Gőzből és szén-dioxidból készítenek üzemanyagot Németországban

Publikálás dátuma
2019.11.07. 11:16

Fotó: MARIJAN MURAT / AFP
Belsőégésű motorok meghajtására alkalmas, levegőből kivont szén-dioxid és gőz halmazállapotú vízből készült üzemanyagot gyártó állomást adtak át szerdán Németországban.
Csupán egy miniatűr gyártósort állítottak össze a Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT), amely egy teherszállító konténerben is elfér, és naponta alig néhány liter üzemanyag előállítására alkalmas, beindítását mégis áttörésnek tartják az e-üzemanyag, illetve szén-dioxid-semleges és szintetikus üzemanyag néven is ismert technológia történetében.
Az állomáson az úgynevezett power to liquid eljárást alkalmazzák, megújuló forrásokból nyert áram felhasználásával gyártanak folyékony üzemanyagot, amelynek alapanyaga az állomás körüli levegőből kivont szén-dioxid és gőz halmazállapotú víz. A két anyagból úgynevezett szimultán elektrolízissel hidrogént és szén-monoxidot állítanak elő, majd egy újabb lépésben úgynevezett hosszú láncú szénhidrogéneket, amelyeket a folyamat befejező lépésében úgy darabolnak fel, hogy benzinnek, dízelnek vagy kerozinnak megfelelő üzemanyagot lehet gyártani belőlük.
A szövetségi oktatási és tudományos minisztérium Kopernikusz projektek (Kopernikus Projekte) nevű energetikai tudományos fejlesztési programjának finanszírozásával kidolgozott módszer előnye, hogy 
a légkörben felhalmozódott szén-dioxid mennyiségének növelése nélkül lehet használni belsőégésű motorokat,

ami nagyban hozzájárulhat az éghajlatváltozás megfékezéséért folytatott küzdelem sikeréhez. Az eljárás azonban még kezdetleges. A KIT szakemberei a következő fejlesztési szakaszra is még csak a napi 100-200 literes mennyiséget célozzák meg, és csak a berendezés harmadik generációja lesz képes naponta legalább 1500 liter üzemanyag előállítására. A számítások szerint a technológia nagyjából tíz év múlva lesz érett az ipari méretű üzemanyaggyártásra.
Szerző

Az óceánokban lévő szemét tíz százaléka a halászatból származik

Publikálás dátuma
2019.11.07. 10:23

Fotó: JUAN BARRETO / AFP
A halászati felszerelések, amelyből évente 640 ezer tonna kerül a vizekbe, megölik vagy megcsonkítják a tengeri állatokat.
Becslések szerint minden évben 640 ezer tonna halászháló és más felszerelés kerül a vizekbe – közölte szerdán bemutatott jelentésében a Greenpeace. A halászati felszerelés a műanyag szemét „leghalálosabb formája” az óceánokban, hiszen arra tervezték, hogy elfogja és megölje a tengeri állatokat. A világ kormányainak cselekedniük kell, hogy „a túlságosan kevéssé szabályozott halászati ipart felelősségre vonják veszélyes hulladéka miatt” – követelte Louisa Casson, a környezetvédelmi szervezet munkatársa.
A jelentés szerint minden használt háló hat százaléka, minden csapda kilenc százaléka és a hosszú horogsorok 29 százaléka marad a vizekben. A halászati felszerelések a tengeri állatokat megölik vagy megcsonkítják, a szemét pedig már eléri az óceánok távoli területeit is – hangoztatta Thilo Maack, a Greenpeace tengerbiológusa. Ilyen távoli terület például a Vema tengeri hegy régiója az Atlanti-óceán délkeleti részén, Dél-Afrika partjaitól ezer kilométerre nyugatra.
A térségben 2007-ben betiltották a tengerfenéki vonóhálós halászatot, azóta ott sikeresen regenerálódott egy szinte teljesen kihalt langusztafaj állománya. A kutatók ebben a térségben is találtak hálókat és halcsapdákat.
Szerző

Az erdőirtás kevésbé járul hozzá a klímaváltozáshoz, mint eddig gondolták

Publikálás dátuma
2019.11.06. 09:56

Fotó: Michal Fludra/NurPhoto / AFP
Egy új tanulmány szerint az erdőirtáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás a korábban becsültnek az ötöde.
Az erdőirtáshoz köthető szén-dioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb az eddig véltnél, vagyis sokkal kisebb mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz – derült ki egy új tanulmányból. Az Ohiói Állami Egyetem és a Yale Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a fakitermelés és mezőgazdasági termelés céljából végzett erdőirtás miatt nagyjából 92 milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe 1900 óta – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.
Az ohiói egyetem munkatársa, Brent Sohngen szerint ez a becslés nagyjából egyötöde a korábbi tanulmányokban megállapított 484 milliárd tonnának, ami az emberhez köthető összkibocsátás egyharmadát teszi ki az elmúlt 119 évben. A professzor szerint a korábbi becsléseket az erdők természetes úton történő regenerálódására alapozták, figyelmen kívül hagyva az olyan erdőgazdálkodási gyakorlatokat, mint a faültetés, a fajtaváltogatás, a körültekintő trágyázás, az öntözés és az erdőnövekedést elősegítő egyéb eljárások.
A Journal of Forest Economics című folyóiratban publikált új tanulmány készítői egy olyan új modellel dolgoztak, amely figyelembe veszi ezeket a tényezőket. A szakemberek szerint, ha összevetjük a csaknem 1300 milliárd tonnányi szénre rúgó ipari kibocsátással, akkor az ember általi földhasználat és annak változásai viszonylag kis mértékben járultak hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz az érintett időszakban. A kutatók korábban úgy becsülték, hogy az emberhez köthető emisszió nagyjából 27 százalékáért az erdőirtás a felelős, ám az új eredmények szerint ez az arány mindössze 7 százalék.
Az új eredmények azt sugallják, hogy a szén-dioxid-kibocsátás mérséklését célzó erőfeszítéseknek döntően az iparra kellene irányulniuk. A szakemberek szerint ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy az erdőket ezentúl figyelmen kívül kell hagyni, ha környezetvédelemről van szó. Sohngen szerint a fáknak jelentős szerepe lehet a klímaváltozás elleni védekezésben, de ehhez az kell, hogy a világ kormányai elősegítsék az erdőségek még hatékonyabb kezelését.  
Szerző