létezik, és a tisztség mindenkori viselőjének feladatai közé tartozik, hogy ismertesse a parlament véleményét az uralkodóval. Ez a korábbi évszázadokban korántsem volt veszélytelen feladat, mivel a házelnök ezzel gyakran kivívta az uralkodó haragját. Az eddigi házelnökök közül hét végezte vérpadon, jóllehet nem feltétlenül a házelnöki tevékenységből eredő konfliktusok közvetlen következményeként. Sir Lindsay Hoyle 1997 óta parlamenti képviselő, és 2010 óta töltötte be az alsóház alelnöki tisztségét John Bercow helyetteseként. A Hoyle által hétfő estétől elnökölt alsóház mindössze szerdáig létezik, akkor ugyanis feloszlatják a kamarát, tekintettel a december 12-re kiírt előrehozott parlamenti választásokra. Az új házelnök újjáválasztása mindazonáltal valószínűnek tűnik, mivel a parlamenti konvenció alapján az alsóház elnöke ellen választókerületében a nagy pártok nem feltétlenül indítanak jelölteket, bár ezt külön törvény nem írja elő. Az előző házelnök, John Bercow számos alkalommal komoly konfliktusba került saját egykori pártjával, a Konzervatív Párttal mindenekelőtt a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) ügyében. E konfliktusok jeleként a Konzervatív Párt nemrég bejelentette, hogy a parlamenti konvenciókkal szakítva a következő választáson ellenjelöltet állít Bercow-val szemben a házelnök választókerületében. Ez mindazonáltal jelentőségét vesztette, miután Bercow október végén távozott a házelnöki tisztségből, és nem indul a december 12-i előrehozott választáson. Az alsóház elnöke hagyományszerűen nem vesz részt a parlamenti vitákban és nem is szavaz. Csak döntetlen eredmény esetén kapcsolódik be a szavazásokba, és rendszerint a status quo, vagyis a szavazásra bocsájtott indítvány beterjesztése előtti helyzet fennmaradása mellett voksol, mivel a szokásjog alapján önmaga nem teremthet olyan többséget, amely az adott beterjesztés javára egyébként nem jött létre. Az alsóház elnöke mindemellett a parlamenti ügymenetben is pártatlanságra kötelezett, és ennek jegyében elnöksége idejére szünetelteti tagságát abban a pártban, amelynek jelöltjeként az alsóház tagja lett. 
Szerző