Erdogan: Zajlik a török katonák Líbiába telepítése

Publikálás dátuma
2020.01.06. 12:00
Képünk illusztráció
Fotó: BAKR ALKASEM / AFP
A török hadsereg célja nem a háborúskodás, hanem egy fegyverszünet biztosítása, valamint a humanitárius katasztrófa megelőzése – fogalmazott.
Már zajlik a török katonák fokozatos Líbiába telepítése a nemzetközileg elismert egységkormány támogatása érdekében – jelentette be Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap este, hozzátéve, hogy a katonák küldését Ankara és Tripoli novemberi megállapodása alapján kezdték meg. A CNN Türk török hírtelevíziónak adott vasárnap esti interjújában Erdogan kifejtette: a török katonáknak koordinációs feladataik lesznek a helyi műveleti központban. A török hadsereg célja nem a háborúskodás, hanem egy fegyverszünet biztosítása, valamint a humanitárius katasztrófa megelőzése – hangsúlyozta a török államfő, aki nem tért ki a Líbiába küldött kontingens létszámára és összetételére.
„Harcoló erőként különböző egységeink is lesznek ott”

– tette hozzá anélkül, hogy egyértelműsítette volna, kikről van szó.

Erdogan kiemelte, hogy a török katonák Tripoli felkérésére mennek Líbiába. A török elnök és Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök, az ENSZ által elismert líbiai egységkormány miniszterelnöke egy biztonsági és egy tengeri együttműködési egyezményt írt alá november végi isztambuli találkozóján. A török parlament múlt csütörtökön fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely felhatalmazta az ankarai kormányt, hogy katonákat küldjön Líbiába Szarrádzs kormányának támogatására. A törvényhozás egy évre adott felhatalmazást a líbiai katonai beavatkozásra. Törökország az ENSZ fegyverembargója ellenére korábban is küldött katonai felszereléseket a Tripoli székhelyű egységkormánynak. A rivális kelet-líbiai adminisztrációt támogató líbiai parlament szombaton leszavazta Tripoli és Ankara megállapodását. A tobruki törvényhozás egyhangúlag megszavazta azt is, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat Törökországgal, és kezdeményezzenek büntetőeljárást Szarráddzsal szemben „hazaárulásért”, amiért egy külföldi hatalom katonai segítségét kérte. Az ankarai parlament felhatalmazását pénteken Izrael, Görögország és Ciprus is bírálta, szerintük
„Törökország döntése veszélyes fenyegetés a térség stabilitására nézve”.

Ezzel párhuzamosan a líbiai központi kormány ellen küzdő erők a török katonákkal szembeni ellenállásra szólították fel az ország polgárait arra az esetre, ha Törökország bevetné hadseregét az észak-afrikai államban. Donald Trump amerikai elnök csütörtökön „a külföldi beavatkozás” veszélyeire figyelmeztette Erdogant.
„Trump elnök kiemelte, hogy a külföldi beavatkozás komplikálja a helyzetet Líbiában”

– közölte a washingtoni Fehér Ház a két vezető telefonbeszélgetése után.

A kőolajban gazdag észak-afrikai ország Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása és meggyilkolása óta gyakorlatilag káoszba süllyedt, és egymással rivalizáló fegyveres csoportok igyekeznek megszerezni az ellenőrzést az ország minél nagyobb része fölött. A Líbia déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar tábornok tavaly április 4-én indította meg csapatait Tripoli elfoglalására. A hadművelet megakadt, ám december 12-én a tábornok bejelentette, hogy hamarosan döntő offenzívát indít a főváros elfoglalásáért. Haftar erőit Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Oroszország támogatja. Szarrádzs oldalán Törökország és Katar áll.
Szerző

Rendkívüli tanácsülést hívott össze a közel-keleti feszültség miatt a NATO

Publikálás dátuma
2020.01.06. 11:46

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Jens Stoltenberg megbeszélést folytatott a 29 szövetséges tagállam képviselőivel.
A NATO legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti szintű ülést hívott össze hétfőre, a közel-keleti feszültség növekedése miatt – közölte a katonai szövetség egyik szóvivője hétfőn. A szóvivő szavai szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt követően döntött a tanács rendkívüli ülésének összehívásáról, miután megbeszélést folytatott a 29 szövetséges tagállam képviselőivel. A NATO szombaton arról döntött, hogy felfüggeszti iraki kiképző műveleteit, és felfüggesztette akcióit az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen küzdő, amerikai vezetésű nemzetközi szövetség is. A döntést azt követően hozták meg, hogy pénteken az amerikai légierő célzott csapással megölte Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda elit egysége, a Kudsz hadosztály parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjét.
Szerző
Frissítve: 2020.01.06. 14:05

Netanjahu megnevezte utódait - hamarosan vádlott lehet az új mezőgazdasági miniszter is

Publikálás dátuma
2020.01.06. 10:56
Cipi Hotoveli és Netanjahu
Fotó: THOMAS COEX / AFP
Az ugyancsak vád alá helyezett kormányfő párttársát jelölte a posztra, aki ellen korrupcióért, csalásért és pénzmosásért nyomoznak.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő megnevezte utódait a miniszteri tárcák élén, amelyeket át kellett adnia vád alá helyezése miatt. A miniszterelnök múlt héten mondott le az általa vezetett tárcákról, mert a törvények értelmében nem tölthet be miniszteri tisztséget, aki ellen vádat emeltek.
A mezőgazdasági minisztériumot a Likud párthoz tartozó Dávid Bitán kapta meg, aki ellen ugyancsak vádemelési javaslat fekszik az ügyészség előtt korrupcióért, csalásért és pénzmosásért. Amennyiben valóban megtörténik ellene a vádemelés, akkor Bitánnak is le kell majd mondania tárcájáról.
A diaszpóraügyi tárcát a Likud párthoz tartozó Cipi Hotoveli eddigi külügyminiszter-helyettesnek adta át a miniszterelnök.
A Likudhoz tartozó Jifat Sasa-Biton eddigi építésügyi miniszter lett a népjóléti miniszter, a Sasz párti Jichák Kohen pedig megörökölte tőle az építési ügyeket.
Izraelben tavaly kétszer tartottak általános választásokat, áprilisban és szeptemberben. Netanjahu egyik eredményeképpen sem tudott kormányt alakítani, mert a baloldali, a centrista és az arab pártok nem voltak hajlandók szövetségre lépni vele az ellene szóló vádak miatt. A szeptemberi választások után legfőbb ellenfele, a centrista Kék-fehér pártot vezető Beni Ganz sem tudott kormányt alakítani, így újabb parlamenti választásokat írtak ki 2020. március 2-ára.