Előfizetés

Rekord: 1,2 milliárdos büntetést szabott ki a Facebookra a GVH

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.12.06. 16:22

Fotó: JOSH EDELSON / AFP
A GVH megállapította, hogy a Facebook Ireland Ltd. jogsértést követett el, amikor ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és Súgóközpontjában: a fogyasztóknak ugyan valóban nem kellett díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, de felhasználói aktivitásukkal és adataikkal üzleti hasznot hajtottak a vállalkozásnak és így fizettek a szolgáltatásért.
A GVH történetének legnagyobb, fogyasztóvédelmi ügyben kiszabott bírságát, 1,2 milliárd forintot szabott ki a vállalkozásra. A Facebook (ún. zéró áras) üzleti modelljének lényege, hogy az oldalon megosztott tartalmakkal magához vonzza a fogyasztókat, akiknek érdeklődéséről, viselkedéséről, vásárlási szokásairól részletes adatokat gyűjt. Ezen adatok birtokában célzott reklámozási lehetőséget értékesít üzleti ügyfelei részére, a reklámokat pedig a posztok között elhelyezve juttatja el a fogyasztókhoz. A hivatal álláspontja szerint a regisztrációs oldalon megjelenített „Ingyenes és bárki csatlakozhat”, „Ingyenes és az is marad” üzenetek elterelik a fogyasztó figyelmét az általa vállalt ellentételezésről – azaz adatainak átadásáról, terjedelméről és ezek következményeiről. A megtévesztőnek talált állítások a nyitóoldalon 2010 januárjától 2019. augusztus 12-ig, a Súgóközpontban 2019. október 23-ig voltak láthatók. A GVH úgy ítélte meg, hogy az ingyenesség üzenete zavart kelthet a fogyasztókban mind a használattal járó felelősség, mind a szerződéses kötelezettségek tekintetében, hiszen kockázatmentességet, kötelezettség nélküliséget sugall, miközben több szintű – ráadásul a kezelt és a felhasznált adatok összetettsége miatt nem is egészen átlátható – felhasználói elköteleződés áll mögötte. Számos fogyasztó nincs tisztában az általa átadott adatok kiterjedésével vagy értékével, és jellemzően az online platformok általános szerződési feltételeit sem olvassa. A Versenyhatóság meggyőződése, hogy rövidebb és hosszabb távon is káros az ügyleti döntésekre, és így egyes gazdasági reálfolyamatokra nézve is, ha a fogyasztók azt hiszik, hogy egy szolgáltatást ellentételezés nélkül, kockázatmentesen használhatnak. A hatóság a bírság meghatározásakor a Facebook Ireland Ltd. magyarországi hirdetési bevételének csak egy részéből indult ki, és figyelemmel volt arra is, hogy a vállalkozás a versenyfelügyeleti eljárás során globálisan módosította a vizsgált nyitóoldali, ingyenességre vonatkozó szlogenjeit, továbbá a Súgóközpont kifogásolt tartalmát. A GVH megjegyzi, hogy az Egyesült Államokban és Európában egyaránt születtek hasonló döntések a Facebook magatartásával összefüggésben. 2019 áprilisában az Európai Bizottság és tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok nyomására a Facebook frissítette felhasználási feltételeit és szolgáltatásait. Az új feltételekből egyértelműen kiderül, hogy a vállalat miként használja fel a közösségi oldalra bejelentkezők adatait profilalkotási tevékenységek és a vállalat finanszírozását szolgáló célzott hirdetések megjelenítéséhez. „Rengeteg értékes ingyenes online szolgáltatás elérhető, de nem létezik ingyen ebéd. Ezekért a szolgáltatásokért is fizetünk – ha készpénzben nem is, az adatainkkal. Az elvárás, hogy a dolgok az interneten természettől fogva ingyenesek, segített elaltatni a gyanúnkat, úgyhogy belementünk egy Fausti alkuba – és hogy megspóroljunk pár fillért ma, elfogadtunk egy bizonytalan és korlátlan kockázatot a jövőre nézve.” – mondta Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke épp tegnap, az „Internets of the World” konferencián Koppenhágában.

Az ÁSZ elnöknek nem fáj a magas áfa

B. M.
Publikálás dátuma
2019.12.06. 15:52

Fotó: Népszava
Jelentős bevételkiesést okozna és a központi költségvetésre is komoly hatást gyakorolna egy áfacsökkentés – mondta a Magyar Pénzügyi-Gazdasági Ellenőrök Egyesülete Heves megyei szakmai rendezvényén pénteken Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke.
Úgy vélte, hogy "az áfa a társadalom minden gazdasági szereplőjét érinti. Legyen szó intézményről, vállalkozásról, vagy a végső fogyasztóról. Az a vállalkozás is, amely alanyi adómentességet választ, vagy aki nem adóköteles értékesítést, tevékenységet végez, és ezáltal nem tudja másra hárítani az áfát, szintén végső fogyasztónak minősül" Az ÁSZ elnöke az igazságos adónemek közé sorolta ezt az adónemet.  Emlékeztetett továbbá arra, hogy az áfacsökkentés a központi költségvetésre is jelentős kihatással van, hiszen adótömeg-kieséssel, bevételkieséssel kell számolni a termékek és szolgáltatások akár változatlan forgalma esetén is. Domokos László utalt arra, hogy az áfa képezi napjainkban az államháztartás legnagyobb összegű, dinamikusan növekvő bevételét.
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke
Fotó: Népszava

Hatalmasra duzzadtak a lánctartozások az építőiparban

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2019.12.06. 13:19
Képünk illusztráció
Fotó: Béres Márton / Népszava
A 200 milliárd forintot is eléri az építőiparban azon számlák értéke, amelyet valószínűleg soha nem fognak kifizetni. Az ágazat ezzel együtt is sikeresnek mondható évet zár.
„Egyszer fent, egyszer lent” típusú, a politikai választási ciklusok által is befolyásolt beruházási időszakokhoz kell alkalmazkodniuk az építőipari ágazat szereplőinek, az idén azonban kifejezetten jó évet zár majd a hazai építőipar. Az ágazat termelési értéke eléri a 4 ezer milliárd forintot, ami éves alapon 28 százalékos, három év alatt pedig 80 százalékos növekedést jelent. Az építőipar így a GDP 6 százalékát adja, annak várható 4,8 százalékos éves növekedéséhez 1,1-1,2 százalékot tesz hozzá. Az hazai építőipar így szép csendben a helyére kerül – sorolta az idei év eredményeit Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a szervezet 30 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésen. A hazai építőipar megrendeléseinek 62 százalékát ugyanakkor az állam és az önkormányzatok adják, miközben az elmúlt évtizedekben ez 50 százalék volt. Koji László szerint ez a helyzet „nem jó”, de Közép-Európában általánosnak tekinthető. A skandináv államokban ugyanakkor az arány mindössze 35 százalékot tesz ki. Az ÉVOSZ elnöke szerint az állami szerepvállalás 2020-ban meghatározó lesz a gazdaságélénkítés, a lakossági ösztönzés és a közösségi megrendelés területén egyaránt. Kis túlzással azt mondhatjuk: jövőre az államilag irányított építési-beruházási folyamatok fognak dominálni – fogalmazott.   Koji László pozitívumként említette, hogy az építőipari ágazatban foglalkoztatottak száma az év végére várhatóan 340 ezer főre bővül, ami 100 ezerrel több, mint a válság utáni 2013-as mélyponton. Ezek a munkavállalók ugyanakkor korábban közmunkások, munkanélküliek voltak, vagy más ágazatokból érkeztek segédmunkásként, így komoly kihívást jelent, hogy belőlük rövid idő alatt építőipari szakmunkást neveljenek. Az fizikai állományban egyébként is alacsony a képzések iránti motiváció – mutatott rá Koji László, megjegyezve, hogy ez általános társadalmi probléma, amin változtatni kell.   Az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta: 2020-ban nem az lesz a kérdés az építőiparban, hogy „mennyien vagyunk”, hanem az, hogy „milyenek vagyunk”. Az ágazat legnagyobb problémája ugyanis továbbra is a gyenge hatékonyság. E téren a közepes és a nagy cégek mutatnak némi javulást, ám a mikro vállalkozások hatékonysága rendkívül alacsony. Márpedig jelenleg mintegy 103 ezer építőipari cég működik, azaz egy cégnél átlagosan 3 munkavállaló dolgozik. Eközben a lánctartozások is egyre jelentősebbek az építőiparban: a határidőre ki nem fizetett számlák 20 százalékot tesznek ki, egyes cégeknél az arány eléri a 40 százalékot is. A vállalkozások a kiállított számlaösszeg mintegy 5 százalékáról azt gondolják, azt soha nem fogják kifizetni, vagyis mintegy 200 milliárd forinthoz nem fognak hozzájutni a cégek – sorolta a problémákat Koji László. Az építőipar jelenlegi megrendelésállománya egyébként 10 százalékkal marad el a tavalyitól, a mélyépítési alágazaté 22 százalékkal esett vissza, az ÉVOSZ ugyanakkor jövőre is magas építőipari teljesítményt vár, de maximum egy számjegyű növekedés és a szinten maradás közötti megrendelést és teljesítést lát körvonalazódni. Nagy Ádám, az innovációs tárca helyettes államtitkára arról beszélt: a hazai építőipar kezdi visszanyerni a magyar gazdaságban meghatározó szerepét, a visegrádi országokban azonban még magasabb az ágazat hozzáadott értéke, vagyis van még hova bővülni. A régióban és az unióban ugyanakkor Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben az alapanyag- és munkaerőköltségek, ami a külföldi beruházókat is rendre meglepi. Nagy Ádám szerint ennek oka a hatalmas megrendelési állomány, amelynek az ágazat feszített tempóban igyekszik eleget tenni, ami növeli a beruházási költségeket is.   A munkaerő-utánpótlás terén nehéz helyzetben van az építőipar, hiszen a távmunka itt nem jelent megoldást, de – a kormány által az utóbbi időben munkaerőpiaci utánpótlásként emlegetett – nyugdíjasok és kismamák sem igazán tudnak bekapcsolódni itt a munkába – erről már Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára beszélt. A közmunkások utánpótlást jelenthetnének, de számukra komoly képzéseket kell biztosítani – tette hozzá. Hangsúlyozta: szükség van a szakképzés átalakítására is, hiszen az iskolai gyakorlati helyeken még most is olyan anyagokkal dolgoznak a tanulók, amilyeneket az építőiparban már nem használnak, az új technológiákat viszont a piacra kilépve még nem ismerik.