karácsony;Fővárosi Negyed;

2019-12-22 13:28:55

Karácsonyi különkiadás

Már csak néhány nap maradt karácsonyig. Szenteste nem csak országonként, régiónként is változik, mi kerül az ünnepi asztalra. A déli határvidéken például bővedestének nevezik a december 24-i lakomát, ami már nevében jelzi: ilyenkor minden olyan ételt felszolgálnak, ami szem s száj ingere.

A karácsonyi vacsora részint az ókori görög-római hagyományokból, részint a germán, szláv napforduló-ünnepi, a jövő termést biztosító nagy lakomájából származtatható, még a XX. században is sokat megőrzött mágikus jellegéből. A karácsonyi asztalon vagy alatta az adott gazdaság fontos kellékei is megjelentek: gabonamagvak, szalma, széna, gazdasági és háztartási eszközök kerültek a teríték mellé, hogy ezzel is elősegítsék az állatok szaporaságát, vagy csak azért, mert ezáltal emlékeztek a kis Jézus születésére.

Az ételsor hagyományos, a tradicionálisan katolikus vidékeken egyszerűbb étkeket fogyasztottak. Vidéken elsődleges élelemnek a kenyér és a kalács számított, hogy egész esztendőben legyen belőle. Jellegzetes étel a hüvelyes, főleg bab, lencse, a főtt vagy öntött tészta, valamint a gyümölcs, leginkább alma, dió. Mindegyikükhöz hiedelem is fűződik. A bab, lencse pénzt hoz. A tészta, főleg a mákos, szerelmi jósláshoz szolgál: az eladó leány a család egyik férfitagja evőeszközéről elkapja az első falatot, az utcára siet vele, ott eszi meg, és ahogyan hívják az első férfit, akit megpillant, az lesz az ura neve is. Az alma szintén jósolhat ilyen módon, de a héja is kirajzolhatja a jövendőbeli nevét, sőt, az állatok fejlődését is segíti, ha vizet tölt rá a gazda, és arról itat. A férges dió betegséget, halált jósol. Mint ahogyan az asztalra tett só is, ha olvad. A fokhagyma viszont betegséghárító, a vöröshagyma pedig időjárásjósló. A vacsora morzsáját, hulladékát eltették gyógyszernek.

Az asztalra helyezett ételek, melyeket általában megfelelő sorrendben fogyasztottak el, a család tagjainak az egészségét biztosították a néphit szerint. Sok helyütt a vacsoránál huszonegy különböző eledel került az asztalra: hal, bableves, mákos guba, derelye, keserűtúrós galuska, ostya, dió, alma, fokhagyma, vöröshagyma, méz, aszalt szilva, bors, szőlő, sült tök, fehér kenyér, bejgli, bor, pálinka stb. A családtagoknak mindenből kellett enni-inni. Általában elsőnek az ostyát fogyasztották mézzel, borssal és fokhagymával. Ezután ették az almát. Az almának karácsonykor sokféle mágikus szerepet tulajdonítottak. Almával jósoltak a lányok Luca-naptól fogva, a családfő pedig általában egy almát annyi felé vágott, ahány családtag volt, s mindenki kapott belőle, hogy összetartson a család.

Vacsora alatt a gazdasszony nem kelt fel, csak az éjféli mise előtt állt fel, a szertartásra a ház egész népe elment.