Mátrai erőmű;Mészáros Lőrinc;

Gázüzemre állítanák át a Mátrai Erőművet

A jelenleg Mészáros Lőrinchez tartozó Mátrai Erőműbe gázblokkot álmodó Palkovics László szakminiszter szerint megtartható a több mint tízezres létszám, miközben a terveikben szereplőnél nagyobb, gázalapú Dunamenti Erőművet 59-en üzemeltetik.

Egy 500 megawattos (MW) gáztüzelésű blokkot alakítana ki a kormány a Mátrai Erőmű területén – közölte az MTI tudósítása szerint pénteki sajtótájékoztatóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Reményei szerint a tüzelőanyag főleg megújuló forrásból származna. Emellett évi 400 ezer tonna hulladékot hasznosító művet, napelemparkot és hidrogénelőállítót is terveznek. Az átalakítások összköltségét 200-300 milliárd forintra teszik, amit részben az EU korszerűsítési alapjából állnának. (Itt a tárcavezető a napokban bejelentett uniós zöld megállapodásra célozhatott.) Hozzátette, a költségek miatt nem emelnék az áram árát.

Megjegyzendő, hogy közel ezer MW-s teljesítményével az ország második legnagyobb, de rendkívül környezetszennyező lignitet égető áramtermelője jelenleg a kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc közvetett tulajdona. Tőzsdei cége, az Opus egy hónapja jelentette be, hogy tárgyalásokat kezd az erőmű negyedét tulajdonló állami MVM-mel többsége eladásáról.

Az elmúlt hónapok kitérő válaszai után Palkovics László egyértelműsítette: 2029 végén, amikor az utolsó lignites egység működési ideje is lejár, a széntüzelés leállna. Ezután csak szükséghelyzetre – illetve az olcsó, kibocsátásmentes szénégetés feltalálására várva - tartanának meg egy blokkot. Kérdésre kizárta, hogy az átalakítások veszélyeztetnék az erőmű 2100, valamint a kapcsolódó üzemek mintegy 10 ezer dolgozójának munkahelyét.

A miniszter szerint a vásárlás néhány hónapon belül zárulhat le. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár szerint terveik segítik az ország energiafüggetlenségét, mivel „a belföldi lignitvagyon állami felügyelet alá kerül”. Az állam folyamatosan szerzi vissza a korábban magánosított stratégiai energetikai eszközöket – fogalmazott.

Az erőmű által korábban közöltekkel nagyjából megegyező bejelentések számos további kérdést vetnek fel. Például, mik a konkrét vevőjelölt, azaz - a beszámolóban meg sem említett - MVM elképzelései, mennyibe kerül a táj helyreállítása, illetve pontosan milyen munkát biztosítanának például a több ezer bányásznak. (A mátrai elképzeléseknél nagyobb, 794 MW-s, gázalapú, a kormányfő-közeli MET irányította Dunamenti Erőmű állományi létszáma az Opten adatbázisa szerint 59 fő.) Kérdéseink feltételére ugyanakkor ismét nem adódott alkalmunk, ugyanis lapunkat előzetes jelzéseink ellenére szokás szerint nem hívták meg.