Szelestey Lajos;
külföldi lapszemle;Szabad szemmel;
2019-11-22 07:18:16
Szabad szemmel - Csakis a Fidesz nélkül
Nemzetközi sajtószemle, 2019. november 22.
Csakis a Fidesz nélkül – mutat rá a baloldali lap kommentárja, miután az Európai Néppárt új elnöke január végéig dűlőre akarja vinni a kérdést a Fidesz tagságáról. A bejelentés örvendetes, miután a pártcsalád éveken át csak hárította az ügyet és a végén felfüggesztve a magyarok tagsági jogait. Az EPP eddigi elnöke, Joseph Daul problémás gyereknek minősítette Orbánt, ily módon bagatellizálva az ügyet - a magyar vezető legnagyobb tetszésére. Mert az uniós pénzeket köszönettel elvette, ám közben illiberális demokráciát épített ki. Kantárra vette az igazságszolgáltatást, a tudományt és a sajtót. Megtagadott minden együttműködést a menekültpolitikában.
Ily módon azonban már semmi keresnivalója az európai kereszténydemokraták soraiban. Persze ha kiteszik a szűrét, az sem változtat az orbáni politikán. Ám a Néppárt tisztességesen viselkedne. Az új Bizottság indulása a legalkalmasabb időpont, hogy tiszta viszonyokat teremtsenek, úgy, ahogyan azt von der Leyen ígérte. A német politikus ugyanis kijelentette: soha nem fogja megengedni, hogy nacionalisták és populisták szabják meg az európai életmódot. Ám ez kizárólag a Fidesz nélkül lehetséges.
New York Times/Washington Post/AP
Miközben az Európai Néppárt a Fidesz további sorsáról tanakodik, a tömörülés új elnöke harcot hirdetett az orbáni illiberalizmus ellen, de a tagok közül nem mindenki ért egyet vele. Tusk bejelentette, hogy január végéig döntik el, mi legyen a magyar kormánypárttal, akkorra zárul le a kérdés előkészítésével megbízott 3 bölcs vizsgálata. A magyar kormányfőt széles körben úgy tekintik, mint aki autokrata és visszaszorította országában a demokráciát. Ám a korábbi szlovén miniszterelnök, Jansa azt hangoztatta az európai kereszténydemokraták zágrábi kongresszusán, hogy nincs értelme megbüntetni az egyik legsikeresebb tagpártot. Szerinte egyébként a vége az lesz, hogy a Fidesz marad a pártcsaládban.
Néppárti illetékesek azt közölték, hogy a háromtagú vizsgáló bizottság a következő év elejére teszi le az asztalra jelentését a magyar demokrácia helyzetéről. Előtte, a jövő hónapban még egyszer tárgyalnak Orbán Viktorral, akivel idáig már kétszer találkoztak. Ha megvan a vélemény, akkor Tusk azt ígéri, hogy intenzív konzultációba kezd. Azt akarja, hogy utána január végéig eldőljön: tag maradhat-e a Fidesz. Az új elnök kifejtette, hogy határozottan harcolni kíván az orbáni illiberális demokrácia ellen. A jelentés hozzáfűzi, hogy az EPP befagyasztotta a magyar párt tagsági jogait, mert így akarta megmutatni szavazóinak, hogy nem veszi félvállról Budapest EU-ellenes retorikáját és a magyar jogállam meggyengítését.
FAZ
A pápa is úgy gondolja, hogy az Európai Néppárt jövője szempontjából döntő, mi lesz a Fidesz tagságával. Erről Tusk tájékoztatta a 40 párt képviselőit a zágrábi kongresszuson. Merthogy az EPP vadonatúj vezetője a múlt hónapban családostul (feleség + két felnőtt gyerek) a Vatikánban járt, és elárulta az egyházfőnek, hogy nem tér vissza a lengyel politikába, hanem a kereszténydemokrata szövetség elnöki tisztét pályázza meg. Ferenc ezután kérdezte meg tőle, vajon az EPP különbséget tud-e tenni a népszerűség és a populizmus között. Vagyis hogy miként ítéli meg a populista Orbán Viktort?
A felfüggesztés miatt a magyar kormánypárt egyetlen képviselője sem lehet jelen a horvát fővárosban. A pártcsalád azt követeli a miniszterelnöktől, hogy az ne egyszerűen tegyen hitet az alapértékek mellett, hanem tartsa is be azokat. Ám a politikus meggátolt minden érdemi vitát ez ügyben. Tusknak döntenie kell, és ezt készíti elő Zágrábban. Mint hangsúlyozta, nem szabad a terepet átengedni olyanoknak, akik be akarják adni az embereknek, hogy a szabadság és biztonság kölcsönösen kizárja egymást. Márpedig ha ő mondja, annak különleges nyomatéka van.
Ő volt az első kelet-európai politikus, aki magas uniós tisztséget töltött be és ez csak jót tett az EU-nak. Újfajta megközelítést hozott a brüsszeli politikába. Kimondta, ha valami nem tetszett neki. Nemrégiben Macron fejét mosta meg. Most az EPP élére lép, ott is úttörőnek számít, hiszen a Vasfüggöny túloldalán nőtt fel – emeli ki a konzervatív újság.
Macron új keleti politikája, ideértve az észak-macedón és albán csatlakozási folyamat megkezdése ügyében kimondott vétót, haragot vált ki Közép-Európában. Pedig a politikus egy éve még körbejárta a térséget, szemben elődeivel, akik „elhanyagolható mennyiségnek” tartották a régiót. Ám azóta gyökeresen megváltozott a helyzet. Az elnök mind inkább visszatér a hagyományos párizsi külpolitikához és újabban nem túl elismerően nyilatkozik ezekről az államokról. Mindezt csak tetézi, hogy az államfő újra kívánja gondolni a viszonyt Moszkvával, miután agyhalottá nyilvánította a NATO-t. Véleményét csak egy valaki fogadta viszonylag kedvezően a földrész közepén: Orbán Viktor, aki megerősítette, hogy fejleszteni kell a magyar hadsereget. Macron pedig nyilvánosan azt mondta, hogy számít a nacionalista magyar vezetőre, mert jobb belátásra kell bírni a lengyeleket Oroszország kapcsán.
Vagyis új szövetség van kialakulóban, noha az elnök a májusi EP-választások előtt a kampányban még Orbánt és az illiberálisokat nevezte meg fő ellenfeleiként. Paul Lendvai riasztónak tartja a retorikát és a döbbenetes pálfordulatot Magyarország és Oroszország ügyében. A magyar kormányfő 10 év után, a múlt hónapban járt az Elysée-palotában. Azóta a budapesti erős ember békülékenynek mutatkozik Macronnal szemben, nem úgy, mint a választási kampány során. A bővítés kapcsán tudomásul vette az elutasító francia álláspontot, sőt kifejtette, hogy nem ellenzi, ha új fejezetet nyitnak ebben a kérdésben. Egyébiránt kifejezetten oroszbarát.
A Balkánon pedig kifejezetten zavaró repüléseket végez. Menedéket adott az elítélt korábbi macedón miniszterelnöknek és olyan politikusokat, illetve sajtóorgánumokat támogat a félszigeten, akik és amelyek közel állnak nacionalista vonalához. Az új francia keleti politika azzal fenyeget Közép-Európában, hogy Macron hátat fordít mindazoknak, akik nagy reményeket fűztek liberális eszméihez.
Trump miatt Amerika elveszti a korrupció ellenes küzdelmet Kelet-Európában. Az eltelt két hétben az elnök elleni alkotmányos jogsértési eljárás során elhangzott vallomások rávilágítottak, hogy az USA nem csupán emberi jogi megfontolásokból szorgalmazza a jogállamot a térségben, hanem azért is, mert látja, hogy a kenőpénzek rendszere alapvető csatorna az orosz befolyás számára. Az egész ukrajnai Biden-ügy azzal függ össze, hogy a volt alelnök tiszta viszonyokat akart az országban, ám az ottani korrupció visszalőtt.
Így most bajban van Amerika, amikor szeretne véget vetni a vesztegetések rendszerének Közép- és Kelet-Európában. A washingtoni kormányzat krémje csak időszakos segítséget ad hozzá. Ráadásul az elnök elleni vizsgálat olyan magatartásra világít rá a tengerentúlon, amit az Egyesült Államok másutt elítél. Egy magas rangú külügyi tisztségviselő felmérhetetlennek nevezi az így okozott károkat. Évtizedek kellenek, amíg az ország visszaszerzi hitelét a világban. Márpedig ezért nagy kár.
A volt szocialista országokban a korrupció ellen harcoló erők a hideg háború vége óta támaszkodnak az USA támogatására. A State Department anyagi forrásai mentőövet jelentenek a civil szervezetek számára. Amerika pl. a magyar és a lengyel bírák mellé állt, amikor a két hatalom megpróbálta aláásni a bíróságok függetlenségét. Victoria Nuland, aki a régió felelőse volt Obama idején, arra hívja fel a figyelmet, hogy a korrupció segített külső erőknek behatolni a térségbe, de egyúttal belülről rohasztott bizonyos EU- és NATO-tagokat. A változás Trump idején, Wess Mitchell színrelépésével kezdődött, mert ő úgy gondolta, hogy a túl éles washingtoni bírálatok csak még inkább a Moszkva-barát vonal felé tolják a magyarokat, románokat és bolgárokat. Úgy hogy nem kell feszegetni a piszkos anyagi ügyeket. A külügyi vezető azóta már lemondott, de a vesztegetések ellen fellépő amerikai nagykövetek azóta sem lehetnek biztosak abban, hogy a Fehér Ház mögöttük áll.
Sőt, az még inkább csak alájuk vág, lásd, hogy a budapesti képviselet vezetője megszervezte Orbán és Trump tárgyalását, noha az apparátus igyekezett távolságot tartani a kormányfő korrupt és Kreml-barát rendszerétől. De a Fehér Ház hozzáállása folytán várható az is, hogy az amerikai titkosszolgálat vonakodik majd bizonyítékokat átadni a kenőpénzek ügyében nyomozó román ügyészeknek. Ugyanakkor a térség érintett kormányai előszeretettel vesznek amerikai fegyvereket, hogy jók legyenek Washingtonnál. Ám az így szerzett biztonság könnyen illuzórikus lehet, ha ezek az országok nem szállnak szembe a korrupcióval. Csak éppen ehhez egyre kevesebb segítségre számíthatnak az USÁ-ból, politikai okok miatt.
Egyes gazdák meglepően ügyesen fejik meg az európai adófizetőket, de nem Franciaországban, hanem Kelet-Európában. Napjainkban nagy-nagy vita zajlik az unió következő hétéves költségvetéséről, az egyik legnagyobb bökkenő éppen a mezőgazdaság, amely jelenleg a kiadások 37 %-át emészti fel. A Bizottság a támogatások jelentős részét az agrárszférától a kutatásra és technológiai fejlesztésre kívánja átirányítani, ami abszolút értékben kb. 5 %-os csökkentést jelenteni, erre idáig még nem volt példa. Macron egyetlen petákról sem hajlandó lemondani, de vannak olyan megfontolások is, amelyek jobb belátásra vezetik rá ezeket az államokat.
Fontos szempont a jövőben az alapok elköltéséhez, hogy a pénzek odaítélését az eddiginél jobban kapcsolják-e az üvegházhatás csökkentéséhez. Azon kívül a New York Times nemrégiben leleplezte, hogy főként magyar termelők irányított földvásárlásokkal szereznek jelentős támogatásokat, illetve irányítanak kemény suskát a haverokhoz. Itt felvetődik, hogy nem kellene-e az eddiginél szigorúbban ellenőrizni az EU-források felhasználását. A Bizottság azon van, hogy korlátozzák a terület alapján járó kifizetéseket, ám ezt a volt szocialista országok erősen ellenzik. Azt szeretnék, ha továbbra is kopaszthatnák az európai adófizetőket.
Yahoo/AP/Anti-Defamaiton League
Minden 4. európai táplál antiszemita érzelmeket, de míg a jelenség nyugaton változatlan szinten mozog, addig keleten egyre erősödik. A legnagyobb mértékben Lengyelországban van jelen, ott 4 év alatt 37-ről 48 %-a nőtt. Magyarországon a lakosság 41 %-át érinti, szemben a korábbi 40 %-kal. Mindezt a new yorki jogvédő szervezet, az Anti-Defamation League megbízásából készült felmérés állapította meg, amelyet 14 uniós tagállamban készítettek. A lengyel és a magyar kormányt zsidó szervezetek bírálják, bár mindkettő tagadja, hogy antiszemita volna. Magyarországon elsősorban a Soros elleni kampány a vád tárgya. Ugyanakkor keleten az antiszemitizmus magas szintje ellenére is viszonylag ritkák az ilyen jellegű erőszakcselekmények, miközben azok száma egyre nő a briteknél és a németeknél.
Ami a részletes magyar adatokat illeti, nálunk az emberek 69%-a gondolja úgy, hogy a zsidók túl nagy befolyást élveznek a gazdaságban. 63 % túlzottnak véli hatalmukat a nemzetközi pénzpiacokon. 61 % úgy látja, hogy nem kellene annyit beszélniük a holokausztról. 57 %-nak meggyőződése, hogy a zsidók hűségesebbek Izraelhez, mint a saját országukhoz. Egyébként az ellenérzések, amelyek 3,4 millió magyarnál mutathatók ki pregnánsan, leginkább a férfiakra, illetve a 18-34 év közötti korosztályra jellemzőek.
Az uniós partnerek egyre nagyobb aggodalommal figyelik, hogy Magyarország valóságos földi paradicsomot, uniós logisztikai központot jelent a Huawei számára, sőt, a vitatott kínai high tech-konszern most már a legújabb magyar mobilhálózat kiépítésében is közreműködik. Miközben az USA nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a céget, sőt szankciókat is kivetett arra. A kínai óriásvállalat idáig jó egymilliárd dollárt fektetett be a magyar gazdaságba, itt van az anyaországon kívül a 2. legnagyobb gyára, összesen tágabban véve csaknem 3 ezer embert foglalkoztat.
A kérdés az az óriási üzlettel kecsegtető új mobil technológia elterjedése kapcsán az, a Huawei mennyire tud politikailag független lenni a kínai diktatúrától, illetve hogy Peking uralkodó szerephez juthat-e a világban a digitális infrastruktúrában, a katonai területet is idevéve. NATO-szövetségesek ezért tekintenek kétségekkel Magyarországra, ahol továbbra is tárt ajtókkal fogadják a holdingot. Az Egyesült Államok és jó pár európai politikus és szakértő azzal vádolja Kínát, hogy az kémkedni akar nyugaton az új technológia alkalmazásával. Bizonyítékkal azonban eddig még nem rukkoltak ki. Az azonban biztos, hogy egy 3 éve hozott törvény az összes kínai cég számára előírta: szükség esetén kötelesek együttműködni a Népköztársaság titkosszolgálatával.
A magyar kormány ennek ellenére kitart a stratégiai partnerség mellett és Németországra mutogat, mondván, hogy az ottani vezetés sem ellenzi a kínaiak bevonását az 5G-rendszer megteremtésébe. Persze itt bőven jelen vannak a gazdasági érdekek, hiszen a technológiai újítás most először nem egy nyugati államból indul ki. Csak éppen sok szakember szerint a kis Magyarországból nagy probléma lett, miközben a tét piaci részesedés, a befolyás és a „digitális szuverenitás”. Az Orbán-kabinet már ott tart, hogy egyre másra akadályoz meg olyan uniós döntéseket, amelyek nem tetszenek Pekingnek.
De azért lassanként Magyarországon sem annyira kedvező a leányzó fekvése: egyáltalán nem biztos, hogy a Huaweit valóban bevonják az új hálózat létesítésébe. Szerződés még nincs, jelenleg tesztelik az ajánlott termékeket. Lehet, hogy politikai megfontolások is állnak a háttérben, noha a pályázat eredményhirdetésének határideje már lejárt.
Orbán Viktor arról ismeretes, hogy kíméletlenül viszonyul a menekültkérdéshez, de a hangulatkeltés most sokba kerül neki. A kormánynak ugyanis a Kúria határozata értelmében nyilvánosan bocsánatot kell kérnie, amiért téves és hamis állításokat terjesztett a Helsinki Bizottságról a két évvel ezelőtti nemzeti konzultáció során. Amúgy a kérdőívben az is szerepelt, hogy Soros György támogatja a bevándorlást és a maga céljaira igyekszik kihasználni a migrációt.
Magyarországot egy ideje bírálatok érik, amiért emberhez méltatlan módon bánik a menedékkérőkkel. Az a pár ember, aki egyáltalán bejut az országba, a „megszigorított” menekültpolitika áldozata lesz. A rendszer olyan, hogy gyakorlatilag lehetetlen elérni a befogadást, még akkor sem, ha valaki repülőn, nem biztonságos államból érkezik. De tavaly már odáig jutottak a dolgok, hogy az elutasított kérelmezőktől megtagadták az élelmet, mondván, hogy azok immár nem jogosultak az ellátásra. Most a büntetés részeként kiszabott bírság ugyan csekély, de a bocsánatkérésnek alighanem lesz hatása a közvéleményre.