„Ha elmegy a dagály, látszik, hogy kinek van letolva a nadrágja” – Interjú Oszkó Péterrel

Publikálás dátuma
2019.11.23. 07:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Eddig pénzburok védte a kormányt – mondta Oszkó Péter, az OXO Labs alapító-cégvezetője, volt pénzügyminiszter, aki szerint a pénzbőség vége nem feltétlenül jelent válságot.
Két éve azt mondta, hogy az ellenzék a saját maga paródiája. Most mit gondol?  Egy olyan választási eredmény született októberben, amelyből kiderült: lényegesen jobban szerepelnek az ellenzéki pártok, ha koordinált módon, összefogva indulnak. Kilenc év kellett ahhoz, hogy a szereplők levonják ezt a tanulságot.  Ezek után mi várható? A Momentum például tisztább viszonyokat és kevesebb pártot szeretne, de hallani arról is, hogy új formációk alakulnak a konzervatív oldalon. A következő választás 2022-ben lesz, ezért jelenleg nem reális az az elvárás, hogy a pártok ezentúl mindent közösen csináljanak, és egyik szervezet se keressen önálló politikai hangot. Az ellenzéki oldal értéke, hogy vannak viták, nézetkülönbségek és ezeket nem a szőnyeg alá söprik, vagy hatalmi szóval elintézik, hanem lejátsszák. A lényeg az, hogy a választásokig döntsék el vitás kérdéseket. Az egész ország és az összes választó érdeke, hogy igazi politikai verseny legyen és ne lehessen tét nélkül hatalmat gyakorolni. Az ellenzéknek az lenne a feladata, hogy találják ki azt a játékszabály-rendszert, amelyben egyrészt egy ideig versenyeznek egymással, másrészt demonstrálják a közös kompromisszumok meghatározásának képességét is, hiszen anélkül nehéz lenne kormányzóképesnek mutatni magukat.  Látja ezt a játékszabály-rendszert? Még nem, az ellenzéki pártok egyelőre spontán keresik az önálló hangot, olykor még akár egymás kárára is. Ez persze valószínűleg természetes másfél hónappal egy választás után, nagy kérdés, hogy a korábbi kilenc év után most elég lesz-e rövidebb idő a koordináció kialakítására, a már elfoglalt hatalmi pozíciókból.

Orbán Viktor szerint gazdasági szempontból nehezebb idők jönnek, mint az előző években. Egyetért a miniszterelnökkel? Biztos, hogy nem lesz akkora pénzbőség, mint az utóbbi nyolc évben volt. Az elhúzódó válságkommunikáció miatt talán nem ment át a köztudatba Magyarországon, de az ország régen tudott ennyire dúskálni a pénzben. Persze nem magunk miatt, hanem azért, mert a világban a válság következményeit óriási tömegű pénznyomtatással kezelték a nagy gazdaságok és az ottani pénzpolitikát irányító jegybankok. Sőt, ránk nézve az uniós politikának is pénzdömping volt az eredménye. Az elmúlt két ciklusban elképesztő aranykor volt. Akkor most jön a válság? Normális pénzmennyiség mellett kell gazdaságpolitikát folytatni. Ez még nem válsághelyzet, még akkor sem, ha az uniós kohéziós politikából sem várható akkora összeg, mint amennyi eddig jött. Ezentúl nem pénzözönben folyik majd a kormányzás. Varga Mihály pénzügyminisztert jó szakembernek tartja? Igen. Azt követően, hogy ő vette át a pénzügyi kormányzást, sokkal kevesebb kiszámíthatatlan kilengés volt. Fiskális szakpolitikai szinten nehéz lenne vitatni, hogy racionális kormányzás zajlik. A pénzügyminiszter akkor nem „Orbán Viktor bábja”? El kell különíteni az érdemi szakmai véleményeket a politikai kijelentésekről, persze utóbbi elkerülhetetlen eleme a pártpolitikának, de a pénzügyeket nem ilyen jelzőkkel lehet leírni. Nyilvánvaló, hogy nem folyik kontármunka, hiszen például öt százalékos gazdasági növekedést értünk el a legutolsó GDP-adatok alapján. Az ország jelenleg rövid távon jól használja ki a pénzbőséget. Mi lesz, ha véget ér a pénzbőség? Ha elmegy a dagály, látszik, hogy kinek van letolva a nadrágja. Később derül ki, hogy azok a fejlesztések, amelyek az elmúlt években zajlottak Magyarországon, csak rövid időszakra hoztak növekedést, vagy tartósan. Nehéz most erre válaszolni. Az igazi kérdés az, hogy a rengeteg infrastrukturális beruházás mellett a vállalkozások innovációs és növekedési képessége, termelékenysége milyen mértékben javult. Évek óta mondogatjuk, hogy nem elég infrastruktúrát fejleszteni, a humán erőforrás fejlesztése legalább ennyire fontos. Nehezebb időszakban ennek a hiánya megmutatkozhat. Arról mi a véleménye, hogy a korrupció nem mozgatja meg az állampolgárokat? Az sajnos általános emberi reakció, hogy amíg mindenkinek megvannak a többé-kevésbé biztonságos életkörülményei, addig a szórványosan hozzáférhető hírekben feltűnő korrupció kevésbé vált ki protest-magatartást. Sőt, ha a választó élete rendben van –, márpedig az általános pénzbőségben nagyjából miért ne lenne a várakozásokhoz képest rendben –, akkor fél a változástól, mert az ismeretlen akár rosszabbat is hozhat. A globális gazdasági konjunktúra burokban tartotta a kormányzatot, de ez nyilván nem lesz mindig így.

Az új városvezetés önt nem kérte fel valamelyik fővárosi cég, vagy bizottság igazgatóságába?  Szerencsére nem, annál jobban ismernek. Önálló cégcsoportot építettem fel az elmúlt években, ez felelősséggel és feladatokkal jár. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt hátra hagyjam és fővárosi cégekbe vállaljak szerepet.

Volt olyan felkérése, amelyet elutasított, és esetleg már meg is bánta? Ilyen nem volt. Legyünk őszinték: a politika élet talán mostanra zökkent vissza abba a kerékvágásba, ahol újra lehet egyáltalán verseny, az egyoldalú akaratnyilvánítás helyett vitáknak, szakmai véleményeknek, egyéni meggyőződéseknek is helye lehet. Eddig az utóbbi kilenc évben nem erről szólt a politizálás, így nem is nagyon adódhatott olyan lehetőség, amit megbántam volna, hogy elszalasztottam. Egyébként, ha bárki tanácsot vagy segítséget kér tőlem, akkor azt szívesen adok. Ahogy tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt is, úgy most is elmondom a véleményemet és oldaltól függetlenül odaállok olyan ügyek mellé, amelyeket fontosnak tartok.  Most van ilyen? Több is. Bár pénzügyminiszter voltam egy évig, sosem voltam párttag és mindig abban a hitben ringattam magam, hogy a pártpolitikai csatározásoknak megvan a helye, de az ország stratégiai dolgait közös ügynek kell tekinteni. Állami alapokkal jelenleg is több közös befektetésünk van, sok innovációs, fejlesztési vagy akár kulturális kezdeményezés mellé odaálltunk, és ezt a jövőben is tervezzük, attól függetlenül, hogy ki van hatalmon. Sőt van olyan sportberuházás is, amiről azt gondolom: nem szerencsés, ha politikai viták áldozatává esik.  Mire gondol? Van egy jogos, kritikus hozzáállás általában a sport, különösen pedig a futballhoz köthető stadionépítésekkel kapcsolatban. Sajnálnám, ha emiatt olyan sportágak véreznének el, amelyek nem voltak túltámogatva, vagy olyan beruházások, amelyek közcélt és például a város zöldítését, vagy akár a tömegsportot is képesek lennének szolgálni. Én az atlétikai stadion beruházást - megfelelő feltételek mellett – nem tartom rossznak, sőt, könnyen található olyan feltételrendszer, amelynek keretében egy kifejezetten jó ügy lehet.  A Puskás Ferenc Stadionról mi a véleménye? Sok más stadion esetében helytálló a kritika azok szükségességével kapcsolatban, de a Puskás esetében kevésbé. Egy nagy nemzeti stadionnak nyilván van létjogosultsága, ahol sportesemények mellett nagyszabású koncertek, rendezvények is helyet kaphatnak. És ez nem szükségszerűen értékválasztás abban a kérdésben, hogy arra vagy inkább egészségügyre és oktatásra kell költeni, mert értelemszerűen az utóbbiakra is kell, akár azt megelőzően is, de a kettő nem zárja ki egymást.   Az ön cége kreatív emberek innovatív ötleteire épülő vállalkozásoknak segít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ilyen vállalkozásokba fektettünk be. Nem jószolgálati intézmény vagyunk, hanem üzleti vállalkozás, úgy segítjük őket, hogy mi is hasznot akarunk realizálni. De valóban inspiráló a munkám, állandóan világmegváltó ötletekkel foglalkozhatok.  Bajnai Gordonnal mikor beszélt utoljára? Idén tavasszal, amikor a róla és a kormányáról szóló könyv megjelent. A bemutató sajtótájékoztatón én is részt vettem. Le szoktunk ülni egyébként bizonyos időközönként és megbeszéljük, hogy kivel, mi történt. Az üzleti pályánk nem találkozik, viszont az egy év közös küzdelem kialakított egyfajta beszélgető-viszonyt, amelyet fenntartunk.  Bajnai is az üzleti élet felé vonult, de ő nyíltan kampányolt Karácsony Gergely mellett.  Amikor kormányzati pozíciót viseltem, akkor sem voltam különösebben aktív a kampányokban. A véleményemet most is elmondtam volna, ilyet viszont nem kértek tőlem. A politikai kampány persze nem szakértői véleményekről szól, hanem személyes kiállásokról. Így viszont maradhattam átlagos választó.

Névjegy

Oszkó Péter Budapesten született, 1973-ban. Üzletember, kockázatitőke-befektető, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere. Első munkahelye a KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó világcég volt. 2004-től a Deloitte-nél dolgozott: mindjárt partnerként (azaz nem egyszerűen alkalmazottként, hanem üzlettársként) vették fel. 2006-tól az adótanácsadás üzletág vezetőjévé nevezték ki, majd 2007 tavaszán már ő vezette a céget, szokatlanul fiatalon. 2009-2010-ig Bajnai Gordon felkérésére Magyarország pénzügyminisztere. Ezután az OTP csoport kockázati tőkebefektetési üzletágát vezette, majd 2014-től az önállósodás mellett döntött, OXO cégnév alatt alakította ki saját cégcsoportját.

Szerző

Házkutatás, casting, csőtörés – Két hónap múlva derül ki, hogy ki lesz Borkai utódja

Publikálás dátuma
2019.11.23. 06:45

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az ellenzékiek nem zárják ki, hogy az idő rövidsége ellenére előválasztás írnak ki, de közben próbálnak olyan jelöltet is találni, akit minden párt elfogad.
Elsősorban a szex- és korrupciós botrány következtében indult rendőrségi vizsgálatok miatt irányul nagy figyelem Győrre, de közben az ellenzék felpörgette a felkészülést a Borkai Zsolt fideszes polgármester lemondása nyomán január 26-ra kiírt időközi választásra. Lapunk információi szerint most még két forgatókönyv létezik: nem zárják ki, hogy az idő rövidsége ellenére előválasztás írnak ki, de közben próbálnak olyan jelöltet is találni, akit minden párt elfogad. Úgy tudjuk, így keresték fel a győri László Zoltánt, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökét is, aki megerősítette, felkérte őt a közös ellenzék arra, hogy induljon el az időközi polgármester-választáson. – Rövid gondolkodás után, tisztelettel visszautasítottam a felkérést – mondta lapunknak László Zoltán. Döntését egyebek mellett azzal indokolta: éppen tegnap választották meg újra a Vasas szakszervezet alelnökének. Pénteken egyébként újra összeültek az ellenzéki pártok győri vezetői, hogy megtalálják a kihívóját a kormánypárti polgármester-jelöltnek, aki vélhetően Dézsi Csaba András kardiológus lesz. Közben újabb részletek derültek ki Borkai korrupciós-botránya miatti vizsgálatokról. Arról már tegnap is írtunk, hogy – bár a vesztegetés gyanúja miatt tett párbeszédes feljelentést elutasította az ügyészség – a hivatali visszaélés, hűtlen kezelés ügyében írt bejelentések alapján nyomozás indult. Ezekben pedig már érdemi lépések is történtek a Magyar Hang szerint: a lap úgy értesült, hogy gazdasági ügyek miatt tartottak házkutatást két, Borkai érdekköréhez tartozó vállalkozónál, Szabó Ervinnél és Neumann Zoltánnál, és mindkettőjüket Budapestre szállították gyanúsítotti kihallgatásra. Mint arról többször írtunk, a nyilvánosságra került szexvideón Borkai mellett látható barátja, az ügyvéd Rákosfalvy Zoltán és – ruhában – a győri étterem tulajdonos, Szabó Ervin is. Neumann nem látható a videón, őt a Borkai érdekkör meghatározó háttéremberének tartják. Szabó Ervin kegyelt helyzetben volt Győrben, hiszen – mint arról az Index írt – a városban közpénzből rendezett Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon például a vesztes ajánlatnál négyszer drágábban, 896 millió forintért nyerte el az étkeztetés feladatait. Azt már lapunk szúrta ki, hogy Borkai lánya 2014-ben vett Szabótól egy céget, amelynek bejelentett címe a most kihallgatott vállalkozó lakhelye. Csak emlékeztetőül: Borkai fia Rákosfalvynak köszönhet sokat, az ő érdekeltségébe tartozó, lényegében bevétel nélküli cégnél dolgozott havi egymilliós fizetésért. Rákosfalvy kapcsán a Magyar Hang azt írta: különös módon nemrég csőtörés volt irodájában, aminek következtében dokumentumok semmisültek meg. A gazdasági ügyekben indult nyomozások során – a 24.hu és a Magyar Hang értesülései szerint is – iratokat, dokumentumokat foglaltak le.
Frissítve: 2019.11.23. 07:20

Karácsony is megfosztaná kitüntetésétől a bicskei gyermekotthon elítélt igazgatóját

Publikálás dátuma
2019.11.22. 20:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Korábban Tarlós István ugyancsak azt ígérte, ha október 13-án marad főpolgármester, kezdeményezni fogja a férfi Bárczy-díjának visszavonását.
Budapest 2015-ben tüntette ki a bicskei gyermekotthon elítélt igazgatóját Bárczy István díjjal, amit most Karácsony Gergely főpolgármester elvenne tőle a következő testületi ülésre beterjesztett javaslatával – tudta meg a hvg.hu. A portál felidézi, hogy a gyermekotthon lakói három éve tettek feljelentést, mert elmondásuk szerint az intézményvezető éveken át szexuálisan zaklatott több kiskorú fiút is az intézményben. Az igazgatót 2016 szeptemberének végén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság felfüggesztette állásából, belső vizsgálatot rendelt el, majd feljelentést tett. A rendőrség korábbi közlése szerint azzal gyanúsították a férfit, hogy 2008 és 2016 között a gondozása alatt álló gyerekekkel, hatalmi viszonyával visszaélve „szexuális cselekményt végzett”, illetve erre próbálta rábírni őket. 2007 és 2011 között pedig rendszeresen „szexuális abúzusnak tette ki” a gyermekotthonban elhelyezett, 18 évesnél fiatalabbakat, ezzel erkölcsi, érzelmi fejlődésüket veszélyeztette. A bíróság végül nyolc év fegyházra ítélte, és bár az ügyészség a kiszabott büntetések jelentős súlyosítását indítványozta, nem növelték azt, majd 2019 szeptemberében jogerősen is 8 év fegyházat kapott.   A jogerős ítélet után Tarlós István korábbi főpolgármester azt ígérte, ha október 13-án marad főpolgármester, kezdeményezni fogja a Fővárosi Közgyűlésben a férfi Bárczy-díjának visszavonását. Tarlós elbukott, de információik szerint Karácsony Gergely főpolgármester is erre tesz javaslatot. A Fővárosi Közgyűlés november 27-i ülésének meghívójában ugyanis a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések között szerepel egy pont:
„javaslat fővárosi kitüntető díjtól való megfosztásra”.

Ennek előterjesztője Karácsony Gergely. A gyermekotthon volt igazgatója 2015-ben kapta a Bárczy István-díjat, az akkori tudósítás szerint „az állami gondoskodásban élők megsegítésében, a gyermekvédelmi szakellátás minőségi átalakításában végzett fáradhatatlan, gyermekközpontú vezetői munkája elismeréseként.” A hvg.hu értesülését a Főpolgármesteri Hivatal is megerősítette. A portálnak azt írták,
azért kezdeményezik a díj megvonását, mert viselkedésével és a 8 év fegyházbüntetéssel méltatlanná vált rá.

Szerző