Nem zárják be Pikóék az Aurórát

Publikálás dátuma
2019.11.19. 14:58

Fotó: Népszava
Közölték, hogy a választások után az akták közül megkerült az a korábban elveszettnek mondott, kulcsfontosságú dokumentum. Az önkormányzat visszavonta a bírósági keresetet.
„Józsefváros önkormányzata a jövőben minden, a kerületben törvényesen működő közösséget egyaránt értékesnek tart és egyenlő bánásmódban részesít. Miután a választások után az akták közül megkerült az a korábban elveszettnek mondott, kulcsfontosságú dokumentum, amely bizonyítja, hogy az Auróra Közösségi Ház bérleti szerződése érvényes, az önkormányzat visszavonta a bírósági keresetét; az Aurórának nem kell bezárnia” – derül ki Pikó András kerületi polgármester és Erőss Gábor alpolgármester keddi közleményéből. Mint írják, a jogi helyzet úgy tisztázódott, hogy egy korábban elveszettnek hitt perdöntő jelentőségű dokumentum váratlanul mégis előkerült. Bebizonyosodott, hogy az Auróra Közösségi Ház bérleti szerződése érvényes. Ezért
az önkormányzat nevében eljáró, jegyzői hatáskört gyakorló aljegyző visszavonta az okafogyott bírósági keresetet.

A közleményben kiemelik: Józsefváros új önkormányzata nagy értékének tartja az Aurórát, amely közösségi házként, fontos ügyeket felkaroló civil szervezetek központjaként is működik, és működni fog a jövőben is. ahogy bármely más helyi közösség, úgy az Auróra is számíthat az önkormányzat partnerségére és védelmére bármilyen támadás is érje.
„Miután Józsefváros Önkormányzata biztosította az Auróra törvényes működésének jogi feltételeit, elmondhatjuk: az Auróra marad, a lakókkal folytatott párbeszéd folytatódik”

– teszik hozzá.

Szerző

A Fidesz elutasította az SMA-s gyerekek állami megsegítését

Publikálás dátuma
2019.11.19. 13:18
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Leszavazták, hogy a parlament megtárgyalja a javaslatot. Hétfőn egyetlen kormánypárti képviselő se szólt hozzá a vitához.
A kormánypárti többség kedden leszavazta, hogy a parlament megtárgyalja azt a javaslatot, amely egy alapot hozna létre a ritka betegségben szenvedők, így az SMA-s gyerekek megsegítésére is – írja a Mérce. Az SMA betegségben szenvedő kisgyerek ügye az elmúlt hónapokban azért került a közvélemény látókörébe, mert az izomsorvadásban szenvedő Levente és Zente ügyében is több százmillió forintot gyűjtöttek össze a gyerekek kezelésére, amelyet a magyar állam jelenleg nem finanszíroz. A portál felidézte: a külföldi példák nyomán kidolgozott javaslatot először múlt héten a bizottságban szavazták le. Akkor tartózkodtak a fideszes képviselők, most a Jobbik külön napirendre kérette a javaslatot, amelyre nemmel szavaztak a Fidesz képviselői. Az ellenzéki pártok a Jobbikkal szavaztak. A javaslatot már év elején is napirendre akarta venni az ellenzék, a kormánypárt akkor is megakadályozta ezt. A lényeg egy pénzügyi alap létrehozása lenne az SMA-sok és ritka betegségben szenvedők támogatására. Az alapba adó egyszázalékok, és egyéb adományok érkeznének vállalkozások és magánszemélyek részéről, a harmadik lábat kormányzati hozzájárulások alkotnák, hasonlóan a vörösiszap-katasztrófa után létrehozott alaphoz. Az SMA kezelése Romániába, Szlovákiában, Ausztriában, Németországban és több más helyen is ingyenes. A napirendre vételről hétfőn vitáztak a Parlamentben, akkor egyetlen kormánypárti képviselő se szólt hozzá a vitához.
Szerző
Témák
Országgyűlés

Megszavazták az új szakképzési törvényt – A szülő kötelessége lesz, hogy 18 éves korig tanuljon a gyereke

Publikálás dátuma
2019.11.19. 12:28
Szakoktató és tanulók egy textilipari szakközépiskolában
Fotó: Népszava
A törvényjavaslat ellen szakmai szervezetek egész sora tiltakozott, a kormánypárti többséget ez (is) hidegen hagyta.
Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el kedden Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzésről, amely a 2011-ben elfogadott elődjét váltja fel – közölte az MTI. Ahogy arról a Népszava több alkalommal is beszámolt, az új szakképzési törvény ellen civil szakmai szervezetek és szakszervezetek is tiltakoztak, mindhiába. Érdekképviseleti oldalról az egyik leginkább kifogásolt elem, hogy a szakképzési intézményekben dolgozók elveszítik közalkalmazotti státuszukat, foglalkoztatásuk a Munka törvénykönyve alá kerül, így több jogi védettségtől elesnek és a rabszolgatörvényt is alkalmazni lehet rájuk. Legutóbb Hollik István KDNP-s képviselő módosító javaslata – amit ugyancsak elfogadott a parlament – borzolta a kedélyeket: a törvényt azzal egészítették ki, hogy a szülőnek kell gondoskodnia arról, hogy gyermeke 18 éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig iskolába járjon – akkor is, ha már nem tanköteles (az Orbán-kormány 2012-ben 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát). Ha a szülő ennek nem tesz eleget, a gyerek után járó valamennyi támogatást elvehetik. Mindemellett átalakul a szakképzés irányítási rendszere, a képzések hossza, a szakképző intézmények megnevezése is:  a 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz, az 5 éves technikum és a 3 éves szakképző iskola. A diákok a cégeknél a jövő tanévtől már munkaviszony keretében fognak részt venni a gyakorlaton. Átalakul az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) is, ami kétpilléres lesz: a mintegy 170 „alapszakmát” csak az iskolarendszerben, szakképző intézményekben lehet majd tanulni. A rövidebb idejű, adott célterületre fókuszáló speciális képzéseket – amelyek az alap szakképesítésekre is épülhetnek – pedig csak a felnőttképzés keretében. A Pedagógusok Szakszervezete november 30-ra demonstrációt hirdetett Budapesten, egyebek mellett a szakképzési rendszer egyeztetés és társadalmi vita nélküli átalakítása miatt. 
Szerző