Az abszurditás földrésze

Az Európai Parlament külügyi bizottsága hétfőn elfogadta Várhelyi Olivér biztosjelölt írásbeli válaszait, így semmi akadálya, hogy elfoglalja posztját, s felelőse legyen az EU bővítési és szomszédságpolitikájának.

Abszurdabb helyzetet nem tudnánk kitalálni, mint hogy Brüsszel és Budapest jogállami hercehurcái a magyar biztosjelölt alkalmasságának vitájában sűrűsödjenek össze. Méltatlan pillanata volt ez egy karrierdiplomata pályájának és az Unió illiberalizmussal szembeni tehetetlenségének.

Nem tudjuk, mi járt Várhelyi fejében, de azt tette, amit a magyar kormányfő kilenc éve tesz. Pávatáncot lejtett. Durvábban: hülyét csinált az EU-ból. „Felmondta” az Unió vonatkozó jogszabályainak és alapelveinek gyűjteményét, kiállt az európai értékek érvényesítése mellett, "nem hagyva kétséget", hogy védelmezni fogja a jogállamot, a demokráciát és az alapvető jogokat. Mindent megtett, csak hogy eloszlassa a politikai függetlenségével kapcsolatos aggodalmakat, azért, hogy megkapja az EP többségének a támogatását. Úgy tett, mintha létezne, létezhetne autonóm kormánypárti politikai szereplő Magyarországon.

Várhelyi nagy igyekezettel látszólag vékony jégen lépkedett, hiszen el kellett határolódnia saját kormányfőjétől. De ez a „vékony jég” eléggé aládúcolt volt, s ha valaki végigrágja magát a történteken, a semmi és senki autonómiájának lufiját markolássza. „Bővítési és szomszédságpolitikai biztosként támogatni fogom a csatlakozó országok erőfeszítéseit a jogállam és az alapvető jogok védelmére, a korrupció és a szervezett bűnözés ellen” – írta Várhelyi. Azon lesz, hogy a EU szomszédságában erősödjön a demokratikus intézményrendszer, az ellenzék teljes körűen gyakorolhassa a jogait, megszűnjön a politikai befolyás és nyomásgyakorlás a sajtóra, a korrupciós ügyeket pedig alaposan kivizsgálják, a bűnösöket elítéljék. Ezzel itthon akár hazaáruló ellenzéki is lehetne.

Orbán Viktornak eminens érdeke volt, hogy jelöltje megkapja a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót. Megkapta. Mondhatja a jobbikos független EP-képviselő, Gyöngyösi Márton pikánsnak a helyzetet, mondhatja a DK-s Dobrev Klára, hogy majd rajta tartják a szemüket Várhelyin, s hazudhatja a Kormányzati Tájékoztatási Központ, „hogy a magyar ellenzék áskálódása megbukott, mindent megtettek, hogy Magyarországnak ne legyen uniós biztosa (!), de nem jártak sikerrel”: a magyar kormányfő megint elérte, amit akart.

Még nem tudjuk, hogy Macron francia elnök mire jut az EU bővítési rendszerének újragondolásával, azzal a dilemmával, hogy ha a balkáni országokat nem veszik fel az EU-ba, akkor Moszkva karjaiba terelik őket, ha meg felveszik, akkor nagy eséllyel az orbáni közép-kelet-európai tömböt erősítik; s hogy mit kezd Macron az „agyhalott” NATO-val és a menekültek százezreivel fenyegetőző török diktatúrával. Amit tudunk: Várhelyi elfogadtatásával Orbán újabb európai ajtót nyitott ki az autokratizmus előtt. A következő években ez az abszurditás fogja belengeni a a magyar kormányfő „brüsszeli szatócsboltját”.