interjú;Gy. Németh Erzsébet;

2019-12-23 09:00:00

A Katona igazgatója marad, az Újszínházét vizsgálják

Kásler Miklós humánminiszter tanácsadó testülete is azt javasolta, hogy ne fogadják el a kulturális törvénymódosítást – állítja Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes.

Gondolta volna, hogy kultúráért felelős főpolgármester-helyettesként rögtön ennyire rázós helyzetbe kerül?

Elég kevés dolog lepi meg azt, aki olyan régóta politikus, mint én. Orbán Viktor képtelen elfogadni, hogy október 13-án elvesztette Budapestet és tíz megyei jogú várost. Pár hétig szerintem nem tudta eldönteni, hogy milyen irányba induljon el, majd kitalálta, hogy totális támadásba kapcsol. A színházak és a kultúra ügye volt szinte az egyetlen olyan bástya, amelyet még nem kebelezett be a kormányzat. Az összes terület letarolása után most ezt is megpróbálják.

Önök tudtak a kulturális törvénymódosításról? Egyes fideszes politikusok szerint tíz hónapja ötletelnek rajta.

Úgy látszik, nem egyeztetnek egymással a fideszesek, hiszen Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Kocsis Máté frakcióvezető közlése szerint a Katona József Színházban történt zaklatási ügy után született a javaslat. Én egyébként október végén értesültem róla.

November 19-én hozta nyilvánosságra Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója a zaklatási ügyet. Önnek szólt előtte?

Egy nappal előtte hívott fel. Akkor még nem nevezte meg Gothár Pétert. A Katonának 2017 óta van eljárási rendje, tudták, hogy mit kell csinálni. Amikor a sértett az igazgatóhoz fordult, akkor az eljárási rendnek megfelelően le is folytatták a vizsgálatokat. Egyetlen zaklatási ügy sem maradhat következmények nélkül, de az is biztos, hogy a Katona és az igazgató korrekten kezelte az ügyet. Épp ezért határozottan állítom: Máté Gábor igazgató marad.

Az Újszínházban is kirobbant egy hasonló ügy. Mit gondol, van most már jobb és „ballib” zaklatási ügy is?

Nagyon rossz úton jár az, aki ebből politikát csinál. Teljesen mindegy, hogy melyik hozzám tartozó intézményben, cégnél történik ilyen ügy, mindegyiket ki kell vizsgálni. Ha pedig bebizonyosodik a zaklatás, akkor az illetőnek bűnhődnie kell. A Katona József Színházban előre felkészültek és egy végiggondolt eljárás után jártak el, míg az Újszínházban mentegetés és mentegetőzés folyik. Dörner György igazgató először küldött nekem egy levelet, amelyben azt írta, hivatalosan nincs tudomása semmiről. Megkérdeztem, hogy nem hivatalosan tud-e valamit, és akkor már azt válaszolta: 2015-ben volt egy ilyen ügy és ő maga nevezte meg Mihályi Győzőt. Dörner egyébként is – mint színházigazgató – ámokfutást rendez ebben az ügyben. Nem véletlenül rendeltem el vizsgálatot az Újszínházban, pont ugyanolyat, amelyet a Katonában maguktól megcsináltak.

Tehát Dörner György – Máté Gábortól eltérően – nem folytathatja?

Meg kell vizsgálni, hogy mi történt pontosan. Utána lehet erről a kérdésről beszélni.

A vizsgálatot már az új felügyelőbizottság folytatja le?

Igen. Fontos, hogy minden egyes felügyelőbizottságban van fideszes tag is. Az elmúlt ciklusban nem mindig engedték be ellenzéki delegáltakat.

Ön szerint Alföldi Róbert lesz a Vígszínház új igazgatója?

Mindenhol pályázati kiírás lesz, a szakmai bizottság és a Fővárosi Közgyűlés közösen fog dönteni. Én azt szeretném, hogy mindenki pályázzon, aki szívesen vezetné a Vígszínházat. Akkor van egyébként könnyű dolga a szakmai bizottságnak és a fővárosnak is, ha sokan jelentkeznek.

Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója azt mondta, azért nem vett részt a kulturális törvény módosítása miatti tüntetésen, mert szerinte mindent szakmai úton kell elintézni. Meglepődött? 

Példa nélküli és felemelő volt az a kiállás, amelyet a gyakorlatilag teljes színházi szakma mutatott. Azon kicsit meglepődtem, hogy ebbe nem volt benne Eszenyi Enikő, de a szíve joga így dönteni. Én azzal a mondattal egyetértettem, amelyet a Diktátor című előadáson tartottak fel: a távol maradás is politika. Ugyanakkor ez a véleménynyilvánítás nem egy színházi előadásra való.

Azt is politikának nevezhetjük, hogy Diktátor címmel óriásplakát volt a Vígszínház épületén, sőt az előadás is mond valamit Eszenyi Enikő és az intézmény véleményéről.

Természetesen, de úgy gondolom, nem biztos, hogy Eszenyi Enikőnek így kellett volna nyilatkoznia.

A törvénymódosítás után volt már egyeztetés a kormány és önök között?

Hivatalos nem volt. Pedig azt tudom mondani, amit Karácsony Gergely főpolgármester: ebben az ügyben az ördöggel is leülünk tárgyalni. Kulcskérdés az is, hogy a végrehajtási utasítások pontosan mit takarnak, erről ugyanis egyelőre nem tudunk semmit. Az biztos, nem lehet megengedni a kormánynak, hogy egy önkormányzati fenntartású színház igazgatójának kinevezéséhez vagy leváltásához a mindenkori humánminiszter egyetértése kelljen.

A Fidesz nagyjából azzal érvel, hogy aki fizet, az rendeli a zenét.

Pofátlan és cinikus érvelés. Kivéreztették az önkormányzatokat, majd előállnak azzal, hogy miért csak a harminc százalékot teszik bele a színházakba. Volt olyan év 2010 előtt, amikor a Fővárosi Önkormányzat évi 560 milliárdból gazdálkodott. Ma ez a szám nem egészen 320 milliárd. 2010 előtt a BKV működtetésére 10 milliárd forintot fordított a főváros, most 80 milliárdot kell betennünk. A többletként betett 70 milliárdból mondjuk kiválóan finanszíroznánk a színházainkat és mást is.

Lesznek fővárosi fenntartású színházak?

Most vizsgáljuk a struktúrát és felmérjük, hogy mekkora a pénzügyi lehetőségünk. A főváros kőszínházai állami forrásból és taoból hat és fél milliárd forintot kapnak. Ennyi pénzt nem tudunk januártól betenni a finanszírozásba. Nyilván átnézzük, hogy melyek azok az intézmények, amelyeket mindenféleképpen fővárosi fenntartásban akarunk megtartani és melyek azok, amelyeket más megoldásban. Dolgozunk és gondolkozunk.

Azaz bizonyos színházakat átadnak az államnak?

Nem szeretném, ha egyetlen színházunkat is át kellene adni.

Úgy tűnik, hogy ugyanolyan kész helyzet elé lesznek állítva, mint a kulturális szakma.

A nagy színházi tüntetés előtt pár órával Kásler Miklós miniszter tanácsadó testületének egyeztetésre én is meghívást kaptam. Tizennyolcan ültünk az asztal, körül és csupán két nem szavazattal fogadtuk el, hogy Káslernek azt kell javasolnia a parlamentnek: ne fogadják el a törvénymódosítást, amíg nem egyeztetnek a szakmával.

Ezután pedig csont nélkül elfogadták.

Valóban, de ilyen akkor sem volt még. A színházi szakma egységesen felállt.

Mi van akkor, ha a kormány azt mondja: békén hagyják a színházakat, cserébe viszont azt kérik, hogy rábólintsanak a Liget-projektre?

Nem engedünk semmilyen új épületet a Ligetbe. Ilyen alkuba egy tisztességes városvezetés nem megy bele. Olyan nincs, hogy a jövő generációjával fizettessük meg azt, hogy békén hagyja a kormány a színházainkat. Szerintem már az is sok, hogy a Néprajzi Múzeum és a Zene Háza megépül. A Ligetet pedig kormányzati pénzből kell felújítani, hiszen ők túrták szét.

A Budapesti Fesztivál Zenekar 200 millió forinttal kevesebb tao kompenzációt kapott, annál, mint amire számított. A főváros kipótolja ezt az összeget?

Ilyen típusú dolgokban nem tudunk most segíteni. A kormányzat végig arról beszélt, hogy a tao megszűnik, de azután is tisztességesen megkapják az erre jogosult szervezetek a póttámogatást. Ehhez képest olyan szervezetek kaptak a tao pótlásából, amelyek a kormány saját szabályai szerint sem kaphattak volna. Például egy bizonyos Déryné nonprofit Kft. 1,1 milliárd forintot kapott, miközben egyelőre egy bejegyzés alatt álló cégről van szó. Az L. Simon Lászlóhoz köthető Levendula Színpad Kulturális Kft. is 125 millió forintot kapott.

A portfólióját ön választotta, vagy Karácsony Gergely kész helyzet állította?

A főpolgármesterrel végig tagjai voltunk annak a tárgyalódelegációnak, amely több mint egy évig egyeztetett arról, hogy miként induljon az ellenzék október 13-án. Nyílt titok volt, a DK – ha sikerül leváltani a fideszes városvezetést – úgy számolt velem, hogy lesz lehetőségem valamilyen feladatot vállalni. A portfólió pedig egyértelmű volt: mindig is a humán szférában mozogtam a városházán. Egyébként minden főpolgármester-helyettesnek olyan portfóliót sikerült találni, amely tökéletesen illeszkedik a szakmájához, érdeklődési köréhez. 

Amennyiben Tarlós István győz, mit szóltak volna, ha öt főpolgármester-helyettest nevez ki?

Biztos, hogy Tarlós István nem nevezett volna ki öt helyettest és ez nem kritika magunk felé. Egyszerűen nem volt rá szüksége, hiszen az előző városvezetés kézi vezérléssel működött. A kormányzat részéről folyamatosak voltak az ötletek, a megrendelések, amelyeket készségesen ki is szolgáltak.