„A józsefvárosi eset valószínűleg nem egyedi” – Az NVI-hez fordult a TASZ

Publikálás dátuma
2019.12.19. 17:29
Sára Botond, Józsefváros korábbi polgármestere
Fotó: Baranyai Attila / Sára Botond Facebook oldala
„A választások tisztaságának megőrzése múlik azon, hogy az NVI betölti-e szerepét, és fellép-e a lehetséges jogsértésekkel szemben” – hangsúlyozták.
Mindannyian elvárjuk a választási szervek vezetőitől, hogy pártatlanul őrködjenek a választások tisztasága felett. Józsefvárosban mégis felmerült a gyanú, hogy a helyi választási iroda vezetője közreműködött az egyik jelölt kampányában. Emiatt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) javaslatokat küldött a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökének” – közölte a TASZ. Csütörtöki közleményükben felidézik: a VIII. kerület új polgármestere szerint az előző kerületvezetés részletekbe menően beleszólt a Józsefváros című önkormányzati újság szerkesztésébe, a lapban megjelenő cikkeket velük egyeztették. Még a helyi választási irodát vezető jegyző is tanácsot adott egy interjúhoz, amit az újraválasztásért induló volt polgármesterrel jelentettek meg a kampányban, hogy a helyi választási bizottság „ne találhasson fogást” rajta – tették hozzá. „A józsefvárosi eset valószínűleg nem egyedi. A TASZ szerint a jogszabályok eleve olyan helyzetet teremtenek, hogy nincs garancia a helyi választási irodák vezetőinek politikai függetlenségére. A törvény szerint ugyanis a helyi választási irodák vezetői a jegyzők, a jegyzőt pedig a polgármester nevezi ki. A megnyugtató megoldás az lenne, ha a törvények garantálnák, hogy a jegyző valóban a polgármester, a képviselő-testület, valamint a választásokon induló jelöltek és jelölő szervezetek független ellenőre legyen. Addig viszont egyedül a helyi választási irodák szakmai tevékenységét irányító NVI veheti elejét a jogsértéseknek” – írják.  A TASZ azt javasolja az NVI elnökének, hogy minden választási eljárás kezdetén tájékoztassa a helyi választási irodák vezetőit kötelességükről és felelősségükről, ami a jelöltek közti esélyegyenlőség biztosítása, akár a munkáltatójukkal, azaz a polgármesterrel szemben is. A szervezet azt is javasolja az NVI-nek, hogy hozzon létre belső ellenőrzési rendszert, és dolgozzon ki belső eljárást arra, hogy a helyi választási irodák vezetői ellen minden lehetséges jogi és etikai eljárás elinduljon, ha megsértik a választási törvényt. „A választások tisztaságának megőrzése múlik azon, hogy az NVI betölti-e szerepét, és fellép-e a lehetséges jogsértésekkel szemben. Álláspontunk szerint a javaslataink a helyi választási irodáknak adott utasítással megvalósíthatók, de az NVI elnöke törvénymódosítást is kezdeményezhet a probléma orvoslására” – mondta Szabó Attila, a TASZ Választási Jogi Programjának koordinátora.
Szerző

Napokon belül ítéletet hozhatnak Hernádi Zsolt zágrábi perében

Publikálás dátuma
2019.12.19. 16:16

Fotó: Népszava
Napokon belül döntés születhet a Mol-vezér horvátországi büntetőügyében.
Már zajlanak a záróbeszédek Hernádi Zsolt zágrábi büntetőügyében, és napokon belül ítélet is várható – írja horvát lapértesülésekre hivatkozva a hvg.hu.    Az Index részletesen összefoglalta az ügy lényegét: 2009-ben két ciprusi cég 5 millió eurót átutalt egy svájci vállalatnak, a horvát ügyészség szerint a valódi feladó Hernádi Zsolt, a Mol első embere, a végső címzett pedig Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnök lehetett. Mindez épp akkor történt, amikor a Mol átvette az INA horvát energetikai cég fölött az irányítást. (Többségi tulajdonba nem került a cégben, de a felügyelőbizottság 9 tagjából 5-öt delegálhatott.)

Az INA sorsára is kihathat az ítélet

Ahhoz képest, hogy mindez tíz éve történt, még csak most jutnak el az elsőfokú ítéletig. Ennek ellenére fontos a hamarosan következő döntés:
a horvát állam azt reméli, hogy ha bíróság mondja ki, hogy korrupció történt, akkor az javítaná a pozíciójukat a magyar céggel folytatott több százmillió dolláros nemzetközi perben és segítené Horvátországot, hogy az INA-t visszavásárolja a Moltól.

A magyarok szerint az eljárás éppen azért nem független, mert a horvát politikai és gazdasági érdekek befolyásolják. 2012-ben egy horvát bíróság már bűnösnek mondta ki Sanadert a Mol–INA ügy miatt. Az egykori miniszterelnök börtönbe is ment, de 2015-ben az alkotmánybíróság eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az ítéletet. A horvátok kérték Hernádi kiadatását is, de a magyar hatóságok ezt megtagadták. Arra hivatkoztak, hogy 2013-2014-ben már vizsgálódtak, jogerősen felmentették Hernádit a nemzetközi korrupció vádja alól, és egyébként sem látják biztosítottnak, hogy tisztességes eljárás jönne Horvátországban. 

Ha jogorvoslatot kér, elfogják

Hernádi ugyanakkor legálisan nem hagyhatja el Magyarországot, a horvátok által kiadott nemzetközi elfogatóparancs miatt. A Mol-vezér emiatt panaszt tett a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB), de a jogvédő szervezet visszautasította keresetét, mondván, a panaszos nem merítette ki a helyi jogorvoslati lehetőségeket Horvátországban, ezért keresetét a strasbourgi bíróság nem tudja befogadni. Hernádi jó eséllyel nem is fogja kimeríteni ezeket a jogorvoslati lehetőségeket, mert ahhoz Horvátországba kellene utaznia, ahol azonnal elfognák.
Szerző

Csinos műemlékkert is jár a Türk Tanács irodája mellé

Publikálás dátuma
2019.12.19. 15:37

Fotó: Kiss Attila
Az Ybl-villa mellett álló, több mint fél hektáros történeti kertet is átadta az állam a türk államok képviseletének – igaz, az ingatlanegyüttest még senki nem használja.
Válaszolt a Népszava közérdekű adatigénylésére a külügyminisztérium, melyet azután küldtünk el, hogy a tárca módszeresen figyelmen kívül hagyta a Türk Tanács budapesti képviseletére vonatkozó kérdéseinket.  Szerdai levelükben megerősítették a már ismert tényt, hogy a diplomáciai előjogokkal bíró képviselet a XII. kerületi, háromszintes Ybl-villát kapta meg használatra, ingyen és bérmentve a magyar államtól. Csakhogy Budakeszi úti villa mellé csinos park is járt: a Türk Tanács hazai képviselet az épület melletti, mintegy 6400 négyzetméteres parkot is használhatja, ami történeti kertként 2005-ben műemléki védettséget is kapott.  
Mint megtudtuk, a hét telekből álló park értéke 280 millió forint, az Ybl- villa könyv szerint értéke pedig 1,1 milliárd volt – a kormány egyébként három évvel ezelőtt, még a Magyar Művészeti Akadémia számára vásárolta meg az épületet. Az állam annyira bőkezű, hogy az épület fenntartási költségeit és a helyi, valamint a nemzetközi alkalmazottak bérét is állja. A rezsiköltségekről még nem tudott nyilatkozni a külügy, mivel a villa csak októberben került a vagyonkezelésükbe – válaszukból pedig kiderült, hogy maga az ingatlan még nincs használatban.
Kérdésünkre azt is elárulták, hogy az irodavezetőt, Hóvári Jánost két éves megbízási szerződéssel alkalmazzák, és fizetésként bruttó 14,4 millió forintot kap majd. Mivel a türk iroda dolgozói diplomáciai adómentességet élveznek, az irodavezető a jelek szerint a teljes összegre – havi szinten 600 ezer forintra –jogosult. Az egykori török, izraeli és kuvaiti nagykövet, helyettes államtitkár Hóvári egyébként jelenleg Károli Gáspár Református Egyetem docense, és több forrás szerint a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára is, így további két intézménytől kaphat fizetést.
A Türk Tanácsnak ugyanakkor nem ez az egyetlen budapesti képviselete: irodát kapnak a külügy által bérelt Medve utca 25-29 alatti irodaházban is, ennek költségeiről azonban nem számolt be a minisztérium. 
Szerző
Frissítve: 2019.12.19. 16:29