A klímasztrájk lett az év szava

Publikálás dátuma
2019.11.07. 20:57

Fotó: ORLANDO SIERRA / AFP
Úgy is lehet tüntetni, ha otthon maradunk – ezt jelenti 2019 legfelkapottabb kifejezése.
A klímasztrájkot választotta az év szavának idén a Collins szótár, amely szerint ezt a kifejezést százszor többször használták 2019-ben, mint a korábbi években. A glasgow-i székhelyű kiadó a honlapokat, újságokat és folyóiratokat, valamint a közösségi médiát pásztázva választja ki az év szavát, azt vizsgálva, hogy mely angol kifejezések használata ugrott meg az adott évben a legnagyobb mértékben. 
A szótár definíciója szerint a klímasztrájk olyan tüntetés, amelynek résztvevői nem mennek iskolába vagy munkába, hogy cselekvésre szólítsanak fel a klímaváltozás ellen. A klímasztrájk kifejezést először 2015 novemberében jegyezték fel, amikor az első ilyen tüntetést szervezték az ENSZ Párizsban rendezett klímacsúcsa idején. Az elmúlt évben mindennapos valóssággá váltak ezek a megmozdulások a világ nagyvárosaiban, és a Collins munkatársai megfigyelték, hogy százszorosával nőtt a kifejezés használata 2019-ben. A Collins tavaly egyébként a single use („egyszer használatos”) kifejezést választotta az év szavának, az ilyen, gyakran környezetszennyező termékek pedig szintén kihatnak a klímaváltozásra.
Szerző

Egy öreg és egy fiatal mentett parlagi sast engedtek szabadon

Publikálás dátuma
2019.11.07. 14:45

Fotó: Horváth Márton / MME,
A fokozottan védett madarakat korábban legyengülve és röpképtelen állapotban találták. Az elengedés előtt a parlagi sasokat műholdas jeladóval látták el a jászberényi Sasközpontban.
Természetvédelmi együttműködés eredményeként két olyan fokozottan védett, felgyógyult parlagi sast engedtek szabadon, amely európai állományának kétharmada Magyarországon fészkel. Korábban mindkét madarat legyengülve, röpképtelen állapotban találták – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A fiatal sas a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz (BFNPI) érkezett lakossági bejelentés alapján került kézre Somogyvámos közelében. A madáron sérülésnek nem volt nyoma, de egyértelműen mérgezéses tüneteket mutatott, így azonnal a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) állatorvosához került. Szerencsére jól reagált a kezelésre, teljesen felépült, ezután a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) jászberényi Sasközpontjába, a későbbi elengedés helyszínére szállították. 
Az idősebb madarat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) és a Szerb Madártani Egyesület (BPSSS) munkatársai találták meg egy Orosháza közeli parlagisas-fészek közös ellenőrzése során. A legyengült, röpképtelen állatot azonnal a Szegedi Vadasparkba vitték, ahol a megfelelő állatorvosi ellátásnak és gondozásnak köszönhetően hamar felépült, majd ezt követően szintén a Sasközpontba került.  
A sasokat műholdas jeladóval látták el a szakemberek, hogy a természetbe történő visszailleszkedésük is nyomon követhető legyen. Viselkedésük megismerése a szakemberek szerint visszaigazolja az állatorvosi kezelések és a visszavadítási gyakorlat eredményességét, illetve lehetőséget teremt az olyan nem természetes pusztulási okok megismerésére és kivizsgálására, mint az illegális mérgezés vagy az áramütés – írták.
Szerző

Korlátozná a műanyag zacskók használatát a német kormány

Publikálás dátuma
2019.11.07. 13:23

Fotó: FRANK RUMPENHORST / AFP
Elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette szerdán a kiskereskedelemben használatos műanyag zacskók forgalmazásának korlátozására készített javaslatát a német szövetségi kormány.
A műanyag hulladék mennyiségének csökkentését szolgáló törvénymódosítás szerint a kiskereskedelmi vállalkozások nem hozhatnak forgalomba 15 és 50 mikrométer közötti falvastagságú műanyag tasakokat, vagyis áruházi szatyrokat.
Betiltják az úgynevezett biozacskókat is, a csomagolási törvényt módosító javaslat indoklása szerint azért, mert nehezen bomlanak le, és az alapanyagnak használt növények termesztéséhez gyakran rendkívül sok rovarirtó szert használnak, és így nem jelentenek igazán környezetbarát, fenntartható alternatívát a hagyományos műanyag zacskók helyett.
A tilalom megsértése 100 ezer euróig (33 millió forint) terjedő pénzbüntetéssel sújtandó - áll a javaslatban, amely fél év türelmi idő után válhat törvénnyé, ha elfogadja a törvényhozás mindkét kamarája, a Bundestag és a tartományi kormányokat összefogó Bundesrat.
A 15 mikrométernél vékonyabb falú, ultrakönnyű tasakokat nem tiltják be. Ezek a zacskók főleg a darabonként árult zöldség és gyümölcs higiénikus szállítását szolgálják, nemigen van helyettük környezetbarát alternatíva, és használatuk korlátozása arra ösztönözhetné a termelőket, gyártókat és kereskedőket, hogy még több terméket forgalmazzanak eleve műanyag csomagolásban – emelte ki közleményében a német kormány, megjegyezve, hogy a vonatkozó európai uniós irányelv is kivételt tesz az ilyen zacskókkal.
A kormány 2016-ban megállapodott a kiskereskedelmi ágazat képviselőivel, hogy külön törvény nélkül, önként díjkötelessé teszik az addig ingyenes áruházi műanyag zacskókat. Ennek hatására az egy főre jutó zacskófogyasztás csaknem kétharmaddal csökkent, évi 68 darabról 24-re. 
Azonban a lakossági csomagolóanyag-felhasználás így is történelmi csúcson van Németországban, és folyamatosan növekszik. Egyszer használatos műanyag vagy papír pohárból például átlagosan óránként 320 ezer darab fogy, és a műanyag hulladék mennyisége valamennyi típust együttvéve 2015 óta 3,9 százalékkal emelkedett, 6,15 millió tonnára. Ezért további lépéseket tesznek a műanyagok használatának csökkentésére és az újrahasznosítási arány növelésére, például a környezetvédelmi minisztérium vezetésével tárgyalnak az érintett érdekképviseletekkel arról, hogy miként lehet minél hamarabb, és a 2021-es határidő előtt teljesíteni azt az európai uniós előírást, amely tiltani rendeli az egyszer használatos műanyagok számos fajtája, köztük a tányérok, evőeszközök és szívószálak forgalmazását.
Szerző