131 milliárdnál is több nyereséget ért el az OTP egyetlen negyedévben

Publikálás dátuma
2019.11.08. 06:22

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az OTP az idei harmadik negyedévben 131,6 milliárd forint konszolidált adózás utáni eredményt ért el, ami 53 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszak, és 25 százalékkal az idei második negyedév nyereségét - derül ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken közzétett tájékoztatóból. A negyedéves eredmény jóval magasabb az elemzők által várt mintegy 105 milliárd forintnál. A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok alapján készült jelentés szerint az idei első kilenc hónapban a bankcsoport majdnem 310 milliárd forint adózott eredményt ért el, 29 százalékkal magasabbat, mint a tavalyi hasonló időszakban. 
Szerző
Témák
OTP

Több tízezermilliárdos klímaköltség

Publikálás dátuma
2019.11.07. 19:36
Illusztráció
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE/dpa Picture-Alliance / AFP
A kormány várja Budapest arra vonatkozó elgondolásait, miként tervezi az új városvezetés kiváltani 2030-ig például a teljes gázfűtést – közölte a Portfolio Energy Investment Forum 2019 elnevezésű konferenciáján Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyi és klímapolitikai államtitkára.
Legalábbis értelmezése szerint ez következik Karácsony Gergely főpolgármester ama ígéretéből, hogy Budapest 2030-ra „klímasemlegessé” válna. (A klímasemlegesség azt jelenti, hogy a gyárak, a fűtés, a közlekedés és más szennyezők által kibocsátott szén-dioxidot az adott terület - például erdőkkel - teljes egészében leköti.) A kormány mindenesetre üdvözölné, ha 2030-ra valóban megszűnne a főváros évi 9 millió tonna szén-dioxidot kitevő légterhelése, ami a legszennyezőbbnek tartott hazai áramtermelő, a lignitet égető Mátrai Erőmű kibocsátásának másfélszerese – hangsúlyozta. Furamód viszont általánosságban úgy vélekedett, hogy ha az energiatermelés légszennyezését sikerül megszüntetni, akkor a fűtés és a közlekedés hasonló átállítása már jóval könnyebb. Ahhoz, hogy az EU elvárásának megfelelően 2050-re az egész ország klímasemlegessé váljon, évente rendre a hazai GDP 2,5 százalékát kitevő beruházást tartott szükségesnek. (A 43 ezermilliárdos magyar GDP-ből kiindulva ez az összeg számításunk szerint évi ezermilliárd forintra rúg, ami 30 évre elhúzva összesen mintegy 30 ezermilliárd forintra jön ki.) Eme időtávra ugyanakkor Kaderják Péter 40-50 ezermilliárdot tart szükségesnek. (Orbán Viktor a parlamentben ugyanezen a címen ennél is többet, 50 ezer 200 milliárd forintot említett, aminek nem pontosított, de jelentős részére pántlikázatlan EU-támogatást vár.) Ennek figyelembe vételével az államtitkárság új energiastratégiát készít. Ennek főbb pontjairól néhány diát villantott fel, amelyek ugyan némi különbséget mutattak a kormány által EU-előírásra elkészített Nemzeti Energia- és Klímaterv első tervezetével, a diákat nem kaptuk meg. Így egyelőre annyi tűnik bizonyosnak, hogy az első változatban 2030-ra vállalt 20 százalékos megújulóenergia-arányt 21 százalékra növeltük. (Az Unió az EU egészére 32 százalékot vár, illetve Brüsszel Magyarország vonatkozásában legalább 23 százalékot tartana méltányosnak.) Kaderják Péter szerint az átmenet során kellő gondossággal járnának el, tekintettel például az emiatt a lignitbányászatra vagy épp az autóiparra nehezedő terhekre is. Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem professzora, az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Tantestületének mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke a világszintű szén-dioxid-kibocsátás erőteljes csökkentését sürgette. Szerinte ilyen beruházásokba nem szabad többet fektetni, ehelyett az energiahatékonyságot, valamint a zöld- és az atomenergiát ajánlva. Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza atomenergetikai tanulmányukat ismertetve többek között azt állapította meg, hogy a nukleáris energia költsége folyamatosan növekszik. Így jelenleg nincs olyan befektető, amely piaci alapon vállalna ilyen beruházást. A mai fejlesztések mögött így alapvetően a nukleáris eljárás mellett változatlanul kiálló Oroszország és Kína áll. Varró László ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a meglévő, egyre idősebb atomerőművek nélkül sokkal szennyezettebb lenne a levegő. Bár kellő politikai támogatással atomenergia nélkül is megvalósítható a szén-dioxid-mentesítés, kérdésre úgy vélte, érdemes „egy utolsó esélyt” adni az atomnak. A vezető közgazdász szemléletes példája szerint a főképp megújuló-alapú hazai energiatermeléshez Magyarországon több tízezer focipályányi felületre lenne szükség, de több millió otthoni gázkészüléket is másra kéne cserélni. Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadással foglalkozó partnere azt hangsúlyozta, hogy a szél- és napenergia-beruházások piaci alapon is egyre inkább megállnak a lábukon. Szakértők szerint, noha a kormány technikai okokra hivatkozva lényegében betiltotta a szélerőmű-telepítéseket, ez Magyarországra is igaz. Kovács Csaba üdvözölte a különböző megújulós eljárások gazdaságosságát jól mutató, Metárnak nevezett, pályázat-alapú rendszert. Kérdésünkre úgy látta, hogy az a mostani uniós intézkedésekkel az EU nem lesz képes elérni 2050-re a klímasemlegességet. Az átmenet alatt szerinte elkerülhetetlen a gáz piaci alapú hasznosítása is.

Atommal olcsóbb

Magyarország jelen természeti, illetve politikai adottságai közepette az atomtermelés fenntartásával olcsóbban állhatunk át a szén-dioxid-mentes gazdaságra, mint anélkül – vélekedett a Portfolio Energy Investment Forum 2019 szünetében lapunknak Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza. - Valós-e a magyar kormány álláspontja, miszerint az atom az olcsó energia záloga? - Figyelembe véve Magyarország adottságait, illetve a nukleáris ipar itteni politikai támogatását, egyet tudok érteni azzal, hogy az ország szén-dioxid-kibocsátás-mentesítése akkor a legolcsóbb, ha az energiatermelésben szerepet kap az atom is. Az unió viszonylag gyors „karbonmentesítést” igényel Magyarországtól. Bár a megújulós berendezések ára alacsonyabb a nukleáris blokkokénál, ezek kevéssé összehasonlíthatók, illetve nem is váltják ki teljes egészében egymást. Egy száz százalékban megújuló alapú áramrendszer - például az ezt biztonsággal, rugalmasan kezelni képes hálózatfejlesztési, energiatárolói szükséglet miatt – drágább lenne. Ettől még a mostaninál jóval komolyabb mértéket kell öltsenek a megújulós termelők, így elsősorban a nap, de akár a szél is. Komoly kiegészítő szerepet játszhat a földhős fűtés és a biogáz is. - Mit tegyen mindezek érdekében az egyszeri polgár? - A legfontosabb az épületek energiahatékonyságának javítása. Ebben komoly feladat hárul az államra, ugyanis jellemzően a legcúgosabb épületekben laknak a legszegényebbek. Ez nem csak pénzkérdés: az államnak szabályozókkal és ellenőrzéssel az építkezőket is a lehető leghatékonyabb lakások építésére kellene szorítania. A jövőben komoly szerepet kaphat az elektromos hőszivattyús fűtés. Arról is zajlik szakmai vita, hogy a meglévő földgázvezetékek felhasználhatók-e biogáz vagy hidrogén továbbítására. Az átalakításban komoly szerep hárul a nehéziparra, vagy épp megfelelő elektromosautó-töltőhálózat is szükséges. Hatalmas a feladat, de megvalósítható. 

Szerző
Frissítve: 2019.11.08. 06:57

Brüsszel lassulást vár jövőre a magyar gazdaságban

Publikálás dátuma
2019.11.07. 18:00

Fotó: Mercedes
A magyar gazdaság egyelőre képes volt ellenállni a globális gazdasági lassulásnak, ami elsősorban a hazai építőipar csúcsra járatásával és az autóipar élénkülésével magyarázható. 2019 végére azonban e két szektor termelése visszaesik, ami a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez vezet — írja őszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság, amely az idei évre 4,6 százalékos gazdasági növekedést jósol, 2020-2021-re azonban már “csak” 2,8 százalékost Magyarországon. A brüsszeli szakértők szerint a lakossági fogyasztás valamelyest visszaesik, a munkaerőpiac ugyanakkor — éppen az alacsonyabb GDP-növekedésnek köszönhetően — kevésbé feszített lesz. Az állami beruházások üteme jövőre valamelyest lelassul, mivel a magyar gazdaság idén felszívja a jelenlegi hétéves költségvetési időszakra jutó EU-s támogatások nagy részét. A magánberuházások növekedését viszont a bővülő ingatlanfejlesztések és több nagy ipari projektnek a közeljövőben várható befejezése fogja táplálni. Az Európai Bizottság szerint a forint gyengülése egyelőre nem rontotta az ország versenyképességét. Az infláció az idei 3,4 százalékról 3,1, illetve 3 százalékra csökkenhet a következő két évben. 2019-ben a költségvetési hiány a GDP 1,8 százaléka körül lehet, jövőre pedig az 1 százaléka körül. A jelentés szerint az államadósság ugyancsak csökkenő tendenciát mutat, a 2018-as 70,2 százalékról 2021-re 64,4 százalékára eshet vissza.