Debrecen megépítené az atlétikai stadiont

A Kúria ugyan - felülbírálva a Nemzeti Választási Bizottság korábbi döntését - jóváhagyta a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra tervezett stadion megépítése ellen indított népszavazási kezdeményezést, de az korántsem biztos, hogy el is indul a referendum kiírásához szükséges aláírásgyűjtés. Az ötletgazdák - Hadházy Ákos független képviselő és Kassai Dániel XVIII. kerületi független önkormányzati képviselő - egyelőre az ellenzéki pártokkal egyeztetnek arról, hogy érdemes-e elkezdeni a gyűjtést. Ezt egyébként legkorábban az önkormányzati választás utáni 40. napon, azaz november végén lehetne elkezdeni.

Karácsony Gergely a szerdai kormányülés után ugyanakkor közölte: azt kérte az Orbán-kabinettől, hogy a fővárosi önkormányzatnak tegye lehetővé a további tájékozódást az atlétikai stadion ügyében, „de november végére kialakítja az álláspontját Budapest is”. Hadházy erre reagálva azt mondta lapunknak, a Fővárosi Közgyűlés döntésétől is függ a szignógyűjtés. A független országgyűlési képviselő szerint a tapasztalatok alapján a kormány meghátrál az olyan ügyekben, amelyekben felmerülhet referendum. Ezt bizonyítja – folytatta Hadházy –, hogy csütörtökön a debreceni képviselő-testület jelezte: ha Budapest nem akar élni a lehetőséggel, akkor szívesen megrendezik az atlétikai világbajnokságot, így pedig ott épülne fel a stadion is. (A helyszínről egyébként a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek és a kormánynak kell döntenie.) Hadházy Ákos szerint egyébként az ellenzéki pártok sem akarják, hogy új stadion épüljön Budapesten. Lapunk kérdéseire csak az MSZP válaszolt, annyit írtak, hogy még nem alakítottak ki az álláspontjukat.

A Magyar Atlétikai Szövetséget (MASZ) mindenesetre teljesen váratlanul érte a referendum ötlete. – Tavaly decemberben boldogok voltunk és büszkék, amikor megkaptuk a világbajnokság rendezési jogát – mondta Gyulai Miklós, a MASZ elnöke, korábbi válogatott sprinter, egy háttérbeszélgetésen, amelyre a Népszava és néhány médium kapott meghívást. – Nem értjük, miért akarnak nekünk ártani, mi senkinek sem tettünk semmi rosszat, nem mi tehetünk arról, hogy a „stadion” kifejezés mára szitokszó lett, amit összeköt a közvélemény a mutyival és korrupcióval.”

Gyulai Márton, az Európai Atlétikai Szövetség (EAA) tanácsának tagja azt mondta, ha vissza kell lépni a rendezéstől, akkor 50-60 milliárd forint körüli kártérítést kellene fizetni a nemzetközi szövetség részére, nagyjából ennyibe kerülne a vb megrendezése is.

„Magyarországon nincs egyetlen olyan atlétikai stadion sem, amelyben az egész pálya körül találhatóak ülőhelyek, nincs egy olyan létesítmény, amit az atléták az otthonuknak nevezhetnek – hangsúlyozta az EAA magyar tanácstagja. – Atlétikai centrumot szeretnénk építeni egy olyan területre, amely jelenleg le van zárva a lakosság elől, ahol napjainkban szennyező anyagok kerülnek a Dunába. Nem a vb a lényeg, természetesen nekünk ez is fontos, hanem az, hogy az esemény után az atlétáknak lesz egy saját otthonuk, ami ráadásul a lakosság számára is elérhető. A stadion futópályája mindenki előtt nyitva lesz, a környéket parkosítjuk, Budapest több hektáron kap zöld területet. ”