A gázhajtást népszerűsítette a Gazprom-elnök, miközben hosszútávú gázszállítási megállapodásról tárgyalt Budapesten

Publikálás dátuma
2019.12.02. 20:28

Fotó: KKM/Burger Zsolt / MTI
Újabb hosszú távú gázszállítási megállapodásról tárgyal Budapest és Moszkva - jelentette be az orosz gázért felelős Gazprom elnökével, Viktor Zubkovval folytatott budapesti tárgyalásai után Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az MTI tudósítása szerint a lehetséges együttműködési területek között említette a földgáz közlekedési felhasználását is, ami segíti a klímacélok elérését. Lapunk értesülései szerint Viktor Zubkov - aki 2007 és 2008 között Oroszország miniszterelnöki tisztségét is betöltötte - ezt követően részt vett a gázhajtásos járműveknek az állami NKM Nemzeti Közművek szervezte, CNG szakmai fórum Budapest 2019 elnevezésű, zárt körű rendezvényén. Ezen értesülésünk szerint bemutatta a hagyományos üzemanyagoknál jóval olcsóbb, egyszersmind környezetkímélőbb gázhajtású járművek oroszországi terjedését. Emellett - akár Magyarország vonatkozásában is - sürgette az adóterhek csökkentését, illetve a gázhajtású járművek állami támogatásának növelését. Az MVM elnök-vezérigazgatója, Kóbor György a rendezvényen, úgy tudjuk, ismertette a gázhajtású járművek és töltőállomásaik helyzetét, amiben lát még tennivalókat. Kedvező példaként Olaszországot említették. A szinte száz százalék metánból álló Compressed Natural Gast (CNG) elsősorban buszok, kukásautók, személygépkocsik meghajtására használják, a cseppfolyósított földgáz (LNG) pedig nagyobb erőt kifejtő kamionok, vonatok meghajtására hatékonyabb. A rendezvénnyel egy időben zajlott a Budapest LNG Summit elnevezésű konferencia is, ahol vezető magyar és külföldi szakemberek mutatták be az alapvetően tengeren szállított, a magyar gázellátás szempontjából egyre inkább előtérbe kerülő LNG piaci helyzetét.
Szerző
Témák
gáz orosz gáz

Csaknem 1200 bolt zárt be fél év alatt

Publikálás dátuma
2019.12.02. 13:09
Bezárt vegyesbolt egy somogyi faluban
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Több a bolt nélküli település is, eközben dinamikusan növekszik az internetes forgalom.
Az idei év első felében tovább csökkent a boltok száma: 2005-höz, a csúcshoz képest 39 ezer a leépülés mértéke, a boltok negyede azóta eltűnt – írja az Infostart. A portálnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára elmondta: amikor 30-40 százalékkal nőtt a webáruházi forgalom az elmúlt években, a teljes kiskereskedelmi fogalom pedig 5-6 százalékkal, nyilván a gyorsabban növekvő értékesítési csatorna valamennyi piacot elvett a hagyományos boltoktól. Az idei első félévben 1174-gyel csökkent a boltok száma, fél év alatt megszűnt csaknem félezer élelmiszerbolt is. Az egyes szakboltok száma is visszaesett, alig akad egy-két kivétel, például a benzinkutak száma egy csipetnyit emelkedett ebben az időszakban. Viszont dinamikusan növekszik az internetes kereskedelem. „A teljes kiskereskedelmi forgalomhoz mért részesedésük 2019-ben 6 százalék körül lesz, tehát arról szó sincs, hogy elsöprik a hagyományos boltokat, és valamikor fékeződni fog ez a növekedés, bár néhány esztendeig két számjegyű marad” – tette hozzá a főtitkár. Vámos György szerint a falusi vásárló sok tekintetben kiszolgáltatott. „Sajnos nő a bolt nélküli települések száma is, de az okok összetettek. Nyilván a webáruházi térhódítás is szerepet játszik abban, hogy a hagyományos boltok köre szűkül, akár az apró falvakban is, de a hálózat átalakulása szintén szerepet játszik ebben” – magyarázata. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondja, egyre többször megjelenik a kisboltok bejáratánál a „rögtön jövök” felirat, ugyanis egyre kevesebb alkalmazottat tudnak csak megfizetni. A diszkontok és az internetes áruházak áraival pedig nem tudnak lépést tartani. Vámos György éppen azért azt hangsúlyozza, a kistelepülésen működő kisvállalkozások számára támogatást kérnek, ugyanis ez egyre inkább nem kereskedelmi, hanem társadalompolitikai kérdéssé válik – írja az Infostart.
Szerző

ITM: hatalmas volt a magyar black friday, rengeteg fogyasztóvédelmi eljárást is hozott

Publikálás dátuma
2019.12.02. 07:57

Fotó: Vladimir Sindeyeve / AFP / NurPhoto
A hazai webkereskedelem legnagyobb eseményén sokféle trükköt bevetettek a kevésbé etikus cégek.
Már indult fogyasztóvédelmi eljárás a novemberi ellenőrzések alapján, a webáruházak megtévesztő hirdetései miatt, emellett az árképzésnél is előfordultak hiá­nyosságok - írja a black friday kapcsán a Magyar Nemzet. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára azt nyilatkozta nekik: a tetten ért cégek fogyasztóvédelmi eljárásra számíthatnak. Az elmúlt három évben a szaktárca irányításával több mint 2300 webáruházat ellenőriztek a hazai piacon, ezer próbavásárlást hajtottak végre.
A black friday a hazai webkereskedelem legnagyobb eseménye, amely az év során a legtöbb megrendelést hozza. A mostani az iparági becslések szerint minden korábbinál forgalmasabb volt.

A legtöbb panasz amiatt a jellemző gyakorlat miatt érkezett Cseresnyés szerint, hogy a készleten lévőnek jelzett termék valójában nem vagy csak sokkal később volt elérhető egyes internetes kereskedőknél. A becsalogató hirdetések és az árképzés kapcsán is találtak visszaéléseket az ellenőrök. Így például ingyenes házhoz szállítással hirdették magukat egyes boltok, bár - mint az vásárláskor kiderült - az csak 25 ezer forintos rendelés fölött valóban díjtalan. Sok cég a kereskedelmi forgalomban megszokott átlagárat tüntte fel kimagaslóan kedvezményes vételárként. Máshol minden egyes novemberi pénteken meghirdették, hogy a kedvezményeik csak egyetlen napra szólnak.
Az államtitkár tanácsa szerint célszerű például a vásárlási folyamatot képernyőfotóval lementeni, hasznos lehet a termék kicsomagolását videóra venni. Felhívta a figyelmet: internetes rendelésnél a vevőknek érdemes előzetesen ellenőriz­niük a webáruház elérhetősé­geit, ha kizárólag egyoldalú kommunikációra alkalmas e-mail-címet vagy űrlapot találnak, inkább nézzenek másik kereskedő után. A fizetési lehetőségeknél pedig minden esetben javasolt az utánvétet választani. Fontos észben tartanunk azt is, hogy az online vásárolt termékekre 14 napos elállás vonatkozik, addig indoklás nélkül visszaküldhetjük az árucikket, és még a szállítási költséget sem kell megtérítenünk a vállalkozó számára.
Szerző