Demokráciadeficit történelmi díszletben

Sem a lakosság, sem az önkormányzat véleménye nem számít a kormánynak, ha valamit át akar építeni a Budai Várban. Váradiné Naszályi Márta polgármester a Miniszterelnökséggel tárgyalna a jövőről.

A parlament előtt fekvő egyik törvénymódosítás szerint az összes építési hatósági jogkör a kormányhivatalokhoz kerül. Megszűnik az utolsó esély, hogy az önkormányzat beleszólhasson abba, mi épülhet a területén?

Az célszerű, hogy az építési hatósági jogkörök legyenek egy helyen, és az sem baj, ha nem az önkormányzatnál vannak, de az már hiba, hogy a kormány kinyújtott karjaként, politikai és nem szakmai alapon működő kormányhivatalokhoz kerülnek. Az én lelkemhez az állna közelebb, ha egy olyan független szakmai szervezet kapna hatósági jogköröket, amilyen korábban például a műemlékvédelmi hatóság volt. A választott testületek eldöntenék, hogy milyen szabályok szerint lehessen építkezni egy kerületben, a hatóság pedig végrehajtaná az önkormányzati döntéseket.

A hatóság most nem veszi figyelembe a kerület építési szabályzatát?

A műemlékvédelmi hatóságot szétverte az Orbán kormány és a politikai döntéssel létrehozott Várkapitányság Zrt. olyan jogosítványokat kapott, amelyek erősebbek a Vár területén, mint a választott önkormányzat jogai. A Budapest törvény egy évvel ezelőtti elfogadása óta a kormányzati építkezéseknél és a Hauszmann-programhoz kapcsolódó területeken nem veszik figyelembe a helyi elvárásokat.

Az egykori Külügyminisztérium Dísz térre tervezett visszaépítésénél ez milyen gondot okoz?

A kerület építési szabályzata szerint a Dísz tér 2-es számon található saroktelekre csak olyan épület építhető, ami harmonizál a tér jelenlegi beépítésével és nem haladja meg az ott jellemző beépítési magasságot. Csakhogy a régi Külügyminisztérium egy-másfél emelettel magasabb a jelenlegi beépítésnél, négyemeletes volt, a Várkapitányság mégsem akar engedni, mondván: ők a kormányhatározatot hajtják végre, nem pedig egy beruházást végeznek a hatályos építési szabályzat betartásával. A Budapest törvény alapján a cég nem köteles figyelembe venni semmiféle jogszabályt, sem építésügyit, sem műemlékvédelmit, ha az a kormányhatározat végrehajtását akadályozza - itt látszik a demokráciadeficit. Amíg el nem vették az önkormányzattól, a Dísz tér 2. volt a szomszéd épületben működő óvoda kertje. Keresve a megoldást az önkormányzat épített egy kis játszóteret lentebb, az Ybl villa mellett a Csónak utcában, és most az óvodásokat jobb híján oda viszik ki, bár a terület erre a feladatra alkalmatlan, hiszen a gyerekekkel az autók és turistabuszok között kell átmenni az óvónőknek, majd rengeteg meredek lépcsőn lemenni. A játszótér remek, de kicsi, nem alkalmas arra, hogy ott futkározzanak a gyerekek, ráadásul fölötte tart az Ybl villa építkezése, folyamatosan száll a por, a mellette lévő burkolatlan úton viszik a teherautók az építőanyagokat.

Mi van még az óvoda épületében?

Ez egy önkormányzati tulajdonban lévő lakóépület, a teljes első emelet az óvodáé, de lakások is vannak benne. A lakók sem lelkesek a beruházástól, mert a déli tűzfalra az elmúlt évtizedekben ablakokat nyitottak, hogy a lakások használhatóbbak legyenek. Ezeket most beépítik, ami az önkormányzatnak és a bérlőknek is veszteség. Addig sikerült eljutni, hogy nem elfalazzák az ablakokat, hanem légudvart akarnak építeni, de az nagyon nem mindegy, hogy az embernek egy budavári palotás panorámája van, vagy pedig egy légudvarra néz az ablaka. Építészeti szempontból ez egy foghíj, ami beépíthető, de városfejlesztési szempontból már nem biztos, hogy az, tehát szerintem szakmai és társadalmi egyeztetéseken, akár ötletpályázaton meg lehetne találni a legjobb megoldást a hasznosítására. Hogy csak egy ötletet mondjak, a lakóknak és a turizmus szempontjából is nagyon hiányzik ide egy jó minőségű termelői piac, de pont ennek a nem túl értékes valaha volt épületnek a visszaépítése a lehető legrosszabb megoldás. Azt is ki lehet mondani, hogy a budai Várban megmaradt kevés zöldfelületet nem felelősen, a környezet iránt elkötelezetten kezeli a Várkapitányság, ha beépíti ezt a telket.

Helyi népszavazást kiírhatnak a kérdésről?

Ezt is megvizsgáltuk, ügydöntő népszavazást nem tudunk kiírni, de egy politikai állásfoglalást jelentő népszavazást igen. Már most aláírást gyűjtenek az óvodás szülők, már most nagyon nagy a felháborodás az itt lakók körében.

A hírek szerint 500 fős irodaház épül, csak még nem tudni, pontosan ki fogja használni. Hogy oldható meg az újabb hivatalnokok közlekedése?

Nagy baj lesz, ha a várbuszokkal akar feljönni naponta a Pénzügyminisztériumban várhatóan dolgozó kétezer ember, s még ez az ötszáz is. De abba is bele kell gondolni, hogy az UNESCO a Vár kontúrját is világörökségként kezeli, s az építkezés ezt a kontúrt is megváltoztatja. Emiatt akár a világörökségi státus visszavonása is szóba kerülhet, különösen, ha hozzávesszük a többi átépítést a Karmelita kolostor folytatásaként felhúzott kétes értékű épülettel együtt. Túl sok ez a változás ahhoz képest, amire megkaptuk a világörökségi elismerést. Mivel a Várkapitányságnak nincs mozgástere, ezért szeretnék a miniszterelnökséggel tárgyalni ezekről a kérdésekről, hisz ők készítették elő a Várba tervezett átépítésekről szóló kormánydöntést.

A Hauszmann-program beharangozásakor még arról volt szó, ki kellene kitiltani az autóforgalmat a Várból, ehelyett egyre több jármű jön. Mit mondanak a lakók?

A Várban élők már nem találnak parkolóhelyet. Beköltözött a Miniszterelnökség, megkezdődött a PM épületének építése, amivel lezártak 50-60 parkolóhelyet, az építkezésekhez folyamatosan jönnek autók, nekik a Közút oszt engedélyeket, plusz még az előző ciklusban a fővárosi közgyűlés elfogadott egy olyan határozatot, hogy az Országgyűlés Hivatala autói a város egész területén, így a Várban is ingyen és korlátozás nélkül parkolhatnak. Tehát akinek a kocsiját ez a rendszer rögzíti, az át sem fut az önkormányzati rendszeren, csak jön és parkol. Zöld politikusként azt gondolom, azért is rossz, ami most a Várban történik, mert amíg nem teremtjük meg a feltételeket a lakossági mobilitáshoz, nem lenne szabad a történelmi városrészt olyan funkciókkal telezsúfolni, amiket képtelen kiszolgálni. Nem a Vár ennek a városnak a fejlesztendő rozsdaövezete, számos területen lehetne kormányzati fejlesztéseket kezdeni, ami további építkezéseket vonzana. Egy ilyen program a jövőről szólna, szemben azzal, ami most a Várban folyik. Ez a múltról szól, tényleges mai igények nélkül. Ott van például a Lovarda, ami 6 milliárdért tényleg szép lett, de minek. Ködösen csak annyit mondanak, majd rendezvények lesznek benne, de ilyenből lassan túl sok van.

A mélygarázsok javítanak az itt élők közlekedési gondjain?

A magam részéről nem gondolom, hogy a várhegybe fúrt mélygarázsok jelentik a megoldást a parkolási gondokra. Egyrészt kettő már van, a Szent György tér alatt meg akarják építeni a harmadikat, de nem tudják még azt sem, mekkora legyen, ami aggasztó. Ez a hegy olyan, mint az ementáli sajt, tele védett barlangokkal és pincékkel, minden ilyen építkezés megbontja a hegy ökológiai egyensúlyát. Másrészt tudomásul kellene venni, hogy az I. kerület várfalakon kívüli része nem a Vár előszobája vagy hátsó udvara. Nem viselkedhetünk úgy, hogy azokat a problémákat, amelyek a Várban zavarók, lenyomjuk oda. A világon sehol nem vonzanak be autótöbbletet a városok történelmi magjába, hanem kifelé tolják a járműveket és alternatív megoldásokat keresnek. Egy újabb mélygarázsba érkezők azonban átmennek a kerület Vártól távolabb eső utcáin is, növelve a zsúfoltságot és a légszennyezést. A kormány terjeszkedése a Várban nagyon káros a kerületben élőknek, az egészről kellene egyeztetni és megállapodni.