Maga felé hajlik a vatikáni kéz: költségvetési hiányra költhetik a szegényeknek küldött adományt

Publikálás dátuma
2019.12.12. 09:31

Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
Legalábbis a Wall Street Journal szerint a péterfillérek alig 10 százalék jut el a rászorulókhoz.
A Vatikán az elesettek megsegítésére felajánlott adományok, az úgynevezett péterfillérek legnagyobb részét költségvetési hiánya betömésére használja fel - írta exkluzív tudósításában szerdán éjjel internetes oldalán a Wall Street Journal című amerikai lap. Vatikáni keltezésű tudósításában a lap úgy fogalmaz:
az évente több mint 50 millió euró értékű adományokat a Vatikán a saját adminisztratív költségeire fordítja, és a felajánlásoknak csak alig 10 százaléka jut el a rászorulókhoz.

Még a Szentszék falain belül is nagyon kevesen tudnak arról, hogy hová kerülnek a péterfillérek - írta az amerikai lap, hozzátéve, hogy csupán néhány tisztségviselő van részletesen tisztában ezzel. A lap mindazonáltal úgy tudja: a katolikus egyház vezetői közül egyre többen aggódnak amiatt, hogy félrevezetik a híveket az adományaik ügyében. "Ez tovább rombolhatja a Vatikán megítélését a pénzügyek terén Ferenc pápa irányítása alatt" - állapította meg a Wall Street Journal.
Az amerikai lap utalt arra, hogy a Vatikán jelenleg is botránnyal küszködik egy átláthatatlan londoni ingatlanügylet miatt, amely - a lap szerint - hatalmi harcot robbantott ki az egyházi állam bürokratái között, és amelynek következtében a biztonsági szolgálat botrányba keveredett vezetője lemondásra kényszerült. A lap értesülései szerint
a londoni ingatlan megvásárlásához a péterfillérek egy részét is felhasználták.

Novemberben Ferenc pápa felhatalmazást adott - a korrupció gyanúja miatt - a vatikáni rendőrségnek az ügyben érintett irodák átvizsgálására. A lap ugyanakkor emlékeztetett: az egyházfő védelmébe vette azt a gyakorlatot, hogy a jótékony célokra felajánlott adományokat ingatlanbefektetésekre használják fel.
A múlt hónapban a Vatikán tagságát felfüggesztették egy pénzmosás elleni nemzetközi szervezetben

- emlékeztetett még a Wall Street Journal. A lap tudósítója megkereste a vatikáni sajtóirodát, amely azonban nem kívánta kommentálni a péterfillérek felhasználásáról szóló információkat. Az amerikai újságíró meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állította: a Vatikán nemcsak tavaly, hanem az elmúlt öt évben is csak 10 százaléknyit költött a szegényekre a péterfillérekből.

Ma választanak a britek: Johnson pártja az esélyes

Publikálás dátuma
2019.12.12. 09:00

Fotó: BEN STANSALL / AFP
A brit szavazók jelentős része változatlanul nem hozta meg döntését, így a Konzervatív Párt fölénye ellenére is még bármi lehetséges.
A választási kampány utolsó napján szokás szerint keresztül-kasul beutazták a szigetországot a vezető pártok frontemberei. Boris Johnson, Jeremy Corbyn és a liberális demokraták élén álló Jo Swinson nem pusztán állóképességükről igyekeztek számot adni, hanem "ellenséges területekre" bemerészkedve próbálták a maguk oldalára fordítani az utóbbi idők voksain hol ide, hol oda húzott választókerületek lakosait. Boris Johnson szerdán már a hajnali sötétségben egy nyugat-yorkshire-i tejüzemben kezdte, Közép-Anglia nyugati részén, majd Wales-ben folytatta és egy Londonban tartott nagygyűlésen fejezte száguldozós napját, melyen változatlanul arról győzködte a választópolgárokat, hogy kizárólag a Konzervatív Párt képes biztosítani a 2016. június 23-i népszavazáson elfogadott Brexitet. A kormányfő munkáspárti körzetekben azzal érvelt, hogy a Labour becsapja támogatóit: "nagy árulást" elkövetve nem tartotta be korábbi ígéreteit, és minden alkalommal elutasította az alsóházban a Theresa May, majd Boris Johnson által Brüsszelben elért kilépési megállapodásokat. A tory vezető nem mulasztotta el Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére orra alá dörgölni: úgy szándékozik kormányt alakítani, majd egy újabb Brexit-népszavazást kiírni, hogy nem árulja el, személyesen a "kilépők", vagy a "maradók oldalán" áll. A kormányfő megítélése szerint Corbyn megválasztása esetén 2020 két népszavazással (az EU-tagságról, illetve Skócia függetlenségéről) a "halogatás és tanakodás" évévé válna, a referendumon pedig az Unióból bevándorolt kétmillió munkavállaló is hallathatná hangját. Corbyn, a Munkáspárt vezetője öt beszédet mondott a kampánycsend beállta előtt, Skóciában indítva és ugyancsak a fővárosban zárva a napot. 800 kilométeres vágtája során a veterán politikus, ahogy következetesen az egész korteshadjárat során, két üzenetre koncentrált. Az egyik: kizárólag a Labour képes megvédeni az egészségbiztosítást, az NHS-t, illetve csak a baloldali párt „ad reményt” az embereknek a megszorítások befejezésével, a közszolgáltatások javításával, fizetésemelésekkel, a tömegközlekedési és közüzemi költségek csökkentésével, ingyenes gyermekellátással. A 70 éves vezető megnyugtatta az aktivistákat, "megérdemelt pénzt rak majd a zsebükbe, melynek árát a leggazdagabb réteg, illetve a nagyvállalkozások fizetik meg". Corbyn egy nappal korábban a BBC Breakfast műsorában megnyugtatta a választókat, hogy korábbi feltételezésekkel ellentétben kiváló szellemi és fizikai állapotban van. Kondíciójának titka, hogy minden reggel egészséges zabkásával kezdi a napot. A sorsdöntő választás előestéjén drámai közvélemény-kutatási eredmény látott napvilágot. A YouGov minden választókerületre kiterjedő felmérése szerint Boris Johnsonnak nincs oka az elbizakodottságra. Míg a két héttel ezelőtt ugyanezen az elven alapuló felmérés 68 fős konzervatív többséget vetített előre, a fölény mostanra 28-ra csökkent. A korábbi feltételezéssel ellentétben a kormányfő mégsem tud nagy jelentős számú mandátumot elhódítani a Munkáspárt hagyományosan erős körzeteiben. A The Daily Telegraph elemzése nem tudja eldönteni, „megingásról, vagy komolyabb jelenségről van szó”? Miután a kérdezőbiztosok több mint százezer embert interjúvoltak meg, kevésbé érvényesülnek a szokásos fenntartások, mint a részvételi arány okozta bizonytalanság, vagy a metodológia gyengéi, sőt a felmérés eredménye egybevág a hagyományos módszereken alapuló „hangulatjelentésekkel”. Corbyn különösen a Munkáspártot már 2017-ben is támogatott távozáspárti választók között szerzett extra támogatást az NHS, a gazdaság és az életszínvonal kérdéseinek kezelésével. Mindez arra utal, hogy Boris Johnson kockázatos vállalkozása a keményvonalas munkáspárti bázis megnyerésére nem arat osztatlan sikert. A 28 fős többség a hibahatár figyelembe vételével akár az újabb döntésképtelen parlament lehetősége is fennmarad. Az óvatos becslések szerint Boris Johnson annak ellenére vesztett népszerűségéből a kampány során, hogy a vártnál kevesebb bakit követett el. Az első megroggyanás a London Bridge-nél november 29-én elkövetett terrorista merénylet volt, melynek körülményeit a kormányfő és ha csekélyebb mértékben, de a Munkáspárt vezetője is visszataszító gyorsasággal fordított politikai célokra, egymásra hárítva a felelősséget a tettes, Usman Khan elsietett szabadlábra helyezése és rehabilitációjának nyilvánvaló kudarca miatt. Még rosszabbul jött ki a kormányfő hétfőn a négyéves, tüdőgyulladásban szenvedő Jack Williment-Barr esetéből, akit szabad ágy hiányában a leedsi kórház padlóján egymásra dobott kabátok tetején helyeztek el. Johnson ismételten visszautasította az ITV csatorna riporterének kérését, hogy vessen egy pillantást a gyerek fényképére. Ahelyett, hogy ezt sűrű bocsánatkérések és hangzatos ígéretek közepette megtette volna, zsebre vágta az újságíró telefonját, majd csak hosszas rábeszélés után volt hajlandó a fotót megnézni és a készüléket visszaadni. A Munkáspárt baklövését nem a meglepően higgadt Jeremy Corbyn, hanem a kampány egyik sztárja, Jonathan Ashworth produkálta. Az árnyék-egészségügyi miniszter egy vélt konzervatív bizalmasával diskurálva "siralmasnak" nevezte a Munkáspárt választási esélyeit, hozzátéve, a "köztisztviselői karnak gyorsan kellene cselekednie a biztonság megőrzése érdekében", ha Corbyn jutna hatalomra. A miniszterelnök-jelölt kegyesen két jóbarát "évődéseként" értékelte és látszólag megbocsátotta az incidenst. Meteorológusok szerint az előzetes riogatásokhoz képest elfogadható, változékony, de nem viharos időre kell számítani az 1923 óta első decemberi választáson. Az év egyik legrövidebb napján a szavazófülkék helyi idő szerint reggel 7 órától este 10 óráig tartanak nyitva, bár a szavazók jelentős része, - 2017-ben 8,4 millióan, azaz a választásra jogosultak 18 százaléka - postai úton juttatja el voksát. A személyes megjelenést választóknak sem szavazócédulájukat, sem azonosító dokumentumot nem kell bemutatniuk. Röviddel a fülkék bezárását követően kerül nyilvánosságra a BBC, az ITV és a Sky News közös exit pollja, és indulhat a pártok és pártvezetők rivalizálása után a tévécsatornáknak a nézettségi mutatókért folytatott versenye.

Előkerült a rejtélyesen eltűnt chilei katonai repülő roncsa

Publikálás dátuma
2019.12.12. 08:48

Fotó: AFP PHOTO / CHILEAN AIR FORCE
Azt viszont, hogy miért zuhant le a gép 38 emberrel a fedélzetén, még mindig nem tudni.
Megtalálták a tengerben szerdán a chilei légierő két napja eltűnt szállítógépének a roncsait és a fedélzetén utazó emberek maradványait mintegy 30 kilométerre attól a helytől, ahol a légiirányítók elvesztették vele a kapcsolatot. José Fernandez, a dél-chilei Magellán-szoros és Chilei Antarktika régió intendánsa szerint a légierő megerősítette, hogy a lezuhant gép utasainak maradványait és a repülő roncsait - egy kereket, a futómű és a géptest darabjait - találták meg. A brazil védelmi minisztérium közleménye szerint egyik hajója is talált a tengerben, 50 kilométerre délre patagóniai Ushuaia várostól olyan roncsokra, amelyek feltehetően a lezuhant géptől valók, illetve a fedélzetén utazók holmiját is kihalászták a tengerből.
A chilei légierő vadászgépeket küldött szerdán a térségbe, hogy kiterjessze a kutatást a Horn-fok és az Antarktisz közötti Drake-átjáróban.
A baleset oka továbbra sem ismert.

A chilei légierő C-130 típusú szállítógépe helyi idő szerint hétfő este zuhant le 38 emberrel a fedélzetén. A gép az ország déli részén, a Punta Arenas-i Chabunco légitámaszpontról szállt föl délután, és alig több mint egy órával később megszűnt vele a rádiókapcsolat. A gép a Presidente Eduardo Frei Montalva légitámaszpontra tartott, amely Chile legjelentősebb támaszpontja az Antarktiszon. A gépen lévők közül 21 ember volt utas, 17-en a személyzet tagjai. A hadseregnél riadót rendeltek el, és hajókon, illetve repülőgépeken mentőalakulatot küldtek a térségbe.