Idén is sikersztorinak könyvelte el a korrupcióellenes harcot az állam

Publikálás dátuma
2019.12.04. 16:24

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Legfőbb Ügyészség, valamint a Belügyminisztérium vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának nyolcadik évfordulóján tartott rendezvényen, szerdán a Kúrián.
Nyolcadik alkalommal tartották meg a magyar közélet legfurább szertartását, az „Összefogás a közélet tisztasága érdekében” című kerekasztalt. Ilyenkor, az év vége közeledtével a magyar közigazgatás, bűnüldözés és igazságszolgáltatás (zömében fideszes kétharmad által kinevezett) vezetői összeülnek, majd sorban, papírról, rezzenéstelen arccal felolvassák, hogy ők abban az évben mit tettek, végeztek a korrupció elleni harcban, majd végül megállapítják, hogy Magyarország a legjobb úton jár a korrupció megelőzésében.   Ez az a rendezvény, ahol évről-évre kiderül, hogy a magyar közigazgatás, bűnüldözés és igazságszolgáltatás vezetői a korrupció alatt leginkább a megkent kisrendőröket, hatósági ügyintézőket, a hálapénzes orvosokat értik. Ugyanakkor ez az a fórum, ahol még véletlenül sem esik szó a elit korrupciójáról, így itt még garantáltan utalás sem hangzik el, hogy létezne „Elios-ügy”, „Microsoft-ügy”, letelepedési kötvények ügye.  Ahogy a „korrupció elleni társadalmi összefogás” fontosságát hangsúlyozó kerekasztalhoz még véletlenül sem hívják meg a korrupcióellenes civil szervezeteket, így a Transparency Internationalt (TI) vagy a Korrupciókutató Központot.      
Ellenkezőleg: a Fidesz-állam kinevezettjei általában komoly energiát fektetnek arra, hogy ezeket a szervezeteket tudománytalannak, komolytalannak állítsák be. Annál is inkább mivel míg a TI korrupciós érzékelési indexei szerint Magyarország évek óta az EU egyik legkorruptabb állama, vagy mivel a korrupciókutatók szerint még Bangladeshben és Zambiában is áttekinthetőbbek a közbeszerzések, mint itthon. Míg a javarészt Fidesz-állam kinevezettjei szerint nincs semmi látnivaló, sőt, ahogy a 2012-ben életre hívott kerekasztal kezdeményezője, Domokos László ÁSZ elnök (volt fideszes képviselő) az idei rendezvényen is leszögezte:„Magyarországon a korrupció megelőzését biztosító rendszerek kiépültek, az elmúlt években megerősödött a közszféra integritása.”  Az összefogásban jelenleg az ÁSZ mellett a Kúria, a Belügyminisztérium, az Országos Bírói Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Nemzeti Bank és a Közbeszerzési Hatóság vesz részt. 
„A korrupció olyan mint a rákos megbetegedés, idővel felőrli a becsületet, a teljes államigazgatást, felőrli a hétköznapi tevékenységet”

- szögezte le Pintér Sándor belügyminiszter.

A tárcavezető expozéja nagyban nem különbözött a tavalyitól, így idén is az eredmények között sorolta fel az e-közigazgatás fejlesztését, aminek köszönhetően az ügyintézők nem kerülnek kapcsolatba az ügyféllel, így a kísértés is kisebb. De ugyanígy az e-pénztárgépek bevezetése vagy az elektromos fuvarlevelek kialakítása csökkentette a korrupciót.  A leglendületesebb előadó most is Domokos László Ász-elnök volt, aki a már idézett megállapításain túl úgy látta: a korrupciós kockázat kiemelten az egészségügyben és a pártok gazdálkodásánál jelenik meg – ez utóbbi megállapítás címzettjeit nem nehéz azonosítani, mivel az ÁSZ kizárólag ellenzéki pártok ellen indított eljárásokat.  Domokos szerint is az „áfafehéredés” a legnagyobb korrupcióellenes előrelépés. Ezen túlmenően az ÁSZ elnöke felmondta az elkeserítő korrupciós helyzettel kapcsolatban bedobott, legfontosabb fideszes panelt, miszerint a korrupt országokban általában lassul a gazdasági növekedés, mivel pedig Magyarországon dinamikusan nő a gazdaság, így következtetésképpen nem lehet az ország korrupt.  
Domokos kirohanásában jutott a Transparency Internationalnak (TI) is, mivel szerinte az ő korrupciós indexük nem egy tudományos megalapozottságú mérőszám, nem alkalmas a tényleges korrupció mérésére.  (Ezzel kapcsolatban megkérdeztük Ligeti Miklóst a TI jogi igazgatóját, aki elmondta: ez egy szokványos kritika a korrupciós észlelési indexszel (CPI) szemben, amit jellemzően akkor hangoztatnak kormányok, ha ez kellemetlen számukra. „A korrupciót egzakt módon senki sem tudja mérni, ahogy vitatott a korrupció fogalma is” – mondta Ligeti. Ugyanakkor az általuk elkészített CPI – amely nagyon is tudományos és statisztikai alapon álló felmérések összegzéséből jön létre – azt mutatja meg, hogy a külföldi szereplők, befektetők, kutatók, nemzetközi intézmények mennyire hitelesnek ítélik az egyes országok korrupció elleni küzdelmét.)  Ezzel szemben Domokos utalt rá, hogy az ÁSZ egy saját korrupciós index kialakításán dolgozik.  Végül egy meglehetősen fura figyelmeztetéssel zárta az ÁSZ-elnök mondandóját: „akik aggódnak a magyar jogállamiságért azok a saját házuk táján seperjenek” - mondta, hozzátéve, hogy „akik vitatják az alaptörvényt, azok korrupciós veszélyt jelentenek” - hangoztatta nem kifejtve, hogy milyen összefüggés lenne a fideszes kétharmad által megszavazott alaptörvény elfogadottsága és a korrupciós kockázatok között.  
Polt Péter legfőbb ügyész helyett az idén is helyettese, Lajtár István érkezett, hogy elmondja a fő üzenetét, miszerint a korrupció elleni harcban a testületnek meghatározó a szerepe, különösen, amióta a korrupciós bűncselekmények nyomozása kizárólagos ügyészi hatáskörbe tartozik. Az most is elhangzott (ami az eltelt években rendszeresen kommunikál az ügyészség), hogy ők minden esetben nyomozást rendelnek el az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásai alapján, sőt Magyarországon uniós átlag feletti a vádemelések aránya. Nehezebben érthető, de nyilván a siker jele lehet az is, hogy míg az OLAF ajánlásai az utóbbi években sorra csökkentek, így a tavalyi négy, OLAF által nyomozásra érdemesnek ítélt üggyel szemben idén még egyetlen jelzés sem érkezett a magyar hatóságokhoz.  „Azért vagyunk itt, hogy tisztán lássanak” - mondta Rigó Csaba a Közbeszerzési Hatóság elnöke, aki több grafikonnal érzékeltette, hogy a közbeszerzések területén minden javulóban van, így jelentősen nőtt az egy érdemi jogorvoslatra kirótt átlagos bírságok mennyisége, továbbá csökkent a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárások száma. „97 százalékban bárki részt vehet ma egy közbeszerzésen” - fogalmazott.
Frissítve: 2019.12.04. 16:39

Az MSZP ledöbbent, amiért román testvérpártja is ünnepelné Trianont

Publikálás dátuma
2019.12.04. 15:48
Viorica Dancila a Szociáldemokrata Párt elnöke
Fotó: BOGDAN DINCA / AFP
Tóth Bertalan pártelnök levélben kért tájékoztatást a PSD-től, és a „pozitív kisebbségpolitikát” kérte számon a román döntéshozókon.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) több országgyűlési képviselője is támogatta azt a törvénytervezetet, ami nemzeti ünneppé nyilvánítaná a trianoni békeszerződés aláírásának sok magyar számára gyászos évfordulóját, június 4-ét. Az ügy az MSZP elnökét sem hagyta hidegen: mint Facebook-oldalán beszámolt róla, Tóth Bertalan levélben kért tájékoztatást a román testvérpárt, vagyis a PSD elnökéről a történtekkel kapcsolatban. Tóth azt is hangoztatta, hogy álláspontjuk szerintt Trianon traumáját az Európai Unión belüli valós nemzetegyesítéssel, a határok jelképessé tételével, légiesítésével lehet meghaladni. „Emellett szükség van a szomszédos országok pozitív kisebbségpolitikájára és hazánk részéről pedig aktív magyarságpolitikára” -tette hozzá.
Tóth Bertalan azt is hangsúlyozta, hogy szövetségesükkel, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségével (RMDSZ) egyetértve olyab ünnepet szeretnének, ami nem éket ver az együtt élő nemzetiségek közé, hanem megteremti a feltételeket egymás elfogadására és tiszteletben tartására. Az erdélyi Transindex beszámolója szerint kedden a román képviselőház közigazgatási szakbizottságában a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Népi Mozgalom Pártja (PMP) képviselői együtt biztosították, hogy átmenjen  a Trianon-ünnepről szóló javaslat. Az RMDSZ részéről Koroda Attila parlamenti frakcióvezető már jelezte, mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a tervezetet mielőbb leszavazza a román parlament.
Szerző

Kubatov leveleinek megszerzésével dicsekszenek a Fidesz honlapját állítólag feltörő hackerek

Publikálás dátuma
2019.12.04. 15:09
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ugyanakkor az állítólagos e-mailek hitelességét semmi nem erősíti meg.
Az "Igazság Ligája" nevet használó csoport hétfőn jelentette be: online támadást indítottak a Fidesz ellen, a megszerzett adatokat pedig folyamatosan hozzák majd nyilvánosságra. Szerdán jelentkeztek először az állítólagosan megszerzett e-mailekkel, amiket - mint közleményükben írják - a fidesz.hu szerverein találtak.
Öt, Kubatov Gábor fideszes pártigazgató nevével aláírt üzenetet közöltek. Az első a fővárosba hívja Borkai Zsolt volt győri polgármestert, a második az egri Fidesz-alelnök, Oroján Sándor ügyében írja, "megint belefutottunk egy pofonba". A harmadik szerint "van mit megbeszélni" a szegedi Fidesszel, illetve "botrányos, hogy a Szeviép ügyben nem tudnak valamit előszedni". A következő az önálló indulásuk miatt a pártból kizárt fideszesek esetét firtatja, az utolsó pedig látszólag a szlovákiai Magyar Közösség Pártját figyelmezteti, hogy ne tárgyaljon a Most-Híddal.
A "nyilvánosságra hozott" szövegek hitelességét semmi nem erősíti meg. Hétfőn a PestiSrácok azt írta: a fidesz.hu domain valóban elérhetetlen volt egy ideig, vélhetően túlterhelték, de az csak egy hivatalos honlap, így onnan bizalmas adatot nem lehet megszerezni. A fideszes e-mailekkel szerintük nem volt gond.

Reagált a Fidesz

A fidesz.hu honlap elleni hétfői hackertámadás sikertelen volt, a terheléses támadást indítók semmilyen adathoz nem fértek hozzá, levelezés pedig nem is fut a honlapon keresztül. Amennyiben bárki innen szerzett adatokra hivatkozik, az nyilvánvaló hamisítvány, a szükséges jogi lépéseket megtesszük - közölte a Fidesz-frakció sajtóosztálya. 

Szerző
Frissítve: 2019.12.04. 16:42