Egy iskola fölött engedte ki üzemanyagát egy kényszerleszállásra készülő gép, többen megsérültek

Publikálás dátuma
2020.01.15. 06:49

Fotó: DANIEL SLIM / AFP
Tizenhét gyerek és kilenc felnőtt sérült meg könnyebben Los Angelesben, mert egy kényszerleszállásra készülő repülőgép egy iskola fölött engedte ki az ilyenkor kötelezően kidobandó üzemanyagot - közölték helyi idő szerint kedden az amerikai hatóságok. A Los Angeles megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint senkit sem kellett kórházba vinni. A járatot üzemeltető Delta Airlines arról számolt be, hogy a Los Angelesből Sanghajba tartó gép a felszállás után hajtóműhibát észlelt, és kénytelen volt visszafordulni és kényszerleszállást végrehajtani, ám teli üzemanyagtartállyal a gép ilyenkor túl nehéz lenne ahhoz, hogy biztonságosan le tudjon szállni, ezért kénytelen volt kiengedni az üzemanyagot. A szövetségi légügyi hatóság vizsgálatot rendelt el, és azt feltételezi, hogy a pilóták nem tartották be az üzemanyag kiengedésére vonatkozó szabályokat, amelyek azt írják elő, hogy a kerozint kijelölt, lakatlan terület fölött kell kiengedni, megfelelő magasságban ahhoz, hogy elpárologhasson mielőtt földet ér. A tűzoltóság megerősítette, hogy az iskola játszóterére repülőgép-üzemanyag ömlött, éppen akkor, amikor a gyerekek kint játszottak. A mentésben mintegy 70 tűzoltó vett részt, két utcát lezártak, és az incidenst követően az iskolát kiürítették és minden diákot hazaküldtek.
Szerző
Témák
repülés USA
Frissítve: 2020.01.15. 06:50

Szabad szemmel: már Németországban is látszanak a repedések Orbán sziklaszilárd hatalmi szerkezetén

Publikálás dátuma
2020.01.15. 06:37

Nemzetközi sajtószemle, 2020. január 15.
Spiegel Repedések mutatkozik Orbán Viktor tömör hatalmi szerkezetén: neves fideszes politikusok mostanában éles bírálattal jelentkeznek. A magyar állam az eltelt évtizedben szinte teljesen monolitikus lett, a miniszterelnök jóformán korlátlan hatalommal rendelkezik, őt a munkatársak, illetve a hatalomgyakorlás szakértőinek szűk köre veszi körül. Az ellenzék a jelentéktelenségbe süppedt, az igazságszolgáltatást átalakították, így az ország illiberális átépítésének immár semmi sem áll útjában. De ezen belül a kormánypárt is zárt tömbre emlékeztet: csak ritkán bukkannak fel olyan vélemények, amelyek eltérnek a hivatalostól. A belső életről nem tudni semmit. A pártkongresszusok a létező szocializmus ünnepi gyűléseit idézik, ott egyedül Orbán beszéde a fontos. Viktor – a párt, amely nélküle gyorsan szétesne. Ezek után annál meglepőbb, hogy vezető politikusok  - például Lázár, Navracsics, Stump vagy éppen Gulyás Gergely - és pártközeli újságírók a kormányzati stílust kifogásolják, merthogy az arrogáns, az élettől idegen, nem hajlandó párbeszédre, a munka teljesen központosított. Az önkritika oka az elvesztett önkormányzati választás. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa azt mondja: az eredmény részben azt támasztja alá, hogy az emberek belefáradtak a Fideszbe, részben pedig azt, hogy le lehet váltani a rendszert. Ezért idegességet tapasztalni a hatalom sáncain belül, hiszen két év múlva jön az országos választás. A szakértő szerint azonban a rezsim nincs válságban. Ezt megerősíti Krekó Péter is, mert úgy érzékeli, hogy a dolgok továbbra is a tekintélyelvűség felé haladnak nálunk. És nem szabad lebecsülni Orbán alkalmazkodóképességét. Viszont abból még baj lehet, hogy a pártnak e pillanatban nincs mondanivalója.  
New York Times/Reuters Újabb csapás az Orbán-kormányra az Európai Bíróság jogi tanácsadójának szakvéleménye, miszerint az unió szabályainak megsértését jelenti a Stop Soros, tehát, hogy a civil szervezeteknek egy megadott szint felett be kell jelenteniük, milyen külföldi forrásokból kapnak támogatást. Brüsszel több ügy kapcsán is azzal vádolja a magyar vezetést, hogy az egy sor intézkedéssel korlátozza az emberek jogait, és így sérül a bírák, a sajtó és a civil társadalom függetlensége. A hatalom viszont azt állítja, hogy azért folyamodott bizonyos lépésekhez, mert Soros György által segített NGO-k politikai ügyekbe ütik bele az orrukat. A kemény intézkedések láttán az Európai Parlament jogállami eljárást indított. Ha az Európai Bíróság átveszi a szakértő véleményét, márpedig az esetek többségében ez a helyzet, akkor Magyarországnak meg kell változtatnia a jogszabályt, vagy ha arra nem hajlandó, akkor nagy valószínűséggel pénzbüntetés vár rá.  
Bloomberg Orbán Viktor csatát vesztett az Európai Unióval folyó küzdelemben, amely a demokratikus normákról szól, miután a szervezet legfelsőbb bíróságának főügyésze visszadobta a törvényt, amely megszigorítja a külföldi támogatást élvező civil szervezetek működési feltételeit. A pert még két éve a Bizottság indította a luxemburgi testületnél a „hátrányosan megkülönböztető, szükségtelen és jogtalan korlátozások” miatt. A szakvélemény éppen akkor látott napvilágot, amikor közeleg az összecsapás a magyar miniszterelnök és az Európai Néppárt között. A pártcsalád azt mérlegeli, hogy kiteszi a Fideszt a jogállami normák megszegése miatt. A magyar fél viszont továbbra is ragaszkodik a vitatott jogszabályhoz, mondván, hogy az az ország biztonságát szolgálja és segít átláthatóbbá tenni a külföldről finanszírozott, bevándorlás-barát Soros-szervezetek működését. A jelentés emlékeztet arra, hogy a befektető által életre hívott Nyílt Társadalom Alapítvány regionális irodája éppen a kemény kéz politikája miatt zárt be és költözött Berlinbe.  
Die Presse Úgy néz ki, hogy az Európai Bíróság főügyészének előterjesztése nyomán megbukik a Soros-ellenes törvény, és ez újabb epizód Magyarországon az európai értékekért és a szabad társadalomért folyó birkózásban. Merthogy az állásfoglalás szerint a jogszabály sérti a magánélet tiszteletét, a személyes adatok védelmét, a tőke szabad áramlását, de még az egyesülési szabadságot is. A szabályozás mindenekelőtt a Soros György által támogatott civil csoportokat vette célba, mert a hatalom ily módon igyekezett szabadulni a civilek jelentette bírálatoktól és ellenőrzéstől. A luxemburgi szakértő viszont lesöpörte az asztalról azt a hivatalos érvet, hogy a pénzmosást és a terrorizmust akadályoznák meg ily módon. Rámutat ugyanakkor, hogy a szóban forgó szervezetek súlyos anyagi helyzetben kerülhetnek, ha az intézkedés láttán visszalépnek a határon túli támogatók. A jelentés emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament ma ismét a magyar és a lengyel jogállam megsértéséről vitázik. Idekapcsolódva idézi a Népszava jelentését, miszerint a kormány meg akarja vonni Budapesttől az uniós támogatásokat a következő pénzügyi időszakban. Ezt egyben azt jelentené, hogy a főváros nem vehetne részt az európai klímavédelmi programban.     
Die Welt A Bizottság elnöke közzétette a részleteket az európai Zöld terv ügyében, de a nagy bizonytalanság ott van, hogy mennyire sikerül a kelet-európai tagokat bevonni az elképzelés végrehajtásába, mármint hogy 2050-ig klíma semleges legyen a földrész. A lengyelek azonnal különleges elbánást és halasztott határidőt kértek, mert náluk javarészt hőerőművek termelik meg a szükséges energiát. A magyar és a csehek nem tagadták meg a tervezet aláírását, de nekik is vannak fenntartásaik és anyagi támogatást követelnek. Az éghajlat védelme egy éve téma Orbán Viktor számára. A kormány a múlt héten hozta nyilvánosságra idevágó programját, de Varsóhoz és Prágához hasonlóan nem gondolja, hogy atomenergia nélkül el lehet érni a nettó nulla széndioxid kibocsátást. A miniszterelnök 150 milliárdra becsülte az átállás költségeit és jelezte, hogy ennek nagy részét az EU-nak kell fedeznie.  
Neue Kronen Zeitung Ivan Krasztev arra figyelmeztet, hogy a nagyarányú kivándorlás illetve a születések számának visszaesése már a demokráciát fenyegeti Közép- és Kelet-Európában. A neves politológus, aki jó ideje egy osztrák társadalomkutató intézetnél dolgozik, éppen Bécsben, a magyar nagykövetség tőszomszédságában fejtette ki egy előadásában, hogy népességszám drasztikus apadása folytán a kormányok maguk dönthetik el, milyen nemzetet is akarnak. Hiszen immár nem szükséges a bírálókat Szibériába száműzni, elég nyitva tartani a nyugati határokat. Főleg a fiatalok mennek el, ezért az idősek véleménye egyre nagyobb súllyal esik latba, és előbb-utóbb túlsúlyba kerülhetnek a nyugdíjasok. Kovács András a Menedék Egyesülettől arról beszélt a rendezvényen, hogy az évezredforduló óta igen nagy méreteket öltött az exodus a visegrádi államokban. Magyarországról a lakosság 6,5 százaléka távozott. Egy bosnyák migrációs szakértő azt hangsúlyozta, hogy a jelenségben nem csupán gazdasági megfontolások játszanak közre, fontos az urambátyám-rendszer, valamint a környezet lesújtó állapota is.  
Dortmundi Műszaki Egyetem/Süddeutsche Zeitung Európában a német és a magyar sajtó foglalkozott a legtöbbet a migrációval, de míg az első nagyon is érthető, hiszen Németország az egyik legfőbb befogadó állam a világban, Magyarország esetében viszont az a magyarázat, hogy Orbán Viktor Merkellel szemben foglalt állást a menekülthullám kapcsán. Így azután a magyar média jó másfélszer annyit foglalkozott a kérdéssel, mint az ügyben központi szereplőnek számító Németország központi lapjai. Ezt az a felmérés állapította meg, amelyet az Otto Brenner alapítvány megbízásából a dortmundi Műegyetemen működő Európai Sajtófigyelő készített el a hozzátartozó 15 társegyetem bevonásával, 17 országban. 2015 márciusa és 18 augusztusa között összesen hat hét termését nézték át. Eszerint ez idő alatt a magyar sajtóban jó 1500 idevágó anyag jelent meg, de a mennyiség nem csapott át minőségbe. Ezalatt más új tagoknál alig száz cikk szentelt figyelmet a kérdésnek. De még a németeknél is, ahol az FAZ és a Süddeutsche Zeitung megfelelő példányait nézték végig az elemzők, alig több, mint ezer ilyen cikket találtak, pedig Németország kulcsszereplő volt az egész történetben. Lényeges adalék, hogy a keleti sajtó elsősorban a migránsokkal kapcsolatos gondokra és tiltakozásokra összpontosított. Erősen hanyagolta viszont, hogy milyen helyzetben vannak ezek az emberek és miként próbálnak segíteni nekik. Ezzel szemben a német média igen nagy figyelmet szentelt a támogatásnak. Viszont mindenütt az volt a jellemző, hogy a balliberális orgánumok kedvezőbben álltak hozzá a kérdéshez, mint a jobboldali-konzervatív konkurencia, és alaphangjuk is pozitívabb volt. Ugyanakkor feltűnő, hogy a jelentésekben legtöbbször csak „statiszta szerep” jut a menedékkérőknek, sokkal nagyobb hangsúlyt élveztek az érintett kormányok. Egyébként a Nemzetközi Sajtófigyelő tavaly megkapta a Wallraff-díjat Németországban.  
Szerző
Frissítve: 2020.01.15. 07:20

Irán az ukrán gép lelövése után: milicistákkal csapnak össze tüntetők, kiutasíthatják a brit nagykövetet

Publikálás dátuma
2020.01.14. 21:28
Egyetemisták tüntetnek Teheránban, január 14-én
Fotó: ATTA KENARE / AFP
Igazságügyi szervek szerint mintegy 30 embert vettek őrizetbe szombat és hétfő között, köztük azt, aki videóra vette az utasszállító lelövését.
Őrizetbe vette az iráni Forradalmi Gárda azt az embert, aki kitett az internetre egy videót a rakétatámadásról, amelynek következtében lezuhant a MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe tartó gépe a múlt héten - jelentette kedden a FARS félhivatalos iráni hírügynökség. A vizsgálat eredményeit nyilvánosságra fogják hozni - közölte a FARS, amely további részletekre nem tért ki.
A Forradalmi Gárda vállalta a felelősséget a rakétatámadásért, amelyben a gépen tartózkodó mind a 176 ember - többségében iráni és kanadai állampolgár - meghalt. A történtek - a repülőgép lelövése, majd a titkolózás - országszerte népharagot váltott ki, szombat óta minden napra jutott demonstráció. A legújabb felvételeken - amelyek hitelességét egyelőre nem lehetett megállapítani - kedd este is voltak tüntetések a teheráni egyetemeken, és
feltehetően összecsapások voltak a tüntető diákok és a rendszerhű Bászidzsi önkéntes milícia tagjai között.

Kedd délután mintegy 200, többségükben maszkot viselő diák nézett szembe a Bászidzsi milicistáival, a rendvédelmi erők szétválasztották a két csoportot, amelyek később feloszlottak - jelentette a helyszínről az AFP francia hírügynökség.
A rendőri készültség kedden csökkent Teheránban, az internetszolgáltatásban viszont jelentős zavarok voltak. Reformpárti teheráni újságírók egy csoportja közleményében bírálta a sajtószabadság hiányát a sajtóban és az állami médiában.
Igazságügyi szervek szerint mintegy 30 embert vettek őrizetbe szombat és hétfő között. Halálesetről eddig nincs hír. Novemberben legalább 300 emberrel végeztek a hatóságok a benzináremelés után kirobbant, Ali Hámenei legfelsőbb vezetőt is bíráló demonstrációk során.

Kiutasíthatják a brit nagykövetet

"A nemzetközi szabályozások alapján a brit nagykövet nemkívánatos elem Iránban" - jelentette ki kedden az iráni bírósági testület szóvivője, Gholamhossein Esmaili, írja a Reuters. Ahmad Alamolhoda ajatollah, befolyásos iráni közéleti szereplő pedig úgy nyilatkozott Rob Macaire nagykövetről, hogy a legjobb, ami történhet vele, az a kiutasítás, különben a meggyilkolt tábornok, Szulejmáni hívei "miszlikbe aprítják".
Macaire állítólag egy illegális demonstráción vett részt az ukrán utasszállító lelövése után, ezt követően rövid időre le is tartóztatták. Dominic Raab brit külügyminiszter kedd estig nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Macairet kiutasítanák.

Témák
Irán